Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (11.o.) Inotai Edit Biblia nélkül maradhatnak a spanyol politikusok című összeállítása emlékeztet rá, hogy a spanyol kormányok eddig a Biblia és a feszület előtt tették le a hivatali esküt, s nem jelentett kivételt ez alól a jelenlegi, José Luis Rodríguez Zapatero vezette szocialista kormány sem. Most azonban a kabinet baloldali ellenzéke, az exkommunista Egyesült Baloldal (IU), illetve a katalán zöldek (ICV) kezdeményezték, hogy távolítsák el a beiktatási ünnepségekről „az ósdinak minősített – és a francói korszakot idéző – vallási jelképeket. Elvégre Spanyolország világi állam, ahol a politikában nincs helye a vallásnak. Vagy előbb-utóbb jön egy miniszter, aki majd a Koránra akar esküt tenni” – figyelmeztetnek. Gaspar Llamazares, az IU elnöke szerint „ezzel végre bizonyíthatná a kormány, hogy újabb lépéseket tesz a laikus állam felé, mint ahogyan azt a választások előtt Zapatero ígérte.” A tudósító szerint azonban a szocialista kormányfő „szemmel láthatóan nem szeretne ebben a kérdésben összetűzni a velük amúgy is barátságtalan papokkal. A kapcsolatok már így is mélyponton vannak: először a válások könnyítése, majd a homoszexuálisok házasságának engedélyezése hozta ki sodrukból a katolikus püspököket, majd a korábban kötelező hittan helyére beiktatott állampolgári ismeretek című tantárgy bevezetése öntött olajat a tűzre. Olyannyira, hogy a márciusi választások előtt a szocialisták ellen már keményen kampányoló katolikus vezetők figyelmét a PSOE főtitkára kénytelen volt felhívni: vagy jelöltessék magukat képviselőnek, vagy maradjanak csendben.” Inotai Edit hangsúlyozza: a háttérben „nem pusztán a Bibliáról van szó, hanem a katolikus egyház csökkenő befolyásáról, és nem kevés pénzről (is). A spanyol katolikus egyház évi négymilliárd euró állami támogatást kap, amit sokak szerint igazságosabban kellene szétosztani a többi egyház között, lévén a katolikusok ma már nem egyeduralkodók az Ibériai-félszigeten sem. A Biblia és a feszület eltávolítása a politikai eseményekről csak szimbolikus lépés lenne ebbe az irányba.”
A cikk alatt olvasható rövid összeállításból kiderül: az Amerikai Egyesült Államok elnökei általában a Bibliára tesznek esküt, amit az „Isten engem úgy segéljen” mondattal fejeznek be. Theodore Roosevelt 1901-ben azonban nem így esküdött fel. Nagy-Britanniában általában az Újtestamentumra tesznek esküt, és az uralkodónak fogadnak hűséget a kormánytagok. „Franciaországban még tipikus beiktatási ceremónia sincs a kormánytagoknak, de ha lenne, a vallási jelképeknek ott sem lenne helye az egyház és az állam szigorú elválasztása miatt” – írja a baloldali lap. A német kormánytagok pedig dönthetnek, hogy elhagyják, vagy megtartják a hivatali eskü utolsó mondatát: „Isten engem úgy segéljen!” A szociáldemokrata Gerhard Schröder elhagyta, a kereszténydemokrata Angela Merkel viszont ragaszkodott hozzá.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (4.o.) Nem elég csak jelszavakat fabrikálgatni című írása szerint „Kicsapta a biztosítékot” az egyházaknál a napokban az oktatási tárca azon elképzelése, mely szerint a korábban önkormányzati, majd a rendszerváltást követő ingatlanrendezések során felekezeti tulajdonba visszakerült iskolákat is kötelezhesse az Oktatási Hivatal halmozottan hátrányos helyzetű diákok felvételére. Az egyházak szerint „ezzel sérülne a vallásszabadság, egyébként pedig az egyháziak az önkormányzati intézményekkel összehasonlítva nagyobb arányban foglalkoznak szociálisan rászoruló gyermekekkel.” A felekezeteket érintő részt hétfőn kiszavazták a parlamenti képviselők a jogszabálytervezettből. Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke üdvözli a fejleményt, de a lapnak úgy nyilatkozott, hogy „ezt mégis csupán részeredménynek” tudja értékelni, mivel igazából az előkészítés módja problematikus. A püspök elmondta: „A szaktárca egyházi kapcsolatokért felelős titkársága is csak tőlünk tudta meg, hogy bekerült a tervezetbe a felekezeti intézményeket érintő passzus. Nem is szólva arról, hogy az előkészítő tárgyalásokból az egyházi oldalt teljes mértékben kihagyták. Így csak az utolsó pillanatban szereztünk tudomást a tárca ötletéről.” Bölcskei Gusztáv hozzátette: a gyermekek alkotmányos jogairól nem elég jelszavakat fabrikálni.

Magyar Kurír