Napi sajtószemle

Külföldi hírek
A Népszabadság (1., 7.o.) A Vatikán elismerte – Többen vannak a muzulmánok címekkel, a Magyar Hírlap (6.o.) Több a muzulmán címmel számol be arról, hogy a Vatikán a saját és az ENSZ statisztikai adatai alapján közölte: a világ muzulmánjai lélekszámban felülmúlják a római katolikusokét, így mára az iszlám lett a legnagyobb vallási felekezet. Vittorio Formenti prelátus, az egyház központi statisztikai irodájának vezetője – aki munkatársaival nemrég készítette el a Vatikán 2008-as statisztikai évkönyvét – a Szentszék lapja, a L’Osservatora Romano legfrissebb számában elmondta, hogy a 2006-os összesítések alapján egymilliárd 322 millió a muzulmánok száma (a Föld népességének 19,2 százaléka) és egymilliárd 130 milliárd (17,4 százalék) a katolikusoké. „A történelemben először nem mi vagyunk a legtöbben, a muzulmánok felülmúltak minket” – mondta Formenti.
A Magyar Hírlap hozzáteszi: ha minden keresztény vallási közösséget, köztük az ortodoxokat, az anglikánokat és a különböző protestáns egyházakat is figyelembe vesszük, akkor a keresztények – mintegy kétmilliárd ember – a világ lakosságának 33 százalékát teszik ki.
A Népszabadság szerint „a számokban a meglepetést nem a muzulmánok előretörése okozta, hanem a Szentszék elismerése, mely maga ellenőrizte az adatokat.” A lap kitér arra is, hogy nagyszombat éjszakáján keresztelte meg XVI. Benedek pápa Olaszország legismertebb muzulmánját, a Corriere della Sera főszerkesztő-helyettesét, Magdi Cristiano Allamot. Az orgánum kiemeli, hogy a hitváltást „heves vita kíséri. A Vatikán hangsúlyozta a döntés személyes jellegét, a jelképes keresztelőt azonban sokan provokációnak tartják a Szentszék részéről.”

Ugyancsak a Népszabadságban (3.o.) Miklós Gábor Mohamed a topon? című írása szerint „A világban sokan úgy látják, XVI. Benedek pápasága alatt a Szentszék ’iszlámpolitikája’ elfordult attól, amit lengyel elődje folytatott. A német pápa több olyan kijelentést tett, amely ürügyet adott a muzulmán utca felhördülésére.” A cikkíró is hangsúlyozza, hogy „Keleten sokan kihívást láttak” Magdi Allam megkeresztelésében. Miklós Gábor úgy véli: „A vallások versengése, önvédelme és missziós lendülete nem a hitről szól manapság. Legalábbis nem nagyon. Az indulatok félelmetesek, következményeik beláthatatlanok. Vonzó lehetőség, hogy a keresztlevelek vagy körülmetélések mennyiségét számolgassák, ne az emberi életek értelmét és minőségét.” A szerző szerint a nyugat-európaiak „naponta tapasztalják, hogy az országukban letelepedett mohamedánok számára a vallás sokkal erősebb identitásképző, mint a szekularizált liberális társadalmakba beleszületett lakosoké.” Miklós Gábor hangsúlyozza, hogy jelenleg nincs ugyan civilizációs háborús helyzet, de alakulnak a feltételei, egyebek között a demográfiaiak is.

A Magyar Nemzet (9.o.) II. János Pál sírhelye címmel az olasz La Stampa című napilapra hivatkozva közli, hogy boldoggá avatása után exhumálják a 2005 április 2-án elhunyt Szentatya földi maradványait, a vatikáni altemplomból a Szent Péter-bazilikába szállítják, és Michelangelo Piétája közelében kap sírhelyet.

Hazai hírek
A Magyar Nemzet (4.o.) II. János Pál pápa szobrát felszentelték, a Népszava (2.o.) Felszentelték II. János Pál szobrát címekkel számolnak be arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek szombaton a magyar-lengyel barátság hete keretében felszentelte II. János Pál pápa szobrát Budapesten, a XVII. kerületi Szent István téren. A néhai Szentatya alakját Babusa János formázta meg. Mindkét lap kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros a szobrot megáldva kijelentette: a pápa karizmatikus személyiség volt, aki egyszerre érezte magát szlávnak, katolikusnak és európainak. A bíboros prímás arra szólította fel a híveket, hogy „merjünk emelt fővel és nyitott szívvel katolikusok, magyarok és európaiak lenni.” Erdő Péter emlékeztetett rá, hogy a szobor felszentelésének napján ünnepeljük Mindszenty József bíboros hercegprímás születésnapját. Megjegyezte, hogy II. János Pál pápa volt az első, aki Mindszenty József esztergomi sírja előtt imádkozott.

A Magyar Hírlap (14.o.) Megáldott II. János Pál-kép a Badacsonyon címmel közli, hogy fehérvasárnap, az isteni irgalmasság napján áldotta meg Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius a badacsonyi Klastromkútnál Udvardi Erzsébet festőművész II. János Pált ábrázoló művét. A Kossuth-díjas festő életnagyságú alkotása a Badacsonytomaji Tamás István Polgári Kör megrendelésére készült. A Badacsony oldalában az egykori, XIII-XIV. századi pálos kolostor emlékét őrző helyen a tomajiak bazaltkőből fülkét építettek ki, abban helyezték el a vegyes eljárással készült képet, amelyet védőüveg óv. Udvardi Erzsébet elmondta: II. János Pál pápát az elmúlt évszázad legjelentősebb emberének tartja, ezért örökítette meg festményén, és szánta a Badacsony szent hegyén zarándokhellyé teendő Klastromkúthoz. A művésznő és a tomaji polgári kör tagjainak reményei szerint II. János Pál badacsonyi klastromkúti képe nemzeti zarándokhellyé teszi a középkori pálos rendház helyét. A képavató-képáldó rendezvényen jelen volt többek között Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége, Borsos János atya, a pálos rend tartományfőnöke, Korzenszky Richárd perjel, a Tihanyi Bencés Apátság vezetője és Földi István esperes-plébános, aki a megjelenteket köszöntötte.

A Magyar Hírlap (3.o.) Mindszenty szellemisége tovább él címmel számol be arról, hogy szombaton a Mindszenty Társaság átadta az egykori bíboros hercegprímásról elnevezett emlékérmeket. Az idei kitüntetettek Szörényi Éva színművésznő és Kühár Ede, a máriacelli kegytemplom egykori magyar gyóntatója. Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke elmondta: a névadó születésnapja a történelmi haza újjáéledésének a napja.

Magyar Kurír