Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (4.o.) Máig érvényes veszélyektől óv az enciklika, a Magyar Nemzet (29.o.) Erdő Péter az élet kultúrájáról címmel tudósítanak arról, hogy VI. Pál Humanae vitae kezdetű enciklikája megjelenésének negyvenedik évfordulójának tiszteletére kétnapos konferenciát rendeznek Bukarestben. A két lap kiemeli, hogy a konferenciát tegnap Erdő Péter nyitotta meg, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként.

A Magyar Demokratában (25.o.) Hankó Ildikó Az apostolok küszöbénél címmel tér vissza a magyar főpásztorok közelmúltbeli ad limina látogatására. A cikkíró kiemeli: „A pápa tanácsaival, szeretetével, útmutatásával segíti a sokszor nehéz helyzetben lévő egyházvezetőket a mindennapi harcban, vitában – emberek lévén, az ő erejük is felőrlődik –, ezért megújulást, megerősítést nyernek nehéz szolgálatukhoz az egyházfejedelmek sírjainál. Megerősítést kapnak abbéli munkájukban, hogy jó úton járnak, segítségük nélkül a társadalom mai leromlott erkölcsi állapotából remény sem lenne felemelkedni. A római zarándoklat pünkösd előtt zajlott, így püspökeink feltöltődve folytathatják munkájukat, mint hajdan a Szentlélekkel hitükben megerősített tanítványok.” Hankó Ildikó XVI. Benedek hároméves apostoli szolgálatát is értékeli, s megállapítja, hogy a jelenlegi pápa „méltó utóda a szenttéavatás útján járó, karizmatikus, szelíd, jóságos II. János Pál pápának. Mindazok a fanyalgások eltűnhetnek, amelyek megválasztását követően ellepték a főleg liberális médiát: inkvizítor, fundamentalista, szigorú, sőt a szokásos ’náci’ jelző is elhangzott.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (26-27.o.) Harrach Péter, az Orbán-kormány volt családügyi minisztere, az Országgyűlés és a KDNP jelenlegi alelnöke nyilatkozik. Az interjú címe: „A Szentatya megdicsérte a magyar püspököket”. Az interjúkészítő Sinkovics Ferenc szerint keveset hallani arról, hogy az idén van a Biblia éve. A kereszténydemokrata politikus így válaszolt: „A pozitív események ritkán keltenek érdeklődést a médiában. Ez is elsősorban az egyházi közösségeken belül hat. Néhány esetben túl lép ezen. Példának mondhatnám, hogy a saját körzetemben is volt egy több települést érintő rendezvény, ami egyszerre volt egyházinak és mindenkit érintően kulturálisnak nevezhető. Ami a politikát illeti, a baloldal képviselői között vannak kifejezetten egyházellenesek, de többen azok, akik egyház nélküli társadalomban gondolkodnak. Vagyis az egyházak egyszerűen nem illenek bele a világukba. Az egyházpolitikával foglalkozó liberálisok az első kategóriába tartoznak. Õk igyekeznek az egyházakat a civil szervezetek közé sorolni és megfosztani őket a történelmi és társadalmi szerepük miatt nekik járó lehetőségektől. Emellett szocialista barátaik segítségével sikerült elterjeszteniük azt az alapigazságként hirdetett szemtelenséget, hogy az egyház ne politizáljon, vagyis ne mondjon véleményt sorskérdéseinkről, és maradjon a templomok falai között. A Szentatya a napokban nyilatkozott elismerően arról, hogy a magyar püspökök felemelték szavukat a házasság és a család alkotmányos védelme érdekében, különösen az élettársi, közte az egyneműek kapcsolatának házassággal azonos rangra emelése ellen.” Harrach Péter beszélt a vasárnapról is, hangsúlyozva: „A vasárnap azért fontos, mert ha elveszik ezt az ünnepet az emberektől, lazulnak a családi és baráti kapcsolatok, növekszik a magány. Ráadásul tény, hogy a profitéhes munkaadó számára a felelősség és kötöttség nélküli szingli a legjobb munkaerő. Ez ellen lép fel a KDNP.”

A Magyar Hírlap (4.o.) A változások idején is meg kell őrizni a vallást címmel számol be arról, hogy tegnap ökumenikus biblikus-konferenciát tartottak kedden a terézvárosi Szent Teréz-templomban. Az orgánum idézi az esemény fővédnökét, Udvardy György esztergom–budapesti segédpüspököt, aki elmondta: „Bár manapság egyre inkább hajlamosak vagyunk elfelejteni, de a zsidó-keresztény kultúrában élünk. Ez az alap mintha eltűnni látszana, az Isten szavára figyelő ember logikája egyre többször különbözik a hétköznapi felfogástól.” A püspök hangsúlyozta, hogy a Biblia évében a történelmi egyházak közösen fordulnak az emberek felé. Benyik György, a Szegedi Hittudományi Főiskola tanszékvezető professzora emlékeztetett rá: „Izrael az ókorban mindig a nagyhatalmak útjában állt, ezért ahogy azok között változtak az erőviszonyok, úgy érkeztek hozzá – ahogy manapság mondanák – az aktuális felszabadítók.” A tanszékvezető Jeremiás próféta példáján mutatta be a kiválasztottságtudat módosulásait: „Képzeljük csak el, milyen érzés lehetett akkoriban, hogy az elnyomó babilóniaiak a saját isteneik képmásait állították be a legszentebb helyre. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha évtizedekkel ezelőtt a Vatikánban Lenin szobra előtt kellett volna hódolnia a pápának. Jeremiás története azért jelentős, mert a próféta arra tanította népét, hogyan kell a változások korában is megőrizni a vallás lényegét.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (4.o.) beszámol a 160 éves Szent István Társulatnak a Biblia évére meghirdetett előadássorozatának legutóbbi rendezvényéről, amelynek vendége Náray-Szabó Gábor kémikus volt, aki elmondta: Darwin elmélete korántsem bizonyítható olyan precízen, mint például a Newton-féle törvények, hiszen csupán racionális következtetések összessége. Az akadémikus kifejtette: „Nyilván nem kell szó szerint értelmezni a Teremtés könyvében leírtakat, ezt az egyház hivatalos tanítása is megerősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy a Szentírás első könyvében a világ Isten általi teremtése a sorrendiséget tekintve szinte teljes mértékben megfelel a legújabb földtani kutatási eredményeknek. Egyetlen kivétel akad, a Biblia szerint ugyanis Isten csak azt követően alkotta meg az éjjeleket és a nappalokat meghatározó égitesteket, hogy a ’zöldellő növényeket’ már megteremtette, ami a valóságban fordítva történt. A sorrend ezt leszámítva stimmel, ami egyetlen más nép teremtésmítoszaiban sem mutatható ki.” Náray-Szabó Gábor fontosnak nevezte azt a kitételt, miszerint az ember az Isten utasítására vette birtokba az egész bolygót. Figyelmeztetett: „Ez a szabadság óriási felelősséggel jár, amelyről manapság sokan megfeledkeznek. Egyre nagyobb az emberiség tudása, már a Holdra is eljutunk, ezért csábító a gondolat, hogy folytassuk a teremtést. Amit azonban az evolúció lassan vitt véghez, azt a tudósok manapság rohamtempóban kívánják megoldani, és a sietségnek olykor tragikus következményei vannak.” Az akadémikus példaként egy, a hatvanas években elterjedt nyugtatót említett, amelyről csak sok év után derült ki, hogy szörnyű hatása van az állapotos nőkre, azoknak a gyermekei, akik szedték, végtag nélkül jöttek a világra. Náray-Szabó Gábor úgy látja, hogy világszerte tapasztalható: egyre kevesebb felelősséget tanúsítanak az emberek a jövőért. Szerinte ez azért van így, mert sok helyütt hallgatólagosan elfogadott közvélekedés, hogy az életnek nincs értelme, hiszen Isten nem létezik. „Ha pedig ez így van, akkor felélhetjük a tartalékainkat, élhetünk a mának, mondván, utánunk az özönvíz. Csakhogy minden arra mutat, hogy az ember kizárólag Istennel együtt vehet részt a teremtésben.”

Közli az MH (4.o.) azt is, hogy az ökuemé évének 2010-es meghirdetését szorgalmazza a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ökumenikus bizottsága a Biblia évének mintájára. Két év múlva lesz ugyanis a keresztény egységet előmozdító pápai tanács alapításának ötvenedik évfordulója.

Magyar Kurír