Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (7.o.) Már az egyházakról is szól a kampány címmel idézi Hillary Clintont, az amerikai Demokrata Párt egyik elő-elnökjelöltjét, aki a napokban kijelentette: pártbeli riválisa, Barack Obama helyében nem akarna többé ahhoz az egyházhoz tartozni, amelynek lelkésze sértő kijelentéseket tett az Egyesült Államokra. „A rokonainkat nem választhatjuk meg, de az már a mi döntésünktől függ, hogy ki a lelkészünk, és melyik templomba járunk!” – mondta a volt first lady, aki hetek óta „imamalomként” ismételgeti Barack Obama lelkipásztorának, Jeremiah Wright-nak egynémely mondatát. A Magyar Hírlap emlékeztet rá: az illinois-i szenátor a múlt héten mondott, sokak által történelminek nevezett beszédében okosan megválaszolta a „Wright-kérdést” is, de elegánsan nem tett említést a többiek lelkipásztorairól és prédikátor támogatóiról. Az MH ugyanakkor emlékeztet rá, hogy Bill Clinton elnökségének idején Jeremiah Wright rendszeres vendége volt a Fehér Háznak. Az orgánum megemlíti azt is, hogy a republikánusok elnökjelöltje, John McCain arizonai szenátor korábban a tavaly elhunyt Jerry Falwell prédikátorhoz szokott járni, aki egyszer azt találta mondani, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrorakciók azért következtek be, mert Isten ezzel büntette a homoszexuálisok, feministák és liberálisok miatt elfajzott Amerikát. John McCain gyakran emlegeti, hogy milyen büszke John Hagee San Antonió-i prédikátorra, aki a katolikus egyházat „nagy disznónak nevezte, s arról fecsegett, hogy az Antikrisztus az Európai Unióból emelkedik majd ki, ahol a muszlimokat gyilkolásra képezik ki, és ők alkotják majd az ördög seregét, amikor eljön az Armageddon, Hagee szerint remélhetőleg minél előbb.” Az arizonai szenátor „spirituális vezetője” pedig nem más, mint Rod Parsley tiszteletes, aki abban hisz és hirdeti is, hogy Amerikát az iszlám elpusztítására alapították. „A ’derék’ evangéliumi keresztény prédikátor úgy véli, hogy az iszlám Krisztus-ellenes vallás, amelyet az ördög szelleme hozott el a Földre, s amelyet a keresztény Amerikának el kell törölnie a Föld színéről. Ráadásul a keresztény Amerikának teokrata államnak kellene lennie, afféle keresztény Iránnak” – írja a Magyar Hírlap.

Hazai hírek

A Heti Válaszban (20-22.o.) Élő Anita Állva meghalni című riportjában arra figyelmeztet, hogy a török hódoltság óta tapasztalt legnagyobb templompusztulás várható Magyarországon. „Közel száz épület került veszélybe. Õsszel Tevelen szakadt be a tető, március elején Kajászon dőlt le a torony teteje.” Udvariban pedig megsérült az evangélikus és a katolikus templom is. Az evangélikusok sorsára hagyták a templomot. „Kis egyház vagyunk, kevés forrással. A templom a közösséget jeleníti meg, csak azokra tudunk költeni, amelyek mögött élő gyülekezet van” – mondta a lapnak Gáncs Péter, a déli egyházkerület püspöke. „Ebből okulva az evangélikusoknál, ha veszélyben a templom, még azok is hívőnek mondják magukat, akik sosem jártak gyülekezetbe. Ám ahol roncsolódott a közösség, ott nincs erő az épületek megtartására, a gyülekezetüket vesztett templomok állva halnak meg, nem bontják le őket. Csak idő kérdése, mikor roppan meg a tetejük, és a szerencséé, hogy ne csapjanak agyon senkit. Sem kerítés, sem tábla nem figyelmeztet a veszélyre” – írja Élő Anita. Szakályon a templomtorony ledőlése fenyeget. Egy falubeli asszony szerint azonban „Nem kell félni, ha ránk dől a templom tornya, egyenes utunk lesz a Paradicsomba.” Egy másik hölgy, aki az udvari katolikus templom oltárterítőjét mossa, keményíti az ünnepekre, aggodalmát fejezi ki, hogy a következő vihar az egész tetőt elviheti. „Egy templomot már elveszítettünk, még egyet nem szeretnénk.” Mayer Mihály pécsi megyéspüspök elmondta: „Õk is érzik, hogy a templom a falu szíve, a toronnyal együtt minden összedől. Az iskolájukat vesztett településeken ez a kultúra utolsó pontja. A falvak templom nélkül tanyává süllyednek, az emberek pedig zsellérsorba. Eszem, iszom, alszom – ez marad nekünk. Erőlködünk, próbálkozunk.” A főpásztor azt is megjegyezte: „Még a hívek is azt hiszik, hogy az egyház milyen gazdag, mindent tőlünk várnak. De miből? Csak azokat a templomokat tudjuk rendbe hozni, ahol a hívek mellénk állnak, és az önkormányzattal tudunk támogatásra pályázni.”

A Magyar Fórumban (Missziós tudat és újraevangelizáció 8.o.) Csernus László, a Regnum Christi budapesti irodájának vezetője nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a mozgalom hat előadásból álló sorozatot szervez, hogy 15-16 éves fiataloknak eligazítást nyújtson a szektákról. Elmondta: „A katolikus egyházon belüli mozgalmak léte a Szentlélek sokszínűségének a jele. Egy példával élve: egy festő palettáján sokféle szín van, de nem mondhatjuk azt, hogy a zöld szebb a kéknél. Mindegyik mozgalomnak más a karizmája. Nálunk a missziós parancs megélésén van a hangsúly. Nagyon elkötelezetten, tudatosan, radikális keresztényként éljük mindennapjainkat. A szó legteljesebb értelmében próbáljuk megélni azt, amit Krisztus a szeretet parancsában megadott nekünk. Apostoli munkánk rendkívül szerteágazó. Szociális jellegű, nevelő, oktató tevékenységeket végzünk, jelen vagyunk különböző médiumokban, ifjúsági és családpasztorációs munkáink jelentősek. Fontos a hitünk ismerete, az abban való elmélyülés.” Csernus László elmondta azt is, hogy a Regnum Christi tagjai között egyaránt vannak világiak és szerzetesek. Hangsúlyozta, hogy az egyház „nemcsak a papok, hanem a hívek közössége is. Azt nem hiszem, hogy egyszemélyes felelősséget lehetne megállapítani ebben a kérdésben, csak azt, hogy én mennyit teszek vagy nem teszek ezért az ügyért. II. János Pál rendkívül népszerű volt, s nagyon gazdag lelki irodalmat hagyott hátra. Sajnos kevesen vannak, akik végigolvasták volna az általa írt enciklikákat. Vannak olyan apostoli munkáink, amelyek egy vagy több enciklika feldolgozására épülnek fel. A híveknek ilyenkor azt is közvetítjük, hogy lelki gazdagsággal a világot szolgáljuk és sok probléma megoldását találhatjuk meg általa. Egy nagyon dinamikus mozgalom a miénk, s alapító atyánk, a mexikói származású Marcial Maciel atya arra biztatott: a mai kor kérdéseire a mai kor eszközeivel kell válaszolnunk. Az is a feladatunk, hogy laikusként válaszokat adjunk a hit megélésével kapcsolatos kérdésekre. Ezért is elengedhetetlen a tagok képzése.” Csernus László szerint a szektákkal kapcsolatban sem önvédelemről, sem szellemi harcról nem lehet beszélni, „a hitbeli fejlődésünkön van a hangsúly. A fejlődés közben pedig ha kell, megvédjük magunkat, s ha szükséges, harcolunk… Ez is a célja az említett előadássorozatnak. A fiatalok ismerjék meg hitünk alapjait, s ezek után a szekták, a New Age és a szabadkőművesség legfőbb téziseit. Így megtanulunk különbséget tenni alapvető hitbeli kérdésekben.”

Magyar Kurír