Napi sajtószemle

– 2008. április 12., szombat | 9:56

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (29.o.) Fáy Zoltán Lelkiismereti kérdés címmel azt fejtegeti, hogy XVI. Benedek pápa április 16-án kezdődő, egyesült államokbeli látogatásán valószínűleg eltérő, de nem kevésbé ellentmondásos társadalmi-gazdasági-politikai helyzettel találkozik, mint elődei, VI. Pál és II. János Pál pápák. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a lengyel pápa – „szinte azt lehet mondani, példátlan módon” – többször fejezte ki ellenvéleményét a nagyhatalmakkal, vagy akár az ENSZ álláspontjával szemben, amikor a háborús konfliktusokkal fenyegető helyzetekben mindig a leghatározottabban kiállt a békés megoldások mellett. Fáy Zoltán úgy véli: a Vatikán és az USA közötti kapcsolatokat illetően jelenleg nem lehet diplomáciai feszültségről beszélni, de megoldandó kérdések továbbra is vannak. Az egyiket a sajtó gerjesztette tavaly decemberben: ekkor rendezett a Szentszék első alkalommal találkozót azon szervezetek számára, amelyek nem kormányzati megbízásból a katolikus egyház tanítását képviselik nemzetközi színtéren. Ezt több hírközlő csatorna is úgy kommentálta, hogy a találkozóval az egyház támadást intézett az ENSZ ellen, amelyet a híradások szerint erkölcsi relativizmussal vádolt meg XVI. Benedek. Ezzel szemben Fáy Zoltán megállapítja: „… a pápa nagy elismeréssel szólt az ENSZ nemzetközi szerepéről, viszont rámutatott arra is, milyen veszélyes következményei vannak a természetes erkölcsi törvény tagadásának, az egoista életstílus alapvető emberi jogként való beállításának. Bár az ENSZ szóvivője leszögezte, hogy nincs vita a Vatikánnal, a mostani pápai felszólalás, túl azon, hogy folytatója a VI. Pál pápával kezdődött és II. János Pállal folytatódott pápai ENSZ-beszédek sorozatának, talán arra is alkalmas lesz, hogy eloszlassa a feszültség e mesterségesen kezelt látszatát.” A cikkíró ugyanakkor megállapítja, hogy XVI. Benedek apostoli látogatása „elsősorban az amerikai katolikusoknak szól. Néhány nappal Amerikába érkezése előtt videoüzenetet is küldött az Egyesült Államok népének, amelyben imádságra hívta az embereket. Az apostoli út jeligéjévé választott szavak – Christ Our Hope, azaz reményünk Krisztus – a tervek szerint nem csupán a kimondottan egyházi programokba illeszkedően lesz szerves folytatása a közelmúltban megjelent, a keresztény reménnyel foglalkozó Spe Salve enciklikának, hanem a pápa ezt az üzenetet szeretné elvinni az ENSZ közgyűlésére is, ahol április 18-án mond beszédet.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (10.o.) Kiújult a vallásháború Romániában címmel számol be arról, hogy kis híján polgárháborúhoz vezetett a vallási ellentét a közelmúltban egy partiumi területen. A Bihar megyei Belényesvalányon csak a kivezényelt rohamrendőröknek sikerült megakadályozniuk, hogy ne essenek egymásnak a román ortodox és görög katolikus hívek a falu egyetlen, mindkét felekezet által magának tulajdonított templomáért. A XIX. században épült templom száz éven keresztül a Róma fennhatóságát elismerő görög katolikus egyház kezében volt, 1948-ban azonban a bukaresti kommunista rezsim több száz romániai templommal együtt a belényesvalányit is elkobozta, és az ortodoxok tulajdonába adta. Az 1989-es rendszerváltás után újjáéledt görög katolikus egyháznak tizennyolc évet kellett várnia az ingatlan visszaszolgáltatására, a Belényesi-medencét is felölelő nagyváradi ortodox püspökség ugyanis bírósági úton támadta meg a restitúciós törvény alapján előírt tényleges birtokba helyezést. A közelmúltban született, jogerős ítéletében a román igazságszolgáltatás végül a görög katolikusok javára döntött, de a belényesvalányi ortodox hívek a bihari papsággal együtt élő láncot alkottak a templom körül, annak kapujáról pedig leverték a bírósági végrehajtó által elhelyezett pecsétet. Végül Bartolomeu Anania erdélyi ortodox metropolitának és Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspöknek sikerült ideiglenes tűzszünetet kötnie, a két egyházfő Bihar megye rendőrfőkapitánya jelenlétében írásos megállapodást kötött, miszerint egy új ortodox templom felépítéséig a templomot a két felekezet hívei közösen kialakított órarend szerint, felváltva vehetik igénybe. A lap szerint azonban mindez korántsem hozott békét országos szinten a két felekezet közötti egyenlőtlen harcban. Miközben a hallgatólagosan államvallásnak tekintett, 18 millió hívővel rendelkező ortodox egyház évről évre tetemes anyagi támogatást kap a bukaresti kormánytól és az önkormányzatoktól, a 191 ezer hívet számláló görög katolikus egyház eddig mindössze kétszázat kapott vissza több mint kétezer elkobzott templomából.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (15.o.) T. Pintér Károly A szőlőmunkások bérének rendezése címmel elemzi Jézus példabeszédét a szőlőmunkásokról (Mt 20,1-16). Az Evangélikus Élet főszerkesztője kiemeli, hogy a példázat a szállóigévé vált mondattal zárul – „Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók” –, de szerinte „ezt a summázást akár cinikus megfogalmazásnak is érezhetik mindazok, akik – nem tudván elfogadni indoklását – a gazda ’jóságát’ egyszerűen igazságtalanságnak tartják. Pedig akkor válik csak izgalmassá a kérdés, amikor sikerül elvonatkoztatnunk a példázat egyébiránt napjainkban is bárhová elhelyezhető földi helyszínétől...” T. Pintér Károly emlékeztet rá, hogy Magyarországon a rendszerváltás után „hirtelenjében megteltek a templomok. Abban, hogy ez a megnövekedett érdeklődés csupán átmenetinek bizonyult, alighanem szerepet játszottak azok a nem éppen keresztényi megnyilvánulások is, amelyekkel a gyülekezetek régi tagjai ’kedveskedtek’ az újonnan érkezőknek.” A cikkíró megemlíti, hogy egyik ismerősét a szószékről elhangzott mondat késztette Isten házának utolsó padsorából ismét a templomkapun kívülre: „Örömmel látom, hogy végre néhány elvtárs is rájött, hol lakik az Úristen.” T. Pintér úgy véli: „A pikírt megjegyzés helyett bizony nem ártott volna inkább az idézett igeszakasz megfejtését ajánlani a gyülekezet figyelmébe: Isten nem teljesítmény szerint jutalmaz, hanem ingyen kegyelemből.”

A Magyar Nemzet (Szobor… 14.o.) beszámol arról, hogy Wass Albertnek állítottak mellszobrot tegnap a csepeli királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében. A közadakozásból készült alkotás Sárossy Tibor faszobrász munkája.

Magyar Kurír