Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (Bírálta… 9.o.) beszámolója szerint Giancarlo Perego, az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia migrációért felelős püspöke élesen bírálta Roberto Maroni belügyminisztert, aki újabb bevándorlók kitoloncolását helyezte kilátásba. A főpásztor kijelentette: a kormányzat nem dönthet önhatalmúlag az uniós politikáról. A francia módszer, azaz a romák visszatoloncolása Romániába, ellentmond az uniós jognak és illegitim. Ugyanez vonatkozna arra, ha az olasz kormány szánná el magát hasonló lépésre, amilyenre már korábban is volt példa. Maroni az Északi Liga tagja, és a napokban dicsérettel illette a francia eljárást. Giancarlo Perego szerint az olasz kormány által korábban végrehajtott kitoloncolások révén csak azt érték el, hogy illegális táborokat létesítettek a bevándorlók. A főpásztor emlékeztetett rá: az Itáliában élő cigányok nyolcvan százaléka rendelkezik olasz állampolgársággal.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (4.o.) Kacsoh Dániel Jövőre véget ér az egyházi ingatlanok kártalanítása című összeállításában közli a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát: „A jövő évben valamennyi, még rendezésre váró ingatlanügy vonatkozásában megszületik a kormányhatározat az egyházi ingatlanrendezésről. Ennek során a vitás kérdések vonatkozásában törekedni fogunk a konszenzusra. Az, hogy a kártalanítási összegek teljes mértékben kifizethetők lesznek-e december 31-éig, az aktuális költségvetési helyzet függvénye.” A közlemény szerint ez év áprilisában az egyeztető bizottság megtárgyalta a rendezésre váró ingatlanok közül három evangélikus és hat református ügyet, de ezek még nem kerültek a kormány elé.” A jelenlegi állás szerint már csak mintegy hetven ingatlan kárpótlása van hátra. A cikkíró felhívja a figyelmet: „A balliberális véleményformálók és politikusok által gyakorta hangoztatott vélekedéssel ellentétben a kárpótlás keretében – pénzben vagy természetben – visszakapott ingatlanok nem tartoznak az egyház-finanszírozás körébe, ezekkel a javakkal az állam nem támogatja az egyházakat, csupán jogos tulajdonukat adta-adja vissza. Ráadásul az ingatlanok sok esetben rendkívül leromlott állapotban kerülnek újra a felekezetekhez, úgy, hogy a felújítás költsége őket terheli.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (A gondolkodás… 2.o.), beszámolva a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. tanévnyitó konferenciájáról – amelyen felszólalt Pálinkás József, az MTA elnöke is –, kiemeli, hogy a rendezvényen átadták a Centa Közép-európai Tanárakadémia Egyesület díját. Az elismerést a Tokár János vezette esztergomi Ferences Gimnázium nevelőtestülete kapta.

Szintén az MH-ban (13.o.) Haág Zalán Terjedőben a tradicionális katolikus szentmisék címmel felhívja a figyelmet: az elmúlt negyven évben először fordult elő a magyarországi katolikus egyházban, hogy egy búcsú miserendjébe illesztve a hagyományos, „régi” módon celebrált szentmisét is bemutassák. A Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony búcsúja keretében a közelmúltban ez is bekövetkezett. A Juhász Csaba által celebrált szentmisén több mint másfél százan vettek részt. A cikkíró emlékeztet rá: a sokak által csak „tridenti misének” nevezett liturgia bemutatását többek között XVI. Benedek pápa rendelkezései könnyítették meg. A cikk szerzője idézi Nagy Lászlót, a tradicionális szentmisék rendszeres látogatóját, aki elmondta: „Sok a félreértés és a rosszindulatú tévképzet a hagyományos római rítussal kapcsolatban. A lation a történelmi múltban nem volt kizárólagos az egyházban – gondoljunk csak a Halotti Beszédre. Ez a megragadó liturgia és az énekek szépsége abszolút az istenit helyezi a középpontba. Nem időutazás, hanem maradandó lelki élmény.” A tradicionális mise híveinek ismertetőjében olvasható: „Szimbólumai, szövegei, szertartásai ma is ugyanúgy lángra gyújtják szívünket, mint az elmúlt korok keresztényeinek.”

Szintén az MH (Történelmi úrhölgyek… 16.o.) bemutatja a székelyföldi Korondról származó kerámiaszobrászt, Józsa Juditot, aki megformázta már a honfoglaló magyarok, az Árpád-házi szentek alakjait, irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek múzsáit, mesevilágunk figuráit, most pedig a 2004–2005-ben alkotott Magyar Nagyasszonyok harmadik csoportja kapott helyet a budai Várban. A művésznő elmondta: mindhárom kiállítási anyag középpontjában a Patrona Hungariae, azaz a Magyarok Nagyasszonya, a Boldogságos Szűz Mária áll – az ő alakja köti össze a tárlatot. A kiállítás október 10-éig látható a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.

A Magyar Demokratában (Arckép 58–60.o.) Borsos Mária ikonfestő nyilatkozik, aki elmondta: „Templomba nemigen járok, de az ikonfestésről azt szokták mondani, hogy ecsettel végzett ima. El tud mélyedni benne az ember, elzsongítja a szívet és a lelket. Elgondolkodom néha ilyenkor, milyen lenne az életünk, ha nem tudnánk, hogy az Isten van, és úgy találom, hogy bizony elég sivár lenne. Ilyenkor sötét világűrt látok magam előtt, és érzem, hogy ez így nem lehet. Éppen mostanában olvastam, hogy a legkisebb elemi részecskékkel foglalkozó tudósok eljutottak oda, hogy kijelentették, a világ csakis teremtett lehet. Hát ilyen a viszonyom Istennel. Szeretem. Igen, Igen.”

A Népszava (Megújul… 16. o.) beszámolója szerint az óbudai zsinagóga az első Kelet-Európában, ami nemcsak fizikailag újul meg, hanem eredeti funkcióját is visszanyeri ötven év után. A részleges felújítást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) magánadományokból és önkéntes munkából valósítja meg, öt hónap leforgása alatt. Az 1821-ben átadott épület Budapest legrégebbi zsinagógája, az elmúlt évtizedekben az MTV egyik stúdiója működött benne. Az épületet szeptember 5-én, a felszenteléssel egybekötött megnyitón adják át, amelyre a nagyközönséget is várják. A szertartást Izrael főrabbija, Jona Metzger vezeti, az izraeli kormányt pedig Jákov Mergi vallásügyi miniszter képviseli. A magyar kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök is a meghívottak között van.

Magyar Kurír