Külföldi hírek
A Népszava (1.,2.o.) Születésnap Washingtonban – Születésnapját ünnepelte XVI. Benedek, a Magyar Nemzet (1., 8.o.) Globális szolidaritást sürgetett a pápa – Fényűző fogadtatásban részesült a pápa címekkel, a Népszabadság (10.o.) Amerikát dicsérte a pápa, a Magyar Hírlap (7.o.) Ezrek fogadták XVI. Benedeket Washingtonban címmel számolnak be a Szentatya hatnapos amerikai apostoli látogatásának első napáról, kiemelve, hogy a pápa igazságosabb társadalom építésére szólította fel az amerikaiakat.
A Heti Válaszban (26-27.o.) Balla Eszter Katolikusok, a maguk módján című összeállítása szerint az amerikai katolikusok a szó szoros értelmében sokszínű közösséget alkotnak. A cikkíró nem tartja véletlennek, hogy az amerikai katolikusokat „mindig is a Vatikán problematikus gyermekeinek tartották – miközben ők az egyházi állam legnagyobb anyagi támogatói. A tengerentúli hívek közül sokan nehezen fogadják el a hierarchiát; egy felmérés szerint a hívők 72 százaléka szeretné, ha az elváltaknak is kiszolgáltatnák a szentségeket, és a Szentszék legalizálná a fogamzásgátlókat. Sokan kötetlenebbé tennék a liturgiát, és elavultnak tartják a cölibátust. Míg a liberálisabb gondolkodás leginkább a megkeresztelt, de nem gyakorló hívőkre jellemző, addig a hispán közösségek a katolikus egyház konzervatív szárnyát erősítik.” Más lapokhoz hasonlóan a Heti Válasz munkatársa is kiemeli: XVI. Benedek pápára „most az a kellemetlen feladat is vár, hogy lezárja az amerikai katolikus egyházat a közelmúltban alapjaiban megrázó pedofilbotrányt. A 2002 után feltárt ügy szerint az utóbbi ötven évben több mint négyezer pap keveredett gyanúba fiatalkorúak molesztálásának vádjával. Az áldozatok 80 százaléka fiú volt, többségükben 11 és 14 év között, de akadtak hét év alattiak is… Ítélet 250 vádlott ellen született: 160-an rács mögé kerültek, a többiek enyhébb büntetést kaptak. Az egyháznak eddig nem kevesebb, mint kétmilliárd dollárt kellett fizetnie kártérítésként és járulékos költségként” – írja Balla Eszter, aki szerint „az önvizsgálatra késztetett klérusnak rá kellett jönnie, hogy saját liberális csapdájába esett. Félve attól, hogy kirekesztőnek ítélik őket, sokszor alaposabb vizsgálat nélkül olyan jelentkezőket is felvettek papnak, akiknek nyilvánvaló pszichológiai, szexuális problémái voltak. A felvételt azóta szigorították. Egyházi körökben egyesek tudni vélik, vagy inkább remélik: a pápa mostani útját arra is felhasználja, hogy bocsánatot kérjen az áldozatoktól.”
Hazai hírek
A Magyar Hírlap (Főapáti bemutató… 12.o.) beszámol arról, hogy a 2003-ban elhunyt piarista szerzetes és író, Lénárd Ödön Történelemszemlélet című könyvét mutatták be hétfőn az MTA Jakobinus Termében. A kötetet a szerző halála után Tímár Ágnes ciszterci nővér és Soós Viktor Attila történész állította össze. A könyvet Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát mutatta be, hangsúlyozva: akkor érthetjük meg Lénárd Ödön történelemszemléletét, ha egész életét és azon belül a börtönéveit is átérezzük. Emlékeztetett rá, hogy a piarista szerzetest háromszor ítélték el koncepciós perben, a szocializmus ideje alatt a magyar papok közül a legtöbb időt ő töltötte börtönben, összesen tizennyolc esztendőt. A kötet harmadik börtönbüntetésének évei alatt fogalmazódott meg benne. A püspök főapát hangsúlyozta: „A műben benne van Lénárd Ödön fizikuma, mély hite, szerzetes egyénisége, műveltsége, egyetemes érdeklődése, élete és a börtönévek által nyújtott lehetőség a gondolkodásra. Lénárd Ödön a rábízottaknak közvetítette a történelmet.” A könyvbemutatón Zombori István történész, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség könyveinek sorozatszerkesztője a kiadó céljairól beszélt: az 1945 és 1990 közötti hiányosságokat szeretnék pótolni, ugyanis ebben az időszakban nem működhetett a klasszikus katolikus történetírás. Van már azonban lehetőség a történelmi tartozás pótlására, minden csak pénz függvénye. A másik fontos feladat, hogy az ugyanebben az időszakban meghurcolt egyházi személyek életét és munkásságát feltárják. Zombori István szerint azért van erre szükség, mert „az elvtársak nagyon értették a dolgukat, és kötelességünk nyilvánosságra hozni a disznóságokat.”
A Heti Válasz Budai Látkép című melléklete (8.o.) A templomépítő címmel Antal Jánost, a Boldog Özséb-templom plébánosát mutatja be, akit május 4-én Óbuda-Békásmegyer díszpolgára címmel tüntetnek ki. Marosi Csilla cikkíró kiemeli, hogy a 62 éves János atya templomot épített, és közösséget kovácsolt a békásmegyer-pünkösdfürdői panellakások katolikus híveiből. A plébános a szocializmus idején sokat foglalkozott a fiatalokkal, és ezt a hatalom nem nézte jó szemmel, ezért többször is áthelyezték. Antal János felidézi, hogy pappá szentelése után gyakran segített édesanyjának eladni a budapesti piacokon a falun megtermelt krumplit. Azt állítja, hogy ebben csupán a fiúi szeretet vezette, ám a hívek között ma már az a legenda él: azért árult, hogy megismerje a rá bízott nyájat. Pólya Bella, a ministránsok vezetője elmondta: János atyát azért kedvelik a hívek, mert nem csak papként, hanem emberként is részt vesz a közösség életében.
A Magyar Hírlap (12.o.) Önkéntesekkel felvértezve címmel számol be arról, hogy Budapesten találkoztak a magyar nyelven sugárzó Mária Rádiók vezetői. (Lásd tegnapi, április 16-ai számunkban a Politika és reklám nélkül – Magyar nyelvű Mária Rádiók találkozója című tudósítást – a szerk.) A stúdiók vezetői hangsúlyozták, hogy az egyháztól a Mária Rádió nem kap és nem is kér támogatást. Tóth Zsolt Ipoly ciszterci szerzetes, a magyarországi Mária Rádió igazgatója a lapnak elmondta: bíznak abban, hogy hamarosan a felvidékiek is csatlakozhatnak a magyar nyelven sugárzó stúdiók családjához, mert „lelkileg határokon kívül-belül ugyanazok vagyunk.” Nyilatkozik a lapnak Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió elnöke is, aki elmondta: rendszeres hallgatóik száma hárommillióra tehető. A hat főállású alkalmazott mellett mintegy száz önkéntes foglalkozik műsorkészítéssel, további négyszáz pedig a rádió lapjának terjesztésében és kihordásában, a helyszíni közvetítések lebonyolításában és egyéb kiegészítő tevékenységekben segédkezik.
Magyar Kurír