Napi sajtószemle

A Hetekben (13. o.) Benke László Életveszélyes hittérítés címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy XVI. Benedek pápa húsvétkor megkeresztelte Olaszország egyik legismertebb muszlim újságíróját, az egyiptomi származású Magdi Allam-ot, a Corriere della Sera helyettes főszerkesztőjét. A cikkíró szerint a nagy sajtóvisszhangot kiváltó áttérés ráirányította a figyelmet az európai muszlim közösséget elhagyó „aposztaták” viszontagságos sorsára. „Allam áttérése bizonyosan nem javítja XVI. Benedek megítélését a fanatikus muszlimok között – írja Benke László. A szerző kifejti: „Az aposztaták kezelésére nincs az iszlámnak egységes átfogó útmutatása. A leginkább elterjedt értelmezés szerint a muszlim vallásjog, a sarija – a Korán és az iszlám hagyomány más forrásai alapján – megköveteli, hogy az aposztaták halállal lakoljanak; nem véletlen tehát, hogy ma a világ ötvenhét muszlim országából hét törvényben halálbüntetést helyez kilátásba az aposztatákkal szemben. Pakisztán pedig éppen most készül elfogadni egy törvényt, amellyel nyolcadikként csatlakozik a «klubhoz»… Hivatalos körökben (például nemrégiben a Brit Muszlim Tanács szóvivője vagy Egyiptom legfőbb vallási tekintélye, Ali Gomaa főmufti) általában elítélik a kitérőkkel való leszámolást, mivel a «hitehagyottaknak nem evilági, hanem túlvilági büntetéssel kell meglakolniuk», magától a sarijától azonban, amely a fizikai leszámolást előírja, természetesen a vallási vezetők egyike sem határolódik el. A brit mohamedánok egy jelentős hányada azonban úgy tartja, hogy az efféle leszámolás nem csupán helyes, hanem egyenesen kötelező: egy közelmúltbeli felmérés szerint a fiatal muszlimok 36 százaléka szerint méltó a halálra, aki elhagyja az iszlámot.”

A Népszabadság (A stabilak… 1., 10.o.) ismerteti a brit Jane’s Intelligence Group (JCR) most közzétett jelentését, amely szerint a világ legstabilabb állama a Vatikán, megelőzve Svédországot, Luxemburgot és Monacót. A 232 országot (illetve különböző térséget) felvonultató lista utolsó helyén a Gázai övezet és Ciszjordánia áll. Magyarország e rangsor szerint a világ 55. legstabilabb országa.

A Népszava (12. o.) Katolikus is ülhet a brit trónon? című beszámolója szerint több mint három évszázados törvényi tilalom után esetleg ismét lehet katolikus uralkodója Nagy-Britanniának, a brit kormány ugyanis utalást tett a diszkriminatív jogszabály felülvizsgálatára. Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény – a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa – gondoskodik a mai napig arról, hogy Nagy-Britannia trónjára katolikus uralkodó ne ülhessen, sőt még olyan sem, akinek házastársa katolikus. Jóllehet a törvény ma már egyértelműen ütközik a megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal, a brit kormányok eddig vonakodtak attól, hogy belekezdjenek a trónutódlási jog reformjába – írja a Népszava.

A Magyar Nemzetben (4. o.) Joó István Magyarellenes egyházi reform Szlovákiában címmel megállapítja: „Egyik csalódás a másikat követi a felvidéki magyar katolikusok jelentős részében. Közülük való püspököt nem kaptak, ám februárban a Szlovák Püspöki Konferencia kihirdette az ottani magyar közösség érdekeit sértő új egyházmegyerendszert. Napokkal ezelőtt kiderült, még csak a helynöke sem lesz magyar a nyitrai szlovák püspöknek.” Joó István felteszi a kérdést: „Vajon nem kellene-e hallatnia hangját a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának (MKPK) a felvidéki magyar katolikusok érdekében?” Német László, az MKPK titkára a lapnak elmondta: a döntést a magyar püspöki testület elfogadja, hiszen azt végső soron a pápa, XVI. Benedek hozta meg. Az előző pápa idejére visszanyúló döntéselőkészítés során kikérték az MKPK véleményét is, de a szlovák koncepcióval szembeni fenntartásoknak nem lett foganatja. Német László közölte: bár nem ismeri a nyitrai helynököt, mégis biztatónak tartja, hogy abból a célból nevezték ki, miszerint a magyar hívek anyanyelvükön vehessenek részt az egyház életében. Hangsúlyozta: a sajtóban elsikkadt az a hír, hogy március 8-ai beiktatásán a pozsonyi érsek, Stanislav Zvolensky megnevezte az ottani magyar pasztoráció felelőseként Josef Halko egyháztörténészt, aki anyanyelvi szinten beszél magyarul. Az MKPK titkára a helyzet javulásának jeleként értékelte azt is, hogy júniusban nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton tart közös imanapot a magyar és a szlovák püspöki kar. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke lesz.

Magyar Kurír