A Népszava (Orbán… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Orbán… 1. o.) is közlik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Rómába utazott, ahol részt vesz a keresztény törvényhozók nemzetközi hálózatának alakuló tanácskozásán. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte: a nemzetközi szervezet célja, hogy évente fórumot biztosítson a gyakorló hívő törvényhozóknak és egyházi személyeknek annak érdekében, hogy konzultálhassanak a korunk kihívásával kapcsolatos erkölcsi értékekről és képzéseket is szervezzen számukra.
A Magyar Nemzet (2.o.) Jóvátétel az egyházi iskoláknak, a Magyar Hírlap (1.,2.o.) Iskolakezdés jó reményekkel címekkel számolnak be arról, hogy tegnap a Patrona Hungariae nevelési konferenciáján Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár jóvátételt ígért az egyházi közoktatási intézményeknek az elmúlt évek finanszírozási elvonásai után. Kijelentette: az új kormány orvosolja azt az igazságtalanságot, amelyet az elmúlt években az egyházi intézmények elszenvedtek, s amelynek során milliárdokkal rövidítették meg őket. A kormány fokozatosan törleszti a jogtalan elvonásokat. Hoffmann Rózsa elmondta azt is: folyamatban van a vatikáni szerződés felülvizsgálata is. Az államtitkár közölte: a tervek szerint mind az állami, mind az egyházi iskolákban az állam magára vállalná a pedagógusok és az őket segítő alkalmazottak bérének finanszírozását. Mivel a bérek az oktatási költségek közel 90 százalékát teszik ki, ezért az önkormányzatoknak csupán az oktatási intézmények működési költségeinek 10–15 százalékát kellene finanszírozniuk a jelenlegi 50 százalék helyett. Az egyházi iskoláknál azonban – jóvátételként – még ezt az összeget is átvállalná az állam. Hoffmann Rózsa leszögezte: „elfogadhatatlan, megbocsáthatatlan, ami az elmúlt nyolc évben történt az oktatásban, az egész rendszert újjá kell építeni. Olyan új, szilárd értékrendre építkező, sokszínű iskolarendszert szeretnénk, amelyben minden magyar állampolgár és család megtalálja a helyét. Ebben megkülönböztetett szerep illeti meg az egyházi iskolákat” – mondta az államtitkár. Emlékeztetett: az államosításig az iskolarendszer 60 százalékát a történelmi egyházak tartották fenn, ma ez 6–8 százalék, amit erősíteni kell. Az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusok jogállásával kapcsolatban leszögezte: ugyanolyan státus jár nekik, mint a többieknek.
Nemzeti érdek a cigányság ügyének megoldása – mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára tegnap Baján egy konferencián, ahol három Komárom-Esztergom megyei település roma felzárkóztatási programját összegezte a ferences rend. A Magyar Nemzet (Képmutatás 3.o.) beszámolója szerint Balog kifejtette: „Tíz év múlva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden második ember cigány lesz. Ez azt jelenti, hogy minden második ember inaktív lesz, és semmivel nem tud hozzájárulni a közteherviseléshez. A feladat az, hogy ez az előrejelzés ne váljon valóra, mert egy tízmilliós ország nem engedheti meg magának, hogy 700 ezer, uszkve egymillió embert a hátán cipeljen anélkül, hogy azok bármit be tudnának, vagy be akarnának tenni a közösbe.” Az államtitkár leszögezte: ma a cigányügyön egy hatalmas, elsősorban nem cigányokból álló magyar lobbi élősködik. Balog Zoltán bírálta a romák integrációjának eddigi gyakorlatát, liberális hazugságnak és képmutatásnak nevezve, hogy a társadalom többségétől elvárható lenne, hogy egy szülő a gyerekét olyan iskolába járassa, ahol az csak leszakadni tud.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (István király… 15.o.) előzetest közöl arról, hogy a Budai Ciszterci Szent Alberik kórus a kétszáz éve született Erkel Ferenc utolsó és legérettebb operája, az István király budapesti bemutatójára készül. Somogyváry Ákos, a kórus karnagya elmondta: „Július elején Komárom leglátványosabb rendezvényi helyszínén, a monostori erődnél mutattuk be Erkel Ferenc operáját, amely a szerző zenedrámáinak gondolatiságával egybecsengően azt üzeni: a magyar nemzet mindenkori boldogulásának kulcsa az összetartás… Már a komáromi előadásra készülődve azt fontolgattuk, miként lehetne folytatása annak a nagy sikert aratott előadásnak, amely egy kétszáz fős zenei apparátus példás összefogásával jött létre, s amelyben az Operaház művészei, a zenekari tagok és a kórusok időt és fáradságot nem sajnálva, tiszteletdíj nélkül vállalták a fellépést. Rám a nyolc budapesti kórusból álló énekkar betanítása várt.” Erkel Ferenc operáját a kórus szeptember elsején este, a Művészetek Palotájában mutatja be. A polgári napilap felidézi, hogy a Budai Ciszterci Szent Alberik Kórus tíz éve a Vatikánban énekelte a Musica Nostrával közösen Kodály Budavári Te Deumát, a pápai audiencián a magyar himnusszal köszöntötték II. János Pál pápát.
Magyar Kurír