Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) XVI. Benedek: Jogokkal az egyenlőtlenség ellen, a Népszava (2.o.) Áldozatokról beszélt a pápa címmel, a Magyar Hírlap (1., 6.o.) Sikertörténetnek számít a pápa amerikai látogatása – Amerika hisz a pápának címekkel számol be a Szentatya amerikai apostoli látogatásának pénteki napjáról. A Magyar Nemzet (8.o.) mindössze néhány soros fényképes beszámolót közöl.

A Népszabadság kiemeli: „Bírálják a pápát, amiért csupán huszonöt percet szánt a pedofil papok áldozataira.” Egy több száz áldozatot képviselő ügyvéd, Mitchell Garabedian a lapnak azt mondta: „Remélem, hogy a pápa nem éri be az öt kiválasztottal létrejött találkozóval, és hajlandó lesz fogadni a többieket is. Félóránál többre van szükség ahhoz, hogy megértse a papok által gyermekkorukban molesztált áldozatok fájdalmát.”

A Népszava idézi Joelle Casteix-et, a papok által zaklatottak hálózatának, a SNAP-nak a képviselőjét: „Ez egy régóta esedékes kis lépés előre egy nagyon hosszú úton.” A hálózat vezetője, Barbara Dorris korábban úgy nyilatkozott, hogy a pápa már többször is említette a visszaélések ügyét, „cselekvést még nem láttunk.”

A Magyar Hírlap sikertörténetnek minősíti a Szentatya amerikai útját. Az orgánum emlékeztet rá: felmérések szerint az amerikaiak keveset tudtak eddig a német születésű XVI. Benedekről. „Most megtapasztalták, hogy a pápa 81 éves kora ellenére teljes szellemi erejének birtokában érzékenyen reagált az amerikai katolikusok problémáira, és kitűnő angolsággal, nyíltan beszélt arról, amiről a mintegy 65-70 millió amerikai katolikus hallani akart.”

A Népszabadság (8.o.) A baloldali volt püspök az elnökesélyes Paraguayban című tudósításából kiderül, hogy Fernando Lugo a fő esélyese a vasárnapi paraguayi elnökválasztásoknak. Az 57 éves, a felszabadítási teológia hívei közé sorolt katolikus püspököt a Vatikán két éve felfüggesztette. Ám ő maga hangsúlyozta: a Szentszék nem is tehetett mást, minthogy elbocsássa, s ezzel szabad utat adjon államfői törekvéséhez. Lugo egyébként függetlennek nyilvánította magát, noha baloldali és balközép pártok, társadalmi mozgalmak támogatják jelöltségét. A napilap szerint a négymagyarországnyi területű, hétmilliós dél-amerikai országban leáldozóban van a konzervatív Colorado Párt 61 éve tartó uralma. A volt püspök kijelentette: „A gazdagok és a szegények közti szakadék Paraguay szégyene. A bankettasztalnál kevesen ülnek, míg mások csak nézhetik őket.” Az ENSZ kimutatása szerint a paraguay-i lakosság több mint egyharmada él a szegénységi küszöb alatt.

Hazai hírek

A Népszabadság (1.,3.o.) Templomi emlékezések – Keresztény vezetők a szélsőjobb ellen, a Magyar Hírlap (2.o.) Négy felekezet egy célért, a Magyar Nemzet (2.o.) Közös kampány a finanszírozásért címekkel számolnak be a történelmi egyházak tegnapi, az MKPK székházában megtartott sajtótájékoztatójáról. (Lásd április 18-ai számunkban az Egyházaink a társadalom értékhordozó tényezői című tudósítást – a szerk.)

A Népszabadság kiemeli: a nagy keresztény egyházak vezetői világos üzenetet fogalmaztak meg az antiszemita, rasszista nézeteket hirdető szélsőjobboldal felé. „A Mazsihisz elnökével, Feldmájer Péterrel közösen tartott tájékoztatójukon egyértelművé tették, hogy ilyesfajta eszméknek nincs helyük közösségeikben.” A baloldali lap idézi Erdő Péter bíboros prímást, aki „nagyon veszélyesnek” minősítette az utóbbi idők szélsőjobboldali megnyilvánulásait. A magyar katolikus egyházfő figyelmeztetett: „Az erős hatásokat kiváltó audovizuális kultúra térnyerésével rendkívüli módon fennáll a manipuláció lehetősége. Azok, akik ilyenfajta szélsőjobboldali jelenségekkel igyekeznek a társadalmat provokálni, a tűzzel játszanak. Nem éledhetnek újjá az ordas eszmék, nem engedhetjük meg, hogy olyan magatartás terjedjen el a társadalomban, amely a kereszténységgel és az együttélés általános normáival is gyökeresen ellenkezik.” Bölcskei Gusztáv református püspök a lap kérdésére, hogy a történelmi egyházak együttműködése valamilyen formában kiterjed-e a szélsőjobboldallal szembeni fellépésre, azt válaszolta: a zsidó-keresztény kultúrkör értékei összetartoznak, a közös kampány világos válasz. Ily módon is szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a szélsőséges, közösségromboló nézetek ne találjanak, ne találhassanak se szövetségest, se táptalajt a keresztény egyházakban. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke bejelentette, az evangélikus Ittzés János pedig megerősítette, hogy az ökumenikus tanács döntése szerint ezentúl április valamelyik vasárnapján minden évben megemlékeznek a templomokban a holokauszt magyarországi áldozatairól.

A Magyar Nemzet beszámolója rövidebben ismerteti Erdő Péter bíboros és Bölcskei Gusztáv református püspök Népszabadság által idézett szavait.

A Magyar Hírlapban (15.o.) Tálas Veronika Biblia – A Könyvek Könyve címmel számol be Jelenits István, piarista szerzetes, író április 8-ai, a XII. kerületben tartott előadásáról. A professzor hangsúlyozta: „Az ószövetségi időkben a legtöbb nép minden, az ember számára fontos vagy megmagyarázhatatlan jelenség mögé külön istent helyezett. Így például az újra és újra kialakuló háborúkat az egyes népek mögött álló istenek viaskodásának tekintették. Akinek az istene erősebb, az győz – gondolták. A legyőzött nép nemegyszer a győztesek istenéhez szegődött, hiszen az erősebb oltalmat jelentett. A zsidó nép tudta, hogy egyetlen Isten van, és azt is látták, hogy az ellenséges népet is ő vezeti. Õk a győzelmet és a vereséget az Istenhez való viszonyukkal magyarázták: ha veszítettek, az azért történt, mert a bűneik miatt haragudott az Isten. Tisztában voltak azzal, hogy Isten mindig megsegíti őket, ha hűségesek hozzá, hiszen ők a kiválasztott nép.” Jelenits István rámutatott: amikor Isten „elhatározta”, hogy emberként szól az emberekhez, vállalta, hogy esetleg félreértik. „De ha isteni nyelven szól hozzánk, azt biztosan nem értjük meg. A zsidó nép kiválasztott volta nem abból fakadt, hogy jobb volt, mint a többiek, de Isten terve szerint jobbá kellett válnia, hiszen belőle származott a Megváltó. Isten tehát elhatározta, hogy emberré lesz, és ehhez kellett egy nép, amelyik otthont ad majd a Megváltónak. Nem véletlen tehát az sem, hogy a zsidók körében sokkal elterjedtebb volt az írástudás, éppen a szent iratok tanulmányozása miatt, hiszen ahhoz, hogy az Isten fia szót érthessen az emberrel, bőséges emlék- és tudásanyag felhalmozására volt szükség, s azt minden zsidó férfinak ismernie kellett.” A piarista szerzetes tanár figyelmeztetett: „A Biblia a többi könyv nélkül olyan, mint a szárazra vetett hal: önmagában nem elegendő, de a többi közül kihagyni végzetes hiba. Az isteni kinyilatkoztatás teljes, de a Biblia további tanulmányozása újabb és újabb értékeket hoz a felszínre, amelyekre igen nagy szükségünk van. Tessék olvasni…”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Biblia-maraton… 22.o.) hírül adja, hogy a Teremtés könyvétől a Jelenések könyvéig a teljes Szentírást felolvassák a tervek szerint a jövő héten a Pécsi Református Kollégiumban. A Biblia éve keretében meghirdették a Biblia-maraton elnevezésű, hétfőtől péntekig tartó rendezvényt, amelynek keretében mindennap reggel nyolctól este hatig a környékbeli egyházi iskolák diákjai, tanárai, szülők, nagyszülők és gyülekezeti tagok adják kézről kézre a Szentírást a kollégium udvarán felállított sátorban. A maratoni Biblia-olvasásban részt vesz a katolikus ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma, a Szent Mór Iskolaközpont, a Ciszterci Nevelési Központ, a pécs-belvárosi, valamint a pécs-kertvárosi református egyházközség és a rendezvénynek helyszínt adó Pécsi Református Kollégium Gimnázium és Általános Iskolája.

A Magyar Nemzetben (Fekete zongora… 23.o.) Hegedűs Endre zongoraművész nyilatkozik, aki elmondta: „Hitem szerint az igazi zene a harmónia és a boldogság örök forrásából származik, vagyis isteni ajándék az emberek számára. Liszt ezért mondta: a zenész és a pap mestersége nagyon hasonló: mindent-mindent feláldozni, odaadni annak az egy szent célnak az érdekében! Úgy hiszem, engem is ennek a csodálatos ajándéknak a kiosztására rendelt Isten: számomra a művészet szolgálat. 1990 augusztusában egy közért parkolójában elestem, beletenyereltem egy széttört kólásüvegbe, és az üvegcserepek idegeket vágtak szét a kezemben. Be kellett rohanni a kórházba, ahol, micsoda véletlen, az ország akkori legjobb idegsebésze ügyelt éppen: többen mondták később, hogy ezt a műtétet csak ő tudta sikerrel végrehajtani. Majdnem két hónapig nem tudtam mozgatni a kezemet. Aztán lassan használni kezdtem, de az operált kezemmel újra kellett tanulnom zongorázni, hiszen a gyűrűsujjammal nem érzek rendesen a baleset óta. E trauma ellenére hat hónappal később játszottam fel azt a Bellini- és Liszt-operafantáziákat tartalmazó CD-met, amely nemzetközi Liszt-hanglemeznagydíjat nyert. Ez a csoda is abban erőst meg, hogy igenis van Gondviselés: aki adta a talentumokat, segít abban, hogy jól tudjam azokat felhasználni.”

Magyar Kurír