Napi sajtószemle

A Népszabadság (9.o.) Janus Pannonius sírja – újra felfedezve című írása szerint „Nyilván a reneszánsz év és a pécsi püspökség fennállásának jövőre ünneplendő ezredik évfordulója is közrejátszott abban, hogy Janus Pannonius 1991-ben megtalált sírjából éppen most lett újra médiaesemény.” Kárpáti Gábor régész, a sír megtalálója a lapnak elmondta: még azt sem lehet mondani, hogy most fejeződtek volna be az antropológiai vizsgálatok. Marcsik Antónia és K. Zoffmann Zsuzsa már azt is elvégezte nyolc évvel ezelőtt. Bár kutatásuk eredményét még csak most fogják publikálni, ennek ellenére a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei előtt már ismert volt. A lap emlékeztet rá: Janus Pannonius Pécs püspökeként halt meg 1472-ben, a Zágráb melletti Medvevárban, s először halálának helyén temették el, majd négy év múlva helyezték örök nyugalomra Pécsett. Kárpáti Gábor már egy 1997-es konferencián megemlítette azt a sírban megtalált bullát, vagyis ólompecsétet is, amely II. Pál pápa egy 1465-os okleveléről való volt, mégpedig arról a dokumentumról, amit a köszöntésére Rómába zarándokolt magyar küldöttségnek adott. Ezt a delegációt Janus vezette. A régész szavaiból kiderül, hogy a „humanista püspök” csontmaradványai hiánytalanul megvannak, s október 18-án újratemetik őket a megtalálás helyének közelében.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Szeretni kell… 2.o.) R. Takács Olga, a Duna TV Kikötő és Tálentum című kulturális műsorainak szerkesztő-riportere nyilatkozik, aki mostanában elsősorban a Nyugat íróit, költőit népszerűsíti, emellett azonban marad ideje „például Fraknói Vilmos püspökre, aki a XIX. század végén magyar történeti intézetet, majd művészházat alapított Rómában. Arra is megkérte a pápát, engedélyezze a magyar kutatóknak, hogy a vatikáni levéltárban Hunyadi Mátyás korát kutathassák. Megírta Mátyás életrajzát, tíz kötetben foglalta össze a követi leveleket és jelentéseket. Legközelebb Fraknói Vilmos és Ipolyi Arnold levelezését szeretném kiadni.”

Magyar Kurír