Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (A történelem… 14.o.) beszámol arról, hogy emlékünnepséget rendeztek szombaton Muhiban az 1241-es tatárjárás 867. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget a tavaly kialakított Templom lovagok terén rendezték. Paskai László bíboros külföldi vendégek, valamint egyházi, lovagrendi, közéleti, politikai személyiségek jelenlétében szentelte meg IV. Béla király leendő szobra alapkövének makettjét. A nyugalmazott esztergom-budapesti érsek a szentmisében arra emlékeztetett: hatvanezer magyar – közöttük mintegy hatvan templomos lovag és Esztergom akkori érseke – ontotta vérét Muhiban a Batu kán vezette tatárok elleni küzdelem során. A bíboros felhívta a figyelmet: fiaink vesztettek ugyan, de ma sem szabad elfelednünk, hogy második honalapítónk újjáépítette az országot Dalmáciából való hazaérkezése után.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Beszédes… 10.o.) Veszprémet bemutató cikkében kiemeli, hogy a megyeszékhely püspöki és királynői várának minden épülete – várfala, tornya, kapuja, temploma és háza – becses műemlék. „Az egyetlen, végigfutó sétálóutcán egymást érik a pompás barokk paloták, közülük is talán a legszebb a Dubniczay István kanonok nevét viselő, 1751-ben épült egyemeletes, négyszer négy ablakos ház. 2005–2006-ban 718 milliós forint európai uniós támogatásból renoválták. A remekül helyreállított épület termeiben kapott otthont a Svájcban élő László Károly huszadik századi magyar és európai avantgárd festők munkáiból álló műgyűjteménye, a barokk pincerendszerben pedig az ország első téglamúzeumát rendezték be.” A cikk történelmi áttekintéséből kiderül, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben általánossá vált a tégla alkalmazása a falusi templomok és kolostorok építésénél. Az építőanyagot azonban csak jóval később kezdték megjelölni kegyúri, egyházi monogramokkal, címerekkel és egyéb jelképekkel.

A Népszabadság Utazás című mellékletében (1.o.) Sárközy Júlia Matera, a kövek itáliai városa címmel mutatja be a dél-itáliai szellemvárost, amely az utóbbi években újraéledt. A cikkíró kiemeli, hogy látnivaló van elég, a dómtól a 150 sziklatemplomig a bizánci festményekkel. Sárközy emlékeztet rá, hogy a Materában forgatott számtalan film díszleteként a városra háromszor is kiosztották Jeruzsálem szerepét, 1964: Pasolini Máté evangéliuma; 1985: Bruce Beresford Dávid király; 2002: Mel Gibson Passió.

A Magyar Nemzetben (Messze a budai elittől 5.o.) Spitzer Istvánné, a főváros egyik legrosszabb környékén lévő iskola-óvoda, a Wesley János igazgatónője nyilatkozik, aki elmondta: ide mindenkit felvesznek, akit máshonnan kitesznek. A más iskolákból kibukott, nehéz sorsú, problémákkal küzdő családokból érkezett gyermekek járnak ide. Amióta a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vette át az intézményt, javult a diákok szövegértése, két éve nem kellett mentőt hívni az iskolához, megszűnt az agresszió, és a gyerekek is úgy néznek egymásra, mintha testvérek lennének. Az igazgatónő szavaiból kiderül: a Magyar Evangéliumi Testvérközösség iskolájában mindennek az alapja a rend és a közösségépítés.

Magyar Kurír