Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (15.o.) Szőnyi Szilárd Halál az élet előtt címmel idézi fel, hogy Magyarországon tavasszal egy utcanő bírósági ügye nyomán lett ismét közbeszéd tárgya az abortusz. A gödöllői városi bíróság elutasította P. Judit abortuszkrelmét, mondván, „nem nyújt segítséget olyan – egyébként törvényben, bizonyos körben meghatározott és engedélyezett – deviáns magatartás végrehajtásához, amely a magzati élet kioltásához vezet.” A bíró azzal indokolta a döntést, hogy a börtönbüntetését töltő kérvényező a rendőrségi eljárás során nem jelezte, hogy el akarja vetetni magzatát. A gyanú szerint végül azért kérvényezte a művi vetélést, mert így akarta elodázni a büntetést – erre pedig az igazságszolgáltatás embere nem bizonyult vevőnek. A cikkíró emlékeztet rá, hogy balliberális oldalon nagy volt a felzúdulás a bírói döntés miatt. A gyermek azonban időközben megszületett. Ezt követően az utcanő egyik nyilatkozatában azt mondta, örül a kicsinek, s ő a magzatot „sem megölni, sem örökbe adni nem akarta, csak elvetetni, amíg ezt emberségesen teheti.” Szőnyi Szilárd kifejti: „Az utcanő ezzel két tanulságra irányítja figyelmünket. Először is: most, hogy fia már megszületett, anyának érzi magát, és boldog a gyermekével. Másodszor pedig kimondott egy mondatot, amelyet a maga brutalitásában kevés nő fogalmazna meg hasonlóképpen, ám bizonyára sokan így gondolkodnak magzatuk elhajtásáról. Megölni nem, csak elvetetni, amíg emberségesen lehet – önti iszonyatos szavakba az asszony korunk barbár krédóját: és nincs, aki szót emelne ez ellen.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a „zsidó-keresztény” kultúrkörben az abortuszra „sosem gondoltak elfogadható cselekedetként. Bár a Bibliában nem szerepel a művi vetélés, s a szent iratok általában a Ne ölj! paranccsal állnak ki az élet mellett, több jel is arra utal, hogy embernek tekintik a magzatot. Jákob és Ézsau már anyjuk méhében harcot vívtak egymással. Jeremiást pedig Isten már magzat korában prófétaságra intette – olvassuk az Ótestamentumban. Ennél is szemléletesebb a Keresztelő Szent Jánost méhében hordozó Erzsébet és Mária, Jézus anyja találkozása az Újszövetségben. ’Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek’ – írja Lukács evangélista. A szerző ezzel egyértelművé tette: midőn a magzati életét élő, később szentként tisztelt János e ’gesztussal’ urának vallotta az alig kéthetes, gombostűfejnél nem nagyobb lényt, akit Jézusként ismer az utókor –, nos, akkor két emberi személyről beszél. Az egyház pedig azóta töretlenül osztozik minden jó szándékú, elfogulatlanul ítélő ember felfogásában, és a magzatot fogantatásától kezdve annak tartja, ami: Isten teremtő akaratából fakadó, feltételek nélkül védendő életnek.”

A Népszabadság (Szabadságot kérnek… 2.o.), a Magyar Hírlap (Harc… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Keresztények… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy a kötelező vasárnapi munkaszünet érdekében rendezett konferenciát tegnap a KDNP Barankovics István Alapítványa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Iustitia et Pax bizottsága a püspöki testület városligeti irodaházában.
A Népszabadság ironikusan megjegyzi: „Ezt is megértük: Semjén Zsolt filoszemita színben tündökölt, Mayer Mihály katolikus püspök a zsidó népet és Izraelt állította példaképül a katolikus hívők elé. Ettől még a keresztények műve lesz, ha vasárnap zárva tartanak a boltok. Folyik a kampány.” A lapnak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke elmondta: a kereskedelemben dolgozó félmillió ember közül százezer kénytelen hétvégi munkát végezni. Szerinte ez a szám első körben akár a felére is csökkenthető.
A Magyar Hírlapnak Semjén Zsolt nyilatkozik. A KDNP elnöke közölte: mind a Munka törvénykönyvének, mind a kereskedelmi törvénynek elkészítették már az erre vonatkozó módosító javaslatait, és ötpárti egyeztetéseken kívánják azokat végleges formába önteni. „Úgy tűnik, megegyezés formálódik az ügyben, ezért várhatóan ősszel már a parlament elé is kerülhetnek a törvénymódosítások.” Semjén állítja: a vasárnapi munkaszünet a természetjogból vezethető le, hiszen a pihenés teszi lehetővé, hogy a munkáját mindenki tisztességgel el tudja végezni. Ugyanez megközelíthető a családok szemszögéből is, mivel vasárnap tudnak a szülők és a gyermekek együtt lenni. A KDNP elnöke harmadik érvéként említette a vallásszabadságot, hangsúlyozva: ezen a napon gyakorolják a hívő emberek vallásukat. „Ez nem jelenti azt, hogy az orvosok, tűzoltók vagy a mentők ne dolgozhassanak vasárnap, hiszen ők a közjót szolgálják.” Semjén arra is kitért, hogy sokan érvelnek a vasárnapi munka mellett gazdasági szempontokra hivatkozva, ám nem szabad elfelejteni, hogy a piac van az emberért, nem pedig fordítva.

A Magyar Hírlapban (Zagolni… 16.o.) Gróf Nádasdy Borbála nyilatkozik, akinek most jelent meg Zagolni zabad? című könyve, amelyben élete első tizenhét évének a történetét írta meg. A nagy múltú főnemesi család egyik leszármazottja 1956 óta Franciaországban él. Úgy látja, hogy Franciaország „olyan, mint egy gyönyörűen felravatalozott halott: nagyon szép és díszes. Mégis, az egész egy óriási múzeumhoz hasonlít. A legtöbb turista csak azért jön ide, hogy a látványosságokat megnézze. A templomok viszont üresek, bár a feketék körében mostanság kezd éledezni a vallásosság. Egy francia felvilágosult azt mondja, ő már tud mindent, ezért nem is hisz semmiben. Érdekes, hogy Mitterrand elnök is ezt mondta, ám amikor haldokolni kezdett, egy jezsuita papot kért magához, hogy magyarázza el neki: most akkor mi lesz. Aztán egy templomban temették el.”

Magyar Kurír