Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Heti Válasz (53.o.) Újabb Michelangelo-kód címmel számol be arról, hogy újabb rejtett anatómiai képletet ismertek fel a Sixtus-kápolna freskóin. A Neurosurgery (Idegsebészet) című szaklap címlapján hozta Ian Suknak és Rafael J. Tamargónak, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem két tanárának felfedezését, amely szerint az 1475 és 1564 között élt Michelangelo Buonarotti egyik festészeti főművének, a Sixtus-kápolna freskóinak van egy rejtett értelmezésük is. A számos boncoláson részt vevő művész az anatómiának is mestere volt, ahogy a képzőművészet több ágának és a költészetnek is. A baltimore-i kutatók szerint Michelangelo a sötétség és a világosság szétválasztását megjelenítő képbe is belefoglalt egy anatómiai rajzot. A két tudós állítja: az Úr megfestésénél Michelangelo valójában az agytörzset és a gerincvelőt ábrázolja, mégpedig tudományos alapossággal, „s ebben az a legmeghökkentőbb, hogy eddig úgy tudták, ezeket a részeket csak évszázadokkal később írták le ilyen részletességgel. Michelangelo mikroszkóp nélkül, a reneszánsz festőkhöz hasonlóan a sötét és a világos részek elhatárolásával jutott olyan anatómiai eredményekhez, amelyekkel messze megelőzte a korát.” A szerzők szerint a művész „még ennél is továbbment, az Úr ruhájának furcsa redőiben a gerincvelő körvonalait rejtette el, és a látóideg sematikus rajzát is megjelenítette.” Arra a kérdésre, hogy ismerhette-e ezt Michelangelo a XV. században, a két kutató igennel felel, s emlékeztetnek rá: Leonardo da Vinci több rajzot is készített a látóidegről és legalább két évig, 1503 és 1505 között a két híres firenzei egy időben tartózkodott szülővárosában, így ismerhették egymás felfedezéseit.

A Magyar Hírlap (Fakeresztvita… 6.o.) beszámolója szerint a lengyelek 64 százaléka ellenzi, hogy Varsóban az elnöki palotánál emeljenek emlékművet a szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak. Az április 10-én történt repülőgép-szerencsétlenségben 94-en vesztették életüket, köztük a lengyel államfő, Lech Kaczynski. A megkérdezettek 34 százaléka támogatja azokat a tüntetőket, akik kiállnak az áldozatoknak emléket állító fakereszt fennmaradása mellett, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ott épüljön meg az emlékmű.

A Népszabadság (8.o.) A szegények püspöke többszörös apa címmel számol be arról, hogy Fernando Lugo, Paraguay elnöke a napokban DNS-teszthez vérmintát adott, miután egy apasági keresetben ilyen értelmű bírósági végzés született augusztus 10-én. A lap kiemeli: a most 59 éves Lugót, aki korábban San Pedro tartomány rendkívül népszerű püspöke volt, az utóbbi években több esetben is érte hasonló vád, egy ízben az akkor már elnök Lugo elismerte egy kétéves kisfiú esetében az apaságot, „ráadásul ezzel azt is, hogy valójában még az előtt ejtette teherbe Viviana Castillót, hogy a Vatikánból felmentették volna papi hivatása alól.” A Népszabadság emlékeztet rá: a szegények püspökéből lett elnök 2008-ban nyerte el Paraguay legmagasabb közjogi tisztségét, de az utóbbi időben erősen csökkent a népszerűsége, s nem is a nőügyei miatt, hanem azért, mert sokan határozott baloldali politikát vártak tőle, de reformígéreteiből vajmi kevés valósult meg. Jelenleg csak a kérdezettek 31 százaléka tartja jónak a teljesítményét, míg további 39 százalék átlagosnak. A felmérés még azelőtt készült, hogy kiderült volna: az elnökön orvosai limfómát diagnosztizáltak, s megkapta az első kemoterápiás kezelést.

A Magyar Hírlapban (17.o.) Szentesi Zöldi László „Aztán hány püspököt akasztottak fel Írországban?” címmel a sztálini Szovjetunió és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) kapcsolatáról készített összeállítást. Ezek szerint az 1920-as években az ír republikánusok fegyvereket akarta vásárolni Sztálintól, sőt megbízottjuk személyesen is tárgyalt a diktátorral. A cikkíró kiemeli: „A leningrádi repülőtérre érkező IRA-delegációt… valósággal letaglózta a fogadtatás. A szovjet belügy, a Cseka kivezényelt tagjai ugyanis ezzel a kérdéssel kezdték az ismerkedést: ’Aztán hány püspököt akasztottak fel Írországban?’ ’Egyet sem’ – válaszolták a meglepett IRA-tagok. ’Akkor maguk nem komoly emberek!’ – legyintettek fölényesen a csekisták.” Szentesi Zöldi megjegyzi: ebből már tudhatták az IRA vezetői, hogy honnan hová érkeztek.

A Magyar Nemzet (Elhaló… 3.o.) közli, hogy kilépett az MSZP-ből a párt vallásos tagozatának eddigi titkára, meghatározó személyisége, Tarjányi István. A katolikus közgazdász-politikus a lapnak elmondta: június 4-én, az új összetételű magyar Országgyűlés trianoni emlékülésén pattant el a húr nála. Nem tudta feldolgozni, hogy mindössze egy szocialista képviselő, Szili Katalin ülte végig a megemlékezést a Parlamentben. „Azzal, hogy az Ipoly határfolyó lett, családok százait szakították szét nemzedékről nemzedékre, köztük az én felvidéki rokonságomat is” – mondta Tarjányi, s felidézte: Erdő Péter bíboros prímás trianoni emlékmiséjén már egyetlen MSZP-s képviselő sem vett részt, s ez azt jelenti, hogy a szocialista frakció új tagjai között sem akadt, aki merte volna vállalni vallásosságát. A gyakorló katolikus Tarjányi István nem érti, miért küzdött az MSZP „megveszekedetten, sőt kiabálva” az ellen, hogy egy szimbolikus törvény bevezetőjében szerepeljen az „Isten, a történelem ura” kitétel. Az MSZP vallásos tagozatának eddigi elnöke számára az is érthetetlen, miért nem akarja az MSZP, hogy az új alkotmányban szerepeljen az utalás keresztény gyökereinkre. Tarjányi leszögezte: a fentiek miatt elvesztette azt a reményét, hogy az MSZP a német szociáldemokraták útjára lép, akik még 1959-ben szakítottak a marxizmussal, s azon belül a feltétlen ateizmussal, egyházellenséggel. „Az MSZP mindmáig nem ismerte fel, hogy az egyházakkal már csak azon az alapon is együtt kell működni, hogy amint egy vallási közösség, úgy egy párt célja is az emberi boldogság keresése.” Tarjányi értékelése szerint Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején még nem volt heves elutasítás a történelmi felekezetek iránt, de Gyurcsány Ferenc 2004-es miniszterelnöki színrelépésével nyomban fellobbantak a viták az egyházi közintézmények kiegészítő támogatásának a jogos mértékéről. Ahogyan elutasította a baloldali hatalom az egyházakat, úgy dédelgette a homoszexuálisok úgynevezett jogkiterjesztésének tévgondolatát” – mondta Tarjányi István.

Magyar Kurír