Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Utazás… 14.o.) közli, hogy június 18. és 20. között háromnapos zarándoklatot szervez II. János Pál pápa emlékére Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola és Alapítvány alapítója. Az úton azok a középiskolás diákok vesznek részt, akik a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet által a Szentatya emlékezetére szervezett vetélkedőben megmérkőzött kilencvenkilenc Kárpát-medencei osztály közül a legjobbaknak bizonyultak. Lezsák elmondta: „Jönnek fiatalok Gyulafehérvárról, Szombathelyről és Kézdivásárhelyről is. Egyfajta tanulmányút lesz ez, ugyanakkor zarándoklat, hiszen nem luxuskörülmények között utazunk.” A diákok mellett marad még hely, így az érdeklődők a 1/441-4433-as budapesti telefonszámon vehetik fel a kapcsolatot a szervezőkkel. A busz június 18-án, hajnali négy órakor indul Lakitelekről és aznap este érkezik meg Wadowicébe. Az MDF alapítótagja és korábbi elnöke, a Fidesz jelenlegi országgyűlési képviselője a XX. század hitvallójának nevezte II. János Pált, hangsúlyozva, hogy „a történelmet megváltoztató erővel bírt, küzdelme nagymértékben hozzájárult a térségünkben lezajlott változásokhoz. II. János Pál pápa azt is mondta, hogy a kommunista diktatúra bukása nem igazolhatja a kapitalizmus gátlástalanságát. Abból a szempontból is tanulságos lesz az utazás, hogy a fiatalok láthatják Lengyelországban: a gazdasági fellendülés mélyén ott van a nemzeti összefogás ereje… Hazánkban az internacionalista kommunista diktatúra nagyobb rombolást végzett ezen a téren, s még most is nyögjük a következményeit.”

A Népszabadságban (3. o.) Révész Sándor A homofóbia joga címmel ír arról, hogy az SZDSZ Új Generációja a homofóbia-ellenes világnapon arra kérte az egyházak képviselőit, hogy „tartózkodjanak a homofób megnyilvánulásoktól, és kövessék meg azokat a híveket, akiket szexuális orientációjuk alapján kívánnak kirekeszteni az egyenjogú magyar állampolgárok közösségéből.” A cikkíró hozzáteszi: „A homoszexuálisok jogegyenlősége is fontos kérdés, de még sokkal fontosabb annak a zavarnak az elhárítása, amit az idézett irat tükröz. Magyarországon igen jelentős sikerrel le lehet buzizni egy egész pártot, amely a melegek jogegyenlősége mellett kiáll. Itt miniszter lehetett abból a pártvezérből, aki az ország házában alpári buzizással hívta fel magára a figyelmet. Annak az Orbán Viktornak a kormányában, akinek a pártja jelenleg – a közvélemény-kutatások mai állása szerint – utcahosszal vezet. Itt tehát nagyon meg kell becsülni azokat a politikusokat és politikai csoportosulásokat, akik és amelyek határozottan kiállnak azért, hogy ne rekesszék ki az egyenjogú magyar állampolgárok közösségéből a melegeket. De éppen azért óvni is kell őket attól, hogy a hitelüket jogos és jogtalan követelések összekavarásával veszélyeztessék. Ebben az esetben sajnos ez az összekavarás megtörtént. Az egyházakat arra lehet fölszólítani, hogy ismerjék el a különböző meggyőződésű állampolgárok egyenjogúságát, arra azonban nem, hogy a maguk meggyőződését ne hirdessék, ne kívánják terjeszteni, és ne érvényesítsék emberek megítélésében. Nem lehet úgy megkövetelni senkitől mások jogai elismerését, hogy az ő jogaikat nem ismerjük el. És ez nemcsak a melegügyre igaz, hanem mindegyikre… Egy világi politikus nem szólíthat föl egyházakat arra, hogy változtassák meg nézeteiket a bűnről és a szexualitás moráljáról. Aki a felekezeti közösségen kívül áll, az ebben egyszerűen illetéktelen. A vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság a homoszexualitás fertelmes bűnként való megbélyegzésének, tehát a homofób megnyilvánulásoknak a szabadságát is jelenti. (A tettlegesség és az arra való uszítás szabadságát természetesen nem.) A homofóbok és a melegek emberi jogai csak együtt érvényesülhetnek.”

A Népszabadság (A zsinat… 3.o.), a Magyar Nemzet (Panasz… 4.o.) és a Magyar Hírlap (Bírálják… 4.o.) is beszámolnak a Magyarországi Református Egyház zsinati üléséről, amelyen Bölcskei Gusztáv püspök, a testület lelkészi elnöke kijelentette: „Nincsen semmi biztató az egyház és az állam kapcsolatában.” A püspök elszomorítónak nevezte, hogy a közoktatási törvény bizonyos módosításai az egyházi oktatási intézményeket hátrányosan érinthetik. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben – amikor nő a különbség a társadalom gazdag és szegény rétegei között, és romlik a közbiztonság – még inkább hirdetni kell a társadalmi összefogást. Közlik a lapok azt is, hogy a református zsinat túlnyomó többséggel úgy határozott: továbbra is jogosnak tartja az egyház elnökségének az ifjabb Hegedűs Lóránt lelkipásztor tevékenységével szembeni panaszbeadványát. Az egyház elnöksége először tavaly márciusban fogalmazta meg panaszbeadványát a lelkésszel szemben, amiért a holokauszttagadó David Irving történész-publicista könyvbemutatójához az egyházközség egyik termében biztosított helyet. A második panasszal akkor élt az egyházi elnökség, amikor tavaly október 23-án a Szabadság téri református templom előtt ifjabb Hegedűs Lóránt az elnökség szerint antiszemita kijelentéseket tett. A zsinat mostani lépése azzal áll összefüggésben, hogy az egyházi bíróság nemcsak megszüntette első fokon ifjabb Hegedűs ügyében az eljárást, hanem 345 400 forint eljárási költség megfizetésére is kötelezte a panaszosokat, Bölcskei Gusztávot és Nagy Sándor főgondnokot, a zsinat világi elnökét. A határozat megfellebbezhető.

A Magyar Nemzetben (Legyen védjegy az evangélikusság! 4.o.) Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője nyilatkozik, aki elmondta: „Meggyőződésem, hogy az egyházak a modernitás részei, vagyis nem anakronisztikus képződmények. Az evangélium üzenete semmit sem veszített érvényéből az évszázadok folyamán. Az adaptáció a kérdés, a biblikus elvek mai nyelven történő, élettel teli, hiteles megfogalmazása. Továbbá a mérhetetlenül növekvő társadalmi problémahalmaz a kérdés, a demográfiai gondoktól a bizalmi index zuhanásán át széles rétegek elszegényedéséig. Már rég nem az állam és az egyház szétválasztása az időszerű, az megtörtént a demokratikus átalakulással, hanem a minél hatékonyabb együttműködés megteremtése a két entitás között.” Prőhle Gergely szerint a hitelesség része az ügynökkérdés tisztázása is, amelyen tényfeltáró bizottságuk dolgozik. Az evangélikus egyház világi vezetője azt is elmondta, hogy az egyház-finanszírozásban növelni kell a saját forrásokat, „annak érdekében, hogy például az oktatásban az egyházi jelző, az evangélikusság ismét minőségi többletet jelentsen, a régi ’védjegy’ lehessen. Idetartozik, hogy egy evangélikus szaknévsor létrehozásán dolgozunk. Remélem, az evangélikus üzleti szereplők olyan eredményesen forgatják a bizalmi tőkét, s olyan belső piacot képeznek önkéntesen, hogy annak gyümölcseiből az egyház-finanszírozásra is juttathatnak majd.”

Magyar Kurír