Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) XVI. Benedek amerikai születésnapja, a Népszava (2.o.) Szigorú fellépést sürget a pápa, a Magyar Nemzet (9.o.) Amerikába érkezett XVI. Benedek pápa címekkel számolnak be arról, hogy a Szentatya tegnap megkezdte egyesült államokbeli apostoli látogatását.

A Népszabadság és a Népszava is kiemeli: a Washingtonba tartó repülőgépen XVI. Benedek pápa újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: „mélységesen szégyenkezik” egyes papok szexuális visszaélései miatt, amelyek megrendítették a Katolikus Egyházat az Egyesült Államokban. A Szentatya leszögezte: „Teljességgel ki fogjuk zárni a pedofílokat a szent hivatásból… Mélyen szégyenkezünk, és minden lehetőt meg fogunk tenni, hogy ez ne történjék meg később.” A Népszabadság megjegyzi: „A pedofilbotrány csak az egyik feszültségforrás a pápa és az amerikai katolikusok között. A liberális hívek nem értenek egyet Róma ortodox nézeteivel a fogamzásgátlás, az azonos neműek kapcsolata és az abortusz kérdésében. Az amerikai katolikusok 62 százaléka úgy véli, hogy a tömegek 62 százaléka elszakadt a tömegektől. XVI. Benedek ugyanakkor az amerikai elvárásoknak megfelelő gesztusokat tesz a vallásközi tolerancia terén. Elődjéhez hasonlóan az ’idősebb hittestvéreink’ kifejezést használja a zsidókra, és New Yorkban ellátogat a Park East zsinagógába, amelynek főrabbija, Arthur Schneier a vészkorszakban Budapesten élt, és magyarul is tud.”

A Magyar Nemzet ugyancsak azt emeli ki, hogy a pápának foglalkoznia kell a 2001-ben kipattant pedofilbotránnyal is. A polgári napilap emlékeztet rá: az Apostoli Szentszék előre bejelentette, hogy a Szentatya érinteni fogja az ügyet a New York-i Szent Patrik-székesegyházban tartandó miséjén. A Time magazin szerint „komoly feladat vár Benedek pápára, hiszen látogatásával akarja megerősíteni a helyi egyházat, egyúttal elutasítani az elkövetett bűnöket. Amerikai civil szervezetek ennél sokkal többet várnak a pápától és az amerikai egyháztól, elsősorban az érintett személyek megbüntetését és eltiltását a lelkipásztori hivatástól.”

A Népszabadság (7.o.) Korán – könnyített német változat címmel számol be arról, hogy az iszlámra áttért, de önmagát feministának tartó, Kölnben élő valláspedagógus, Rabeya Müller – kolléganőjével, Lamya Kaddorral együtt – liberális szemszögből átdolgozta-szerkesztette a Koránt. A közelmúltban megjelent könnyített változatból hiányoznak az erőszakra utaló kitételek, a férfiakra pedig a Paradicsomban nem a huriknak nevezett szűzlányok, hanem a sokkal semlegesebb „partnerek” várnak. Rabeya Müller szerint a könnyen olvasható „light verzióval” Isten emberszeretetét, a nők egyenjogúsága iránti szimpátiáját, valamint a más vallásúakkal, illetve a hitetlenekkel szembeni tiszteletét akarják bemutatni. A berlini Die Weltnek nyilatkozva az 50 éves valláspedagógus arról is beszélt, hogy a próféták ábrázolását egyáltalán nem provokációnak szánták. A tilalmat ők úgy értelmezik, ahogy azt egykor az Oszmán Birodalomban vagy Perzsiában tették: csak Istent tilos képen láttatni. A szerzők sok mindent kihagytak a light Korán-verzióból, így például az erőszakot helyeslő áját is, amely értelmében a férj kezet emelhet hitvesére. Müller szerint nagyot tévednek azok, akik bizonyítékok eltüntetésével vagy éppen az iszlám „kozmetikázásával” vádolják meg őket. Csupán arról van szó, hogy Lamya Kaddorral a „daraba” arab igét másként fordítják németre. Értelmezésükben „ütni-verni” helyett „elválasztanit” jelent.

Hazai hírek

A Magyar Demokratában (34.o.) Hankó Ildikó A reneszánsz főpap címmel emlékszik Hunyadi Mátyás nevelőjére, Vitéz János nagyváradi, majd esztergomi bíboros érsekre, kiemelve, hogy „szürke eminenciásként állt a reneszánsz király mellett, és óriási műveltségével, kiterjedt kapcsolataival, kimagasló szervezőképességével nagy ívű pályát álmodott Magyarországnak.” A cikkíró tényként állapítja meg: Vitéz János nagyváradi udvarában tanult meg mindent, ami későbbi élete során alkalmassá tette a magyar kultúra európai szintre emelésére. „A főpap lovagot, művelt és hithű, a magyar királyi trónra alkalmas főurat nevelt Mátyásból. Õ egyengette Mátyás útját a trónhoz, ő szerezte vissza ügyes diplomáciai érzékkel a Frigyes császárnál fogságban lévő Szent Koronát. Õ szabadította ki Mátyást V. László halála után prágai fogságából, és ő egyengette útját a trónig.” Esztergomi érsekként pedig „olyan virágzó építkezésbe kezdett, ami ritka volt Európában… Magyarország Vitéz János püspöksége és érseksége alatt Európa tudományos, művészeti és kulturális nagyhatalma volt. Kultúránk szegényebb lenne a jeles humanista főpap nélkül.”

Magyar Kurír