Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Szerzetesek a slágerlistán címmel közli, hogy ausztriai cisztercita szerzetesek gregorián dalokat tartalmazó bemutatkozó albumukkal felkerültek a brit slágerlistára. A Stift Heiligenkreuz kolostor „Chant – Music for Paradise” című lemeze a 9. helyen startolt a brit slágerlistán. Az album egyúttal a klasszikus lemezek listájának első helyére került. Karl atya, a rend tagja elmondta: „Nagy örömmel töltött el bennünket a siker. Nem is gondoltuk, hogy ilyen sok ember megszereti lemezünket. Reméljük, mindenki, aki meghallgatja ezt az albumot, nyugalmat talál az ezeréves dallamokban és erőt gyűjt belőlük.” A Népszava megjegyzi: a szerzetesek által előadott dalok, amelyek a világ legrégibb írott zenei emlékei, máris XVI. Benedek pápa kedvencei közé tartoznak. A lemez bevételét az ausztriai ciszterciták Vietnam és más szegény országok lelkészeinek képzésére kívánják fordítani.

A Népszabadságban (1.o.) Róbert László Az új generális címmel „szinte isteni” véletlennek tartja, hogy a jezsuiták rendje az év elején a spanyol származású Adolfo Nicolást választották meg új rendfőnöküknek, néhány hónappal később pedig az a Fernando Lugo Méndez lett Latin-Amerika legszegényebb országának, Paraguaynak az államfője, aki a jezsuiták iskolájában nevelkedett, később a római Pápai Gergely Egyetemen tanult, majd katolikus püspökként a felszabadítási teológia híve lett. A szerző hangsúlyozza: mindkét személyre jellemző a rendkívüli szociális érzékenység. P. Adolfo Nicolás mindig nagy szeretettel beszél Pedro Arrupéról, a cikkíró szerint a jezsuita rend XX. századi egyik legnagyobb, de talán legvitatottabb elöljárójáról, aki ugyancsak kiemelt jelentőséget tulajdonított a szociális kérdésnek. Róbert László szerint a hetvenes-nyolcvanas években a Vatikán „a már nagybeteg Pedro Arrupét tette felelőssé az egyház válságáért és mindenekelőtt a hitgyakorlat és a papi hivatástudat rohamos csökkenéséért. Ez az olasz közvélemény jelentős részében azért is megütközést keltett, mert II. János Pál enciklikái talán minden korábbinál hangsúlyozottabban hirdették a szociális igazságosság evangéliumi elveit.” A cikkíró szerint „A jezsuita rend új generálisának emlékeiből és első miséjének tartalmából az tűnik ki, hogy Páter Nicolás életútját mintha leginkább Arrupe atya jelölte volna ki. Ami a paraguay-i jelent illeti… a Szentszék által egyszer már nyugdíjazott Fernando Lugo Méndez püspök most újabb főfájást okoz a Vatikánnak. Vagy mégsem?” Róbert László figyelemre méltónak tartja, hogy a vatikáni szóvivő egyelőre visszafogottan csak annyit mondott: „Monsenor Lugo személyes helyzete ki lesz vizsgálva, sietség nélkül.” A cikkíró nem tartja lehetetlennek, hogy XVI. Benedek pápa is felismeri „nemcsak az egyház szociális tevékenységének a fontosságát, de a türelem jelentőségét is. Már csak azért is, mert az új paraguay-i elnök győzelme szerves része annak a latin-amerikai folyamatnak, amelyben Chilétől Venezueláig jórészt baloldali, szociáldemokrata típusú kormányzatok kerültek hatalomra (Brazília jelenlegi elnöke például a felszabadítás teológiájának híveként mint fiatal szakszervezeti vezető kezdte pályafutását, és nem utolsósorban ennek köszönheti népszerűségét.) Páter Arrupe szellemisége – ahogy azt az új jezsuita generális is tanúsítja – máig él a világ legkatolikusabb kontinensén.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (1.,2.o.) Joó István Büntetésben az egyházi iskolák címmel ír arról, hogy „Igazi posztkommunista gesztussal készül a kormány az egyházi iskolák államosításának hatvanadik évfordulójára. A közoktatási esélyegyenlőség címén nemcsak az állami-önkormányzati, hanem az egyházi fenntartású iskolák rendjébe is beleavatkozna.” A júniusban elfogadni tervezett salátatörvény lehetővé tenné, hogy „a katolikus, református és evangélikus iskolákat is kvázi kötelező felvételt biztosító intézményekké alázzák.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a keresztény felekezetek iskolái jelenleg is nagyobb arányban oktatják sokgyermekes, hátrányos helyzetű szegény családok sarjait, mint az önkormányzatiak. „A hatalom azonban arra jelölné ki az egyházi fenntartású iskolákat is, hogy vegyenek fel elsőbbségi jelleggel, az általa diktált számban halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, szegregáltnak mondott cigány gyermekeket. Arra hivatkozik a kultusztárca, hogy az egyházi iskolák, óvodák önkormányzati feladatokból részesülnek, ha az intézmény korábban az önkormányzaté volt. Márpedig az ilyen iskolák tíz-egynéhány kivételtől eltekintve az egyházaktól elkobzott, államosított, majd a rendszerváltozás után visszakapott épületben működnek. Ott töltik be azt a jelentékeny állami igényt, hogy ne világnézetileg semleges, hanem keresztény oktatásban részesüljenek a gyermekek.” A cikkíró értesülései szerint az egyházi iskolák vezetőinek sokasága gondolja úgy: a minisztérium terve beavatkozás az egyházak életébe, nyílt támadás a világnézeti elkötelezettségük ellen, hiszen a törvénytervezet még arra is kötelezhetné a felekezeti intézményeket, hogy helyhiány esetén sorsolással, ne pedig a család világnézetének figyelembevételével döntsenek bizonyos jelentkezők között. Emellett az egyházak azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a koncepció törvényi erőre emelné az egyházi fenntartású intézmények eddig is meglévő hátrányos megkülönböztetését a hazai és nemzetközi forrású pályázati támogatások odaítélése terén. Burkoltan erre a problémára utalt a közelmúltban elmondott zsinati elnöki beszédében Bölcskei Gusztáv református püspök is.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Kiss Eszter Veronika Gyógyító hangok címmel beszámol arról, hogy május 18-ai, pünkösdi ráadáskoncertjén vehette át mindkét aranylemezét Lovász Irén a budapesti Szent István-bazilikában, ahol a négy részesre tervezett Gyógyító hangok sorozatának eddig megjelent és rövid időn belül aranylemezzé vált albumait, az Égi hangot és a Belső hangot mutatta be. A tudósító szerint „Ezek a dallamok bárhol elementáris erővel tudnak hatni, a bazilikában azonban valósággal életre kelnek. Itt ugyanis lehetetlen elvonatkoztatni a szakrális tértől, a különböző szentek oltárától. Lovász Irén nagyon tudatosan és érzékenyen használta ki ezt a lehetőséget. A közönséget középre ültették, így a templom akusztikája is felerősödött, és a tér maga is hangszerré vált. A muzsikusok folyamatosan mozogtak, a középkor rituális mozgásait idéző formákban, hol párhuzamosan, hol szimmetrikusan, az ének pedig abba az irányba szólt, amerre az adott oltár volt. A legmegrázóbb a befejező Boldogasszony anyánk volt, amely alatt spontán, némán felállt a közönség, ahogy himnuszhoz, imához szokás.”

Beszélgetés az Írásról címmel közli a Magyar Nemzet (14.o.), hogy ember és társadalom témában vezet beszélgetést a Bibliáról Varga Norbert június 1-jén este hétkor a Klebelsberg Kultúrkúriában (Budapest II., Templom utca 2-10.). A beszélgetés résztvevői Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Eperjes Károly színművész, Obbágy László görög katolikus lelkész, Cseri Kálmán lelkész.

Magyar Kurír