Napi sajtószemle

A Hetek (13.o.) Ki a legnagyobb? címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy – amint arról március 31-ei számunkban Több a muzulmán, mint a katolikus címmel beszámoltunk – a közelmúltban közzétett adatok szerint a muzulmánok létszáma – a történelemben először – megelőzte a római katolikusok létszámát. A Hetek figyelemre méltónak tartja, hogy az adatokat azután tették közzé, hogy „vatikáni és muzulmán vezetők igyekeznek a két vallás közötti párbeszédet javítani, annak ellenére, hogy XVI. Benedek pápa húsvétkor újabb vihart kavart, miután megkeresztelte Magdi Allam egyiptomi származású újságírót.” A hetilap emlékeztet rá, hogy a Corriere della Sera című milánói újság főszerkesztő-helyettese korábban Izraelt támogató és az iszlámot bíráló írásairól vált közismertté. Bár Federico Lombardi, a Vatikán szóvivője kijelentette, hogy Allam véleménye nem tekinthető a Szentszék hivatalos állásfoglalásának, köztudott, hogy a pápát is aggasztja az iszlám európai terjeszkedése” – írja a Hetek. A lap megjegyzi azt is, hogy Európa legnagyobb mecsetje Rómában található, és 1995-ben nyitotta meg kapuit. A mecsetek építését több muszlim ország együttesen finanszírozta, de az anyagiak oroszlánrészét Szaúd-Arábia vállalta. Egyes jelentések szerint a szaúdiak is fontolgatják országukban egy templom megépítését, amivel elsősorban a vallásszabadság hiánya miatti kritikákat igyekeznek mérsékelni.

A Magyar Fórumban (15.o.) Zábori László Egy hamis megtérés címmel úgy véli, hogy a Magdi Allam megtérését övező „propagandamutatvány roppant hamis, hazug és kínos volt – a kereszténységre nézve.” A cikkíró többek között kifogásolja, hogy Magdi Allam csak formálisan volt mohamedán, egy izraeli lap viszont „cionista muszlimnak” nevezte, amiért tavaly megjelent egy könyve, „Sokáig éljen Izrael!” címmel. Zábori gunyorosan megjegyzi: „Ez már döfi, hiszen valóban dicséretes vállalkozás egy rasszista, gyűlölködő eszmét vonzó színekben lefesteni. És ez az ember most keresztvíz alá hajtotta a fejhét. A keresztény világ könnyekig meg van hatva, a cionisták pedig elégedetten dörzsölik a kezeiket (vagy pedig jót röhögnek magukban).” A cikkíró arra is emlékeztet, hogy az elmúlt években sok százezer keresztény, amerikai, európai ember lett mohamedánná, „de sem maguk az áttértek, sem a médiák, sem a muszlimok nem változtatták propagamdaeseménnyé ezeket a ’megtéréseket’. Hiszen szigorúan magánügy, hogy ki milyen vallást követ. A kereszténység szellemétől teljesen idegen volt, ahogyan a most húsvétkor mohamedánból katolikussá lett Magdi Allam az iszlám vallást szidalmazta. Nagy kár, nagy szégyen, hogy a kereszténység vezetői, élükön a pápával, részt vettek ebben a szánalmas és gyalázatos színjátékban.”

A Magyar Hírlap (Csíksomlyóra tart… 15.o.) hírt ad arról, hogy pünkösdkor érkezik Csíksomlyóra az a feltámadási menet, amelynek jelképe az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt. A zarándoklat nagypénteken Tihanyból indult. A lap emlékeztet rá: a kereszt itt még egységes volt, majd egyik ága Zamárdi, a másik Sopron felé folytatta útját, hogy aztán a csíksomlyói búcsúban újra egyesüljenek. Eközben áthalad az elszakított nemzetrészek mindegyikén, az útvonal így jelképesen egy szívet rajzol a Kárpát-medencében. A résztvevők stafétaszerűen adják tovább a szárnyas keresztet, amelyen minden település elhelyezheti saját szalagját, és a zarándokkönyvbe is beírhatja üzenetét. A kezdeményezők célja, hogy a 2004. december 5-ei népszavazás után újra megteremtsék a magyar nemzet egységét.

Magyar Kurír