Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság Utazás című mellékletében (1.o.) Kuzmányi István Czestochowa: kolostorrá lett a vár címmel mutatja be a híres lengyel zarándokhelyet, kiemelve: „A Jasna Górán található zarándokhely, melynek féltett kincse a Fekete Madonna képe, évről évre a világ minden részéről zarándokok és turisták többmilliós tömegét vonzza… Sokan úgy tartják, hogy Krakkó és Varsó mellett Czestochowán át vezet az út Lengyelország, a lengyel ember megismeréséhez.”
A Magyar Hírlap (Közös… 5.o.) röviden beszámol arról, hogy Dmitrij Medvegyev megválasztott elnök és Vlagyimir Putyin jelenleg még hivatalban lévő orosz államfő ortodox húsvéti misén vett részt vasárnapra virradóra a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban.
A Népszabadságban (24.o.) Ortutay L. Gyula Államfő a szegények püspökéből címmel mutatja be Paraguay új elnökét, a volt katolikus püspököt, Fernando Lugo Mendozát. A cikkíró szerint „A modern kori történelemben szinte példa nélküli, hogy az egyház szolgájából politikus, netán államfő legyen. II. János Pál pápa idején a Vatikán következetesen képviselte, hogy papok ne vállaljanak politikai szerepet. A kivétel Haiti első demokratikusan választott elnöke, Jean Bertrand Aristid volt, katolikus papi – igaz, nem püspöki – előélettel, ám 1994-ben hivatalosan felhagyott az egyházi szolgálattal, sőt meg is nősült.” Ortutay emlékeztet rá, hogy Paraguay Bolívia mellett Dél-Amerika legszegényebb országa, az egy főre jutó GDP 4000 dollár. A szerző azt is megjegyzi, hogy Méndeznek a püspökségről a paraguay-i alkotmány miatt kellett lemondania: a 235. cikkely ugyanis tiltja, hogy bármely egyház papja választások révén hivatali tisztségbe kerüljön. A cikkíró kiemeli: „A Vatikán kompromisszumos módon reagált Lugo lemondási bejelentésére. 2007 februárjában Giovanni Battista Re bíboros – XVI. Benedek pápa döntését – levélben rögzítette: felfüggesztik a… misézés és az áldozás tartása kötelezettsége alól, ám ’a papi felszentelése örökre’ szól. Arról tehát nem lehet lemondani, ahhoz ki kellene közösíteni az illetőt az egyházból.” Ortutay szerint a Vatikán dilemmája fennmaradt: mi legyen augusztus 15-e, az államfő beiktatása után. A vatikáni szóvivő egyelőre visszafogottan csak annyit mondott: „Monseigneur Lugo személyes helyzete ki lesz vizsgálva, sietség nélkül.” A cikkíró feltételezi: sem a paraguay-i klérusnak, sem a Vatikánnak nem áll érdekében válságot kirobbantani az állam-egyház kapcsolatában, különösen olyan helyzetben, amikor a katolikus Paraguay lakosságának nagy része vetette bizalmát a volt püspökbe. Megválasztása óta egyébként Lugo nyilatkozataival hárítja a „vörös püspök” címkéjét. Függetlennek, tehát sem baloldalinak, sem jobboldalinak minősíti magát, de azt elismeri, hogy győzelme része annak a latiné-amerikai folyamatnak, amelyben Chilétől Venezueláig baloldali, avagy szociáldemokrata kormányzatok kerültek hatalomra. Hangsúlyozza a különbséget Hugo Chávez Venezuelájától, miként a szomszéd Evo Morales Bolíviájától is, így saját utat ígér. Ígérete szerint az övé lesz Paraguay első nem korrupt kormányzata. Megígérte a földreformot is, ám csak a parlagon hagyott földek hasznosításával. Egyik interjújában megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy elnöki mandátuma lejárta után, 2013-ban visszamenne-e püspöknek.

Hazai hírek

A Népszabadságban (A hit nem irányulhat mások ellen 4.o.) Erdő Péter bíboros prímás nyilatkozik a keresztények és a muzulmánok kapcsolatáról, annak kapcsán, hogy a közelmúltban mint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, meghívta a katolikus és más keresztény felekezetek, illetve a muzulmán közösségek vezetőit Esztergomba egy közös tanácskozásra. (Lásd többek között április 21-ei számunkban a Befejeződött az Európai Keresztény-Moszlim Konferenciát előkészítő találkozó című tudósításunkat – a szerk.) A magyar katolikus egyházfő elmondta: a párbeszéd alapját a különbségek ellenére meglévő közös értékek jelentik, és azok a kihívások, amelyek az egyházak részéről is összehangolt fellépést igényelnek. Egyetértés van abban is, hogy a hitnek nem szabad mások ellen irányulnia. A bíboros nem szeretné azt a látszatot kelteni, mintha az együttműködés teljes mértékig akadálytalan lenne. „Meg kell ismernünk egymást. Csak így szüntethetők meg a kölcsönösen munkáló előítéletek és félreértések” – mondta Erdő Péter. Hozzátette: annyi biztos, hogy az európai mozlim chartához csatlakozó muzulmán személyiségek „türelmes és nyitott felfogást képviselnek. Ha hitük gyakorlását biztosítva látják, akkor tudomásul veszik, hogy az európai szekularizált társadalmakban az állam és az egyház egymástól szétválasztva működik.”

Magyar Kurír