Napi sajtószemle

A Népszava (2.o.) Hosszas tárgyalás a pápával címmel számol be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ad limina látogatásáról, idézve Német Lászlót, a testület titkárát: „A protokollban megszokott negyedóránál jóval hosszabbra nyúlt, több mint egy óráig tartott Erdő Péter bíboros négyszemközti látogatása XVI. Benedek pápánál. Az esztergom-budapesti érsek hétfői látogatása azért is bírt különösen nagy jelentőséggel, mert a pápa már az MKPK látogatásának első hivatalos napján fogadta Erdő Pétert, ami nagy megtiszteltetésnek számít. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a bíboros a Vatikán több szervezetének, így nemzetközi jogásztestületének, valamint a Keresztény Egység Titkárságának is tagja.”

A Magyar Demokratában (Szabadságunkért, szabadságotokért! 56-57.o.) Karol Biernacki, a Csongrád megyei levéltár főlevéltárosa nyilatkozik, aki az egyik szülőatyja a szegedi Móra Ferenc Múzeumban május 18-áig látható, a lengyelek és a magyarok történelmi kapcsolatát bemutató kiállításnak. A huszonöt éve hazánkban élő főlevéltáros szavaiból kiderül, hogy a kiállítás szigorú időrendet tart, ez a legfontosabb rendező elv. „Közös sorsunk ábrázolását a kereszténység szinte egy időben történő, hivatalos felvételével indítja. A krónikák szerint István és a lengyel Vitéz Boleszlav versenyzett azért, hogy ki nyerje el elsőként a koronát II. Szilveszter pápától, aki – úgy tudni – Boleszlav számára készítette a koronát, ám álmot látott, amely után inkább Istvánt választotta. Boleszlavot csak huszonöt évvel később koronázták meg.” Karol Biernacki elmondta azt is, hogy Nagy Lajos király lánya, Hedvig alakja fogalom lett a lengyel nemzet életében. „Legendáját mindenki ismeri, de az kevésbé tudott itthon, hogy lengyel királynőként igen nagy szerepe volt a krakkói egyetem megújításában és a teológiai kar megindításában. Emellett minden vagyonát és ingóságát az egyetemre hagyta. A hölgyek és asszonyok között feltűnik a legendás Szent Kinga is, IV. Béla lánya, akit 1239-ben vett feleségül Szemérmes Boleszlav lengyel fejedelem. Kingát éppen a lengyel pápa, II. János Pál avatta szentté 1999-ben. Ide kívánkozik az is, hogy a modern és nagyon szép krakkói Irgalmasság-bazilikában a magyarok kaptak először önálló kápolnát 2004 októberében a világ összes népe közül. Karol Biernacki szerint a két nép barátságának alapja a közös vallás, az abban kialakult sok-sok kapcsolat. A táblák megemlékeznek a híres kegyhely, Czestochowa történetéről is, amelyet magyar pálos szerzetesek alapítottak a XIV. században.”

A Magyar Nemzetben (14.o.) Pósa Zoltán A gyilkost még nem neveztük néven címmel számol be arról, hogy hétfő este került sor a Magyar Írószövetségben Nagy Gáspár és Szakolczy Lajos Ameddig temetetlen holtak című kötetének és a hozzá csatolt CD-nek a bemutatójára. A kiadványt a Magyar Napló és a Magyar Katolikus Rádió gondozta. A tudósító kiemeli: a jeles irodalomtörténész, Szakolczay Lajos arra törekedett, hogy a könyvből kikristályosodjon: Nagy Gáspár életművének és életútjának fundamentuma a tiszta erkölcsiség, a keresztény hit és a feltétel nélküli hazaszeretet. A 2007 januárjában elhunyt poéta költészetének sarkalatos erénye, hogy együtt él a megbocsátó krisztusi humanizmus és a fájdalom, mert még mindig temetetlen holtakkal van tele az ország.

A Magyar Hírlapban (8.o.) Csicsery-Rónay István Ne tárjuk szélesre a kaput! címmel keresi a választ arra, hogy a Magyarországot sújtó népesedési válságból kiút lehet-e a külföldiek betelepülése, vagy a hazai családok a közeljövőben mégis képesek lesznek a „hiánypótlásra”. A cikkíró szerint a számba jöhető népek közül egyedül a latin-amerikaiak jelentenének reális alternatívát, legfőképpen azért, mert kultúrájuk azonos a miénkkel: „a keresztyénség. Az lehet, hogy sem mi nem vagyunk, és részben ők sem elég jó keresztyének, de mégis egy – szellemi – nyelven beszélünk, és kultúránk alapja is azonos.”

Magyar Kurír