Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Üvegkoporsóba kerülhet II. János Pál címmel megállapítja: „II. János Pált ma, halála után három évvel is hatalmas tisztelet övezi. Ma is rengetegen járulnak földi hamvaihoz. A Szentszék ezért valószínűleg úgy határoz, hogy üvegsírba helyezik át, hogy még többen láthassák bebalzsamozott holttestét. Erre azonban vélhetően csak boldoggáavatása után kerülhet sor. A ’lengyel pápa’ iránti érdeklődésre jellemző, hogy ma is naponta 15-20 ezren látogatnak el síremlékéhez.” A cikkíró kiemeli, hogy Lengyelországban ma is óriási a kultusza Karol Wojtylának. „Nem is csoda, hiszen majdnem három évtizeden át irányította a katolikus egyházat, egy roppant fontos történelmi időszakban. Amint ezt az amerikai titkosszolgálat, a CIA aktái is bizonyítják, neki is volt szerepe a vasfüggöny lebontásában. A Szovjetunió valósággal rettegett tőle, s máig nem tisztázott, hogy pontosan ki állt az ellene 1981 májusában elkövetett merénylet mögött. A közismerten mélyen hívő lengyelek számára a pápa még évszázadokig kultikus személy marad.” A cikkíró ezzel magyarázza azt a „bizarr” javaslatot, amit Tadeusz Pieronek, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia korábbi elnöke tett: a La Repubblica napilap hasábjain „azt követelte, hogy II. János Pál pápa szívét a lengyel királyok egykori székhelyén őrizhessék. Terve az olasz lap szerint nem is biztos, hogy süket fülekre talál a Szentszéknél. Valószínűleg azért nem, mert Stanislaw Dziwisz, a pápa egykori hű titkára is lelkesen támogatja a felvetést.” A krakkói érsekség szóvivője, Robert Necek közölte: „Teljesen ésszerű az, hogy Krakkóban, ahol oly sok éven át teljesített szolgálatot, fontos relikviát őrizzenek róla.” Rónay Tamás szerint egyelőre nem lehet megjósolni, pontosan mikor emelik a boldogok sorába II. János Pált. A szerző idézi Slawomir Oder prelátust, az eljárás posztulátorát, aki április elején azt mondta: az ügy „jó úton halad.”

Hazai és határon túli hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) Különutas apát ügynökmúlttal címmel tér vissza arra, hogy februárban jelentették be Pozsonyban: csaknem másfél évszázad után újjáalakulnak a katolikus egyházmegyék Szlovákiában. XVI. Benedek pápa eleget tett a szlovák püspöki kar kérésének, és „észak-déli” irányban úgy osztotta fel az országot, hogy a négyszázezer magyar hívő az eddigi négy helyett hat egyházmegyéhez tartozik. A magyar nemzetiségű hívek és lelkipásztoraik nyílt levélben fejezték ki csalódottságukat a döntés miatt, ami a polgári napilap szerint érthető, hiszen 1990-től minden évben megtartották a révkomáromi pünkösdi imanapot a magyar püspökségért és püspökért. A tudósításból azonban az is kiderül, hogy a szlovákiai magyar katolikus hetilap, a Remény főszerkesztője, Herdics György címzetes apát nem ért egyet a nyílt levél tartalmával, szerinte az új egyházmegyerendszer nem jelent akadályt a hitélet gyakorlásában. A nyílt levél szerzőit úgy minősítette, hogy „távol állnak az egyháztól”, szándékaikat pedig „politikai indíttatásúnak és megosztónak” minősítette. Karaffa János plébános, a Pázmáneum Polgári Társulás elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a katolikus hetilap főszerkesztője kihasználja funkcióját, és a magyar katolikus hívők szóvivőjeként tünteti fel magát. Karaffa emlékeztet rá, hogy a nyílt levelet három, katolikus hagyományokat ápoló polgári társulás kezdeményezte, de immár 24 felvidéki civil szervezet csatlakozott hozzájuk, amelyek közül egyiknek sincs politikai célja. A plébános azt is megjegyezte: „a Nemzet Emlékezete Intézet nyilvántartása szerint a kommunista titkosszolgálat ügynökeként tartanak számon egy Herdics Györgyöt, aki ugyanakkor született, mint az apát-főszerkesztő, s ezt a tényt még semmilyen módon nem kommentálta, nem tagadta az együttműködést, illetve nem magyarázta meg, miként kerülhetett a listára.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Eldőlt a szekér… 2.o.) idézi Szabó István református püspököt, aki a Duna-melléki Református Egyházkerület budapesti, tavaszi közgyűlésén azt mondta: „mintha a márciusi népszavazás után hirtelen eldőlt volna a szénásszekér, egy hónapja csak kormányválságról hallunk. De lehet-e így a kormányzatnak a közjót szolgálnia, fontos hivatását betöltenie?” A legnagyobb református egyházkerület lelkészi irányítója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az államilag felhalmozott adósság alapján minden állampolgárt másfél millió forint terhel.

Szintén a Magyar Nemzet (2.o.) Keresztény válaszok címmel számol be a KDNP kezdeményezésére tegnap a Parlamentben megtartott, Õszintén a hátrányok megszüntetéséért című, a magyarországi cigányság helyzetével foglalkozó konferenciáról. A lap kiemeli, hogy Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, református lelkész előadásában figyelmeztetett: „Mindenki, aki keresztényként éli az életét, adósa a másiknak. A teremtettségben az Úristen nem tett köztünk különbséget. Szükség van a pénzre, a nevelésre, a jó törvényekre, de az eszmei háttér nélkül mindez nem működik.”

Magyar Kurír