Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (1.o.) A pápa a Ground Zerónál, a Népszava (2.o.) Megáldotta a pápa a Ground Zerót, a Magyar Nemzet (1.o.) Ima a Ground Zerónál címekkel, a Magyar Hírlap (7.o.) cím nélkül tudósít a Szentatya amerikai apostoli látogatásának tegnapi állomásáról.

A Bors (11.o.) Hitlerjugendről szólt a pápa New Yorkban címmel kiemeli: „A katolikus egyházfő először szólt nagy nyilvánosság előtt arról, hogy személyesen is megélte a nácizmus rémségeit… A pápa elmondta: tizenévesként arra kényszerült, hogy belépjen a Hitlerjugendbe, a náci Németország ifjúsági szervezetébe. A második világháború vége felé egy rövid időre a német hadseregbe is besorozták, de végül sikerült dezertálnia. Ratzinger – állítása szerint – soha nem vett részt harcokban.” A bulvárlap azt is megjegyzi: miközben a pápa New Yorkban tízezrekhez beszélt, Washingtonban néhány tucat újnáci tartott demonstrációt a külföldiek távozását követelve az USA-ban.

A Népszava (2.o.) Tiso lelki üdvéért misézett az érsek címmel számol be arról, hogy Ján Sokol, a nagyszombati római katolikus egyházmegye érseke Jozef Tisóért, „a második világháború idején létezett szlovák fasiszta bábállam elnökéért tartott misét a pozsonyi Blumenthal-templomban. A misét Tiso kivégzésének 61. évfordulója alkalmából celebrálta a magas rangú egyházi képviselő.” A lap kiemeli, hogy a telt házas misén beszédet mondott Milan Durica történész is, „a szlovák bábállam közismert védelmezője.” Az orgánum emlékeztet rá, hogy Tiso elnöklése idején fogadta el Szlovákia a zsidótörvényt, amely ellen egyedüli képviselőként a szintén háborús bűnösként elítélt Esterházy János szavazott a szlovák parlamentben. A Népszava figyelemre méltónak tartja, hogy „az oltár mellett Tiso jelszava volt olvasható, ugyanaz, amely a félig-meddig betiltott szélsőséges szervezet, a Szlovák Testvériség jelszava is egyben. A templom előtt két fekete egyenruhás milicista Tiso-röplapokat osztogatott.”

Hazai hírek

Esztergomban ülésezett április 17. és 20. között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciájának iszlám kapcsolatokért felelős bizottsága (CRME) Erdő Péter bíborosnak, a CCEE elnökének meghívására. A találkozón muzulmán vezetők is részt vettek, hogy a bizottság tagjaival közösen előkészítsék az októberre Brüsszelbe tervezett európai keresztény-muzulmán konferenciát. (Lásd április 16-ai számunkban a Tanácskozás az Európai Keresztény-Muszlim Konferencia előkészületeiről című hírünket – a szerk.) A tanácskozás részleteiről Erdő Péter bíboros prímás nyilatkozik a Magyar Hírlapban (Erdő Péter… Vallásközi találkozó… 1.,4.o.). A CCEE elnöke elmondta: „A muzulmán vezetők között szép számmal vannak tiszteletre méltó, mérsékelt személyiségek. A médiában természetesen többet hallani a szélsőségekről. Tarka a valóság, nem csupán fekete-fehér, sokfélék vagyunk. Az viszont az emberiség történetének ismeretében kijelenthető, hogy az őszinte hitű emberek, tartozzanak bármilyen valláshoz, nem zárkózhatnak el a hagyományos értékek védelmétől. Nem lehet egy elemet az összefüggésből kiemelni egy-egy vallás teljes rendszeréből. Ez fundamentalizmushoz vezetne.” A magyar prímás hangsúlyozta, hogy sok minden összeköti a keresztényeket iszlám testvéreinkkel: „Összeköt az egyistenhit, az, hogy mindkét, vagyis ha a zsidóságot is ide számítom, mindhárom vallás a Közel-Keletről ered. Az iszlám vallásban kitüntetett szerepe van Jézus Krisztusnak, Szűz Máriának és Keresztelő Szent Jánosnak, bár az iszlám hagyomány egészen mást tanít róluk, mint a keresztény hit. Vallásaink az isteni kinyilatkoztatásra hivatkoznak, a puszta természetes megismerésen túl egy másik, magasabb rendű, isteni önközlést is figyelembe vesznek. Vallásaink a béke és a szeretet Istenét tisztelik. Nagyon erősek a hagyományaink, és bennük szerepelnek a megértés és a türelem értékei is.” A bíboros elmondta azt is, hogy a tanácskozás végén kiadtak egy nyilatkozatot. „Ebben ökumenikus egységben megerősítettük azt a szándékunkat, hogy a keresztények és a muzulmánok együttélését, egymás jobb megismerését és elfogadását segítjük. Ahogyan az októberi konferencia mottója jelzi: hívőként akarunk európai polgárok lenni. A fő témák a következők lesznek: 1. A vallások szerepe a szekularizált társadalomban. 2. A vallás mint intézmény és személyes hit. 3. Hogyan látják egymást a keresztények és a muzulmánok, és hogyan mozdítható elő a nevelés útján a kölcsönös tisztelet és megértés. 4. Hidakat építeni a közös kihívások területén.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (9.o.) Faggyas Sándor Babiloni fogság címmel elemzi a szocialista diktatúra egyházellenes offenzíváját. A cikkíró kifejti: „Vitathatatlan, hogy valamennyi történelmi egyház vezetői között voltak hitükhöz és egyházukhoz mindhalálig hű, a szenvedést is vállaló vezetők éppúgy, mint az ateista diktatúrának behódoló, könnyűnek találtatott főpapok. Mindent egybevéve azonban az egyházak, az egyházi elöljárók – beleértve a megtévedt és az állambiztonsági szervek által így-úgy ’beszervezett’ papokat is – a kommunista diktatúrának áldozatai, nemegyszer mártírjai voltak, akiket egyes mai politikusok és sajtómunkások hiába próbálnak bűnbakká megtenni. Persze a személyes felelősség – s ha indokolt, a bűnvallás és bocsánatkérés – elől senki sem bújhat el.” Faggyas megállapítja: „Az egyházak négy évtizedes ’babiloni fogságáról’ – részben az érintettek mulasztása miatt is – csaknem két évtizeddel a rendszerváltozás után még mindig túl keveset tud az egyházi és a társadalmi nyilvánosság.” A szerző szerint ezért is tarthat számot az érdeklődésre a hódmezővásárhelyi Emlékpont és a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete által április 23-án szerdán közösen megrendezendő tudományos konferencia, amely a magyarországi történelmi egyházak helyzetét, az egyházüldözést és az egyházi ellenállást tárja fel a fordulat évétől a hatvanas évekig. „Mert akármi, akárhogy történt, a múltat be kell vallani” – írja Faggyas Sándor.

Magyar Kurír