Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) Baseballpályáról misézett a pápa, a Népszava (13.o.) Kiközösíthetik a pedofil papokat, a Magyar Nemzet (1.o.) Mise a stadionban címmel számolnak be a Szentatya amerikai apostoli látogatásának tegnapi eseményeiről.
A két balliberális lap kiemeli, hogy a washingtoni Nemzeti Stadionban bemutatott szentmisén XVI. Benedek ismét szóba hozta az amerikai katolikus egyházat súlyosan megrázó pedofilbotrányt. A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy szerda este, amikor a pápa amerikai püspökökkel találkozott, elfogadta Francis George chicagói bíboros értékelését, miszerint nagyon rosszul kezelték az egyháznak óriási tekintélyveszteséget és kétmilliárd dolláros veszteséget okozó válságot. Idézi a lap Charles Chaput denveri érseket, aki szerint „XVI. Benedek a költő-filozófus II. János Pállal összevetve inkább teológus, és nemcsak angolságát, hanem megfogalmazásait tekintve is sokkal világosabban beszél elődjénél.”

A Népszavában (16.o.) Rónay Tamás A nap emberének nevezi XVI. Benedeket, és azt fejtegeti, hogy amikor a pedofilbotrány kipattant, „a Vatikán – szomorú ezt leírni, de így van – átmeneti éveit élte. II. János Pál pápa inkább csak névleg volt az egyház vezetője, súlyos betegsége miatt nem lett volna már ereje ahhoz, hogy rendet tegyen, s leváltsa azokat a főpapokat, akik igyekezték menteni a bűnös papok irháját. Talán a három éve megválasztott XVI. Benedek léphetett volna hamarabb is. De értékeljük azt, hogy legalább most végre új hangot ütött meg a súlyos pedofil esetek kapcsán, s kijelentette: többé ilyen nem fordulhat elő az egyházban. Szigorú fellépés kell, mert ha nem lép az egyházi vezetés, újabb adu ászt ad mindazok kezébe, akik előszeretettel beszélnek a katolikus egyházról úgy, mint valami hasznavehetetlen őskövületről. Persze egy új fellépés is csak tűzoltásra elég. Előbb-utóbb valakinek fel kell vetnie az egyházban: nem elavult a cölibátus a XXI. században?”

A Hetekben (12-13.o.) Benke László Nehéz útra indult a pápa címmel más lapokhoz hasonlóan hangsúlyozza, hogy sok gond várta az Egyesült Államokban a katolikus egyházfőt, s idézi XVI. Benedeket: „Ki fogjuk zárni a pedofilokat a szent hivatásból. Mélyen szégyenkezünk, és mindent megteszünk, hogy ez ne történjék meg ismét.” A cikkíró kiemeli: „XVI. Benedek az Egyesült Államokat – elsősorban a vallásnak a társadalomban betöltött hangsúlyos szerepe és közéleti súlya miatt – különösen a katolikus Európa számára példaértékűnek tartja. Ahogy tavaly az Egyesült Államok újonnan kinevezett szentszéki nagykövete, a Harvard Egyetem katolikus hitre tért feminista jogászprofesszora, Mary Ann Glendon fogadásán hangsúlyozta: csodálja az amerikai népet, amiért hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonít a vallásnak a közbeszéd alakításában; míg a vallás és az élet értékeinek hagyományos kérdéseit másutt (Európában) a politikai életről alkotott szűk látókörű megközelítés jegyében kiszorítják a közéletből.”

Ugyancsak a Hetek (12.o) Felmérés… . a fentiek mellett ismerteti a Washingtonban működő Joshua Fund nevű szervezet amerikai keresztények körében végzett, Az amerikai keresztények hozzáállása Izraelhez és a Közel-Kelethez című felmérésének eredményét. Az amerikai keresztények több mint 80 százaléka állítja, hogy morális és bibliai kötelezettségének tekinti Izrael államának támogatását, és a Jeruzsálem békéjéért való imádkozást. Ezen belül ezekkel az állításokkal a protestánsok 85, míg a katolikusok 76 százaléka értett egyet. A megkérdezettek fele ellenzi Jeruzsálem felosztását, 33 százalék nem biztos benne, hogy melyik megoldás lenne jobb, 17 százalék szerint fel kell osztani a szent várost. A protestánsok 53, a katolikusok 44 százaléka támogatja az oszthatatlan Jeruzsálemet. A megkérdezett keresztények 44 százaléka nem tudja, hogy egy létrehozandó Palesztina békés demokrácia lenne-e, vagy inkább terrorista állam. 32 százalékuk szerint inkább az utóbbi, 24 százaléka szerint viszont békés demokrácia. A keresztények 45 százaléka preferálna egy olyan amerikai elnökjelöltet, aki megvédi Amerikát az iszlám terrorizmustól, Izraelt megóvja egy iráni atomtámadástól, ellenzi Jeruzsálem felosztását és nem hajlandó Izraelre nyomást gyakorolni, hogy az tegyen engedményeket. Mindössze 9 százaléknyian nem támogatnának egy ilyen elnökjelöltet, nem tudja a választ 29 százalék.

Hazai hírek

A Népszabadság (5.o.) A születésnapok… ismerteti a Gfk felmérésének eredményét, amely szerint tízből kilenc felnőtt a családi ünnepeket tartja a legfontosabbnak, így a karácsonyt, a születésnapokat, a névnapokat és a húsvétot. A családi, illetve egyházi ünnepekről az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a fővárosiak és a 60 év fölöttiek emlékeznek meg legkevésbé. Területi összevetésben az észak-magyarországi régióban élők vesznek részt legkisebb arányban megemlékezéseken. Az ünnepek jelentésének ismeretét firtató kérdésre a válaszadók 86 százaléka tudta, hogy karácsonykor Jézus születését, húsvétkor pedig Jézus feltámadását ünnepeljük. Azt viszont alig 9 százaléknyian tudták, hogy pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Az észak-magyarországi régióban válaszoltak legnagyobb arányban helyesen az egyházi ünnepekkel kapcsolatos kérdésekre, ezzel szemben a budapestiek mindössze 66 százaléka van tisztában azzal, mit ünneplünk húsvétkor, és kétharmaduk tudja csupán, hogy karácsonykor Jézus születésére emlékezünk. Augusztus 20. a megkérdezettek 27 százaléka számára Szent István ünnepe, 25 százalék a kenyér ünnepeként említette. Ötödük az alkotmány, 15 százalék az államalapítást ünnepli ilyenkor. A kenyér ünnepéként a kisebb falvakban említették a legtöbben.
Ugyancsak a Népszabadság (Imaszoba… 15.o.) közli, hogy ma szentelik fel az első rendőrségi imaszobát a Teve utcai rendőrpalotában. Az ökumenikus imaszoba istentisztelettel egybekötött felszentelésén részt vesznek a történelmi egyházak vezetői. A lap megjegyzi, hogy ezzel a rendőrpalota is csatlakozik az Európai Unió hasonló közintézményeinek egyre bővülő listájához, hiszen az unió legtöbb más országában már régóta működnek kápolnák azokban az épületekben, ahol sokan teljesítenek szolgálatot.

A Magyar Nemzet (15.o.) Máté-passió… hírt ad arról, hogy először szólal meg több évtized után a zeneakadémisták előadásában Johann Sebastian Bach Máté-passiója. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Vashegyi György dirigálja ma este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében. A lap emlékeztet rá, hogy Bach négy évvel a János-passió után, 1727 nagypéntekén dirigálta először a Máté-passiót. Ezt követően a mű csak egy évszázaddal később, 1829-ben, Lipcsében volt hallható, Mendelsshon vezényletével. Ezzel a dátummal új korszak kezdődött a zenei életben: a historizmus, vagyis az aktuális kortárs zenével ekkor lett egyenrangú és játszott a régebbi korok zeneirodalma is – írja az orgánum.

Magyar Nemzet