A Bors (13.o.) Elbotlott a pápa című beszámolója szerint „Nagy volt a riadalom a Vatikánban, miután XVI. Benedek pápa a pünkösdvasárnapon tartott mise alatt váratlanul térdre rogyott. Az egyik pap sietett a segítségére, Guido Marini azonnal felsegítette a 81 éves egyházfőt, aki folytatta a szertartást. Mint később kiderült, csak hosszú palástja zavarta a járásban, és ebbe botlott bele – legalábbis a hivatalos verzió szerint. A Vatikán ugyanis azonnal reagált: ’Az egyházfő nem rosszul lett, hanem csupán megbotlott’.”
A Magyar Hírlap (12.o.) Digitalizált Biblia címmel ad hírt arról, hogy elkészült a legrégebbről fennmaradt kéziratos Biblia digitalizált változatának első részlete, a mű eredetijét a Lipcsei Egyetem könyvtárában őrzik. A 43 pergamenlapból álló részletet a Microsoft és a német Xplain közösen kifejlesztett szkennelési technológiájával digitalizálta, lehetővé téve, hogy a világ bármely pontján tanulmányozható legyen a szöveg, több nyelvű fordításával együtt.
A Magyar Nemzetben (15.o.) Varga Klára Pünkösd, jezsuitákkal, újságírókkal címmel írt jegyzetet a Hír TV két, közelmúltbeli vallási műsoráról. A május 9-ei, pénteki Rájátszás című műsornak Vértesaljai László és Hofher József jezsuita szerzetesek voltak a vendégeik, akik tavaly december-januárban éhségsztrájkkal tiltakoztak a magyar egészségügy szétverése ellen. Most azonban a fő téma a pünkösd volt, „és az, ahogyan a kor magyar, európai, elvben vagy gyakorlatban keresztény embere manapság megéli.” A cikkíró fölteszi a kérdést: „Egyáltalán: mit tudunk ma a pünkösdről; miért van az, hogy a kor embere gyakran inkább kívülről szemléli az ünnepet; miért nem engedi, hogy az Isten elkezdjen munkálkodni, cselekedni benne? A pünkösd a kereszténység életében az a nap volt, amikor több ezer különböző nációhoz tartozó embert a maga nyelvén ért el az örömhír. Be tudták fogadni, és késznek érezték magukat arra, hogy kövessék Jézust. A pünkösd ideje különösen időszerűvé teszi a kérdést, hogy mit tehet ma a hívő vagy potenciális hívő, de különösen a fiatalok megszólításáért egy szerzetes pap? Vértesaljai László, akinek miséi a fiatalok körében különösen népszerűek, azt mondja, nem a tiltások azok, amelyekre kinyílnak a fülek és a szívek, hanem a pozitív példák, melyek járhatónak mutatják a keresztény utat.” Varga Klára megemlíti azt is, hogy a pünkösdhétfői Lapzártában Ókovács Szilveszter a magyar protestáns és a magyar katolikus újságíró-szervezet elnökével beszélgetett, s itt is főleg a pünkösd üzenete volt a téma. A szerző szerint Ókovács kérdései, amelyekben azt is feszegette, lehet-e egyszerre nemzetien és globálisan érezni, gondolkodni, cselekedni, túlmutattak a beszélgetés keretein. Varga Klára szerint a riporter „nem azoknak tette fel az egyébként fontos kérdéseket, akiket a legközelebbről, vagyis minden aspektusában érintenek, s akik így arra is vállalkoznak, hogy megvizsgálják a kényes kérdéseket a mások által általában nem vizsgált oldalról is, „de így legalább az érdeklődő néző végre vérszemet kapott, s elképzelt egy olyan lendületes, friss, rendszeresen jelentkező vallási műsort, amely sokak számára elérhető időpontban, igen széles merítéssel, bátor kérdésfeltevésekkel, sok megszólalóval foglalkozik spirituális problémákkal.”
Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Remény… Az MPP… 1.,5.o.) Szász Jenő, székelyudvarhelyi polgármester, a két hónapja bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „Amikor nemzetről beszélünk, akkor nemzeti integrációra gondolunk, a család, az erdélyiség mellett pedig a keresztény gondolkodást hangsúlyozzuk. Amikor az utóbbit emlegetjük, akkor úgy szeretnénk megfogalmazni értékrendi szempontból hovatartozásunkat, a jó Istenben való hitünket, hogy az emberek iránti szolidaritást, a szociális érzékenységet vázoljuk fel. Nincs egyéni boldogulás a közösség boldogulása nélkül, s csak akkor tudjuk saját magunk egzisztenciáját biztosítani, ha közben ennek érdekében a közösség felemelkedésén is fáradozunk.”
Magyar Kurír