Napi sajtószemle

Beszámolók a húsvéti szertartásokról

Vatikán

A Népszabadság (1.,7.o.) Kínai húsvét, tibeti láng – Tibetért imádkozott a pápa főcímekkel és Húsvétvasárnap elmondott beszédében a békét sürgette XVI. Benedek alcímmel, a Népszava (1.,2.o.) Tízezrek a Szent Péter téren – Tibetet is említette üzenetében a pápa főcímekkel, a Magyar Hírlap (1.,6.o.) A pápa a bolygót sújtó csapásról főcímmel és Húsvétkor, a legnagyobb keresztény ünnepen is a békét hirdette XVI. Benedek pápa alcímmel, a Magyar Nemzet (1.,4.o.) Szakadó esőben ünnepeltek főcímmel és XVI. Benedek pápa ismét felemelte szavát az igazságtalanság és az erőszak ellen – XVI. Benedek pápa: Szemléljük a feltámadt Krisztust, visszhangoztatva szavát felcímekkel számolnak be XVI. Benedek pápa húsvétvasárnap bemutatott szentmiséjéről, kiemelve, hogy a Szentatya az egoizmust, az igazságtalanságot, a gyűlöletet és az erőszakot nevezte az emberiség „vérző, nyílt sebeinek”, és külön megemlékezett az afrikai Darfúrról, Szomáliáról, a szentföldi, iraki és libanoni vérontásokról, csakúgy, mint a tibeti válságról.

A Népszabadság a fentiek mellett azt is kiemeli, hogy a XVI. Benedek pápa „vezette harmadik húsvéton hatalmas tömeg követte a Colosseumnál a Via Crucist is, azokat a vatikáni statisztikákat bizonyítva, miszerint II. János Pál utódja népszerűségben egyáltalán nem marad le a lengyel pápa mögött. A szentszéki szóvivőnek, Federico Lombardinak mindeközben a pápa egészségével kapcsolatos aggodalmakat kellett eloszlatnia. A korábbi vatikáni nyilatkozatok ellenére az utolsó három stáción a 81 éves XVI. Benedek helyett Camillo Ruini bíboros vitte a keresztet. Lombardi atya az utolsó pillanatban történt módosítást a fárasztó húsvéti programmal magyarázta, az olasz vatikanisták viszont rögtön az évek során feladatait egyre nehezebben ellátó II. János Pállal vontak párhuzamot.” A Népszabadság szerint vitát keltett a legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera mozlim származású főszerkesztő-helyettesének nagyszombati megkeresztelkedése is: az olasz muzulmánok egy része provokációként értékelte, hogy az egyiptomi származású, és az olaszországi iszlám uniót gyakran kritizáló Magdi Allamot, Olaszország egyik legismertebb zsurnalisztáját XVI. Benedek megkeresztelte a Szent Péter-bazilikában.

A Magyar Nemzet szerint Magdi Allam megkeresztelése akár jelképesnek is felfogható. A polgári napilap megjegyzi, hogy az újságíró nevét biztonsági okokból előzetesen nem hozták nyilvánosságra. „hiszen az ortodox muzulmánok egy része talán likvidálta volna áttérési szándékát”.

A Népszava (3.o.) Párbeszéd az iszlámmal címmel a BBC tudósításából idéz: „A volt muszlim megkeresztelésével együtt a Vatikán számára különlegesen fontos az iszlám világgal való kapcsolat javítása. A pápa még idén találkozót kíván rendezni tekintélyes muzulmán vallási vezetőkkel, hogy megtalálják a közös alapot a vallásközi párbeszédhez.”

Belföld

A Népszabadság (3.o.) Erdő Péter: a kereszténység esemény címmel, a Népszava (4.o.) Erdő Péter: A hit kiapadhatatlan forrás főcímmel és Érezhető politikai áthallás egyes egyházi vezetők húsvéti beszédeiben felcímmel, a Magyar Hírlap (1.,4.o.) A feltámadás hite közkincs – Erőforrás a húsvéti öröm főcímekkel és Erdő Péter: Missziós munkát csak erős közösségek végezhetnek felcímmel, a Magyar Nemzet (4.o.) Egyházi vezetők a privatizálhatatlan hitről címmel számolnak be a hazai húsvétvasárnapi szertartásokról.

Erdő Péter bíboros prímás szentbeszédéből a Népszabadság kiemeli: „A feltámadás igazságának fényében nincs reménytelen helyzet egyetlen ember, nép vagy közösség számára sem. Ha bízunk abban, hogy Istennek terve van velünk, akkor nem illúzió számunkra a húsvét öröme, hanem a boldogság kiapadhatatlan forrása.” 

A bíboros rövid interjút adott a Magyar Hírlapnak (3.o.). Elmondta: lesz folytatása a tavalyi városmissziónak, mert szerte a világon egyre komolyabban veszi az egyház az örömhír hirdetésének szükségességét. Az esztergom-budapesti főegyházmegyében évről évre egy hétbe sűrítik majd azokat a programokat, amelyekkel egyenesen a templomba nem járó embereket kívánják megszólítani. A bíboros prímás kiemelte annak fontosságát, hogy a hívek jobban megismerjék egymást, és figyeljenek arra, hogy kinek miben lehetnek a segítségére, mert a missziós munkát csak erős közösségek tudják végezni. „A városmissziót szervező öt európai nagyvárossal együtt keresünk egy egyházmegyét a harmadik világban, és annak közösen kívánunk segítséget nyújtani” – mondta Erdő Péter. Az egyházak közeledése egymáshoz segíthet a kulturális különbségek, az egyes nemzetek történelmében adódott sebek, keserűségek feloldásában. A bíboros ezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy az osztrák és magyar területeken illetékes orosz ortodox metropolita is részt vett a nagyszombati katolikus szertartáson a Szent István-bazilikában, jelezve ezzel, hogy a két felekezet között igen jó a kapcsolat.

Valamennyi említett napilap beszámol a protestáns egyházak húsvétvasárnapi istentiszteleteiről. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban bemutatott istentiszteleten kiemelte, hogy Jézus ugyanazt mondja búcsúzáskor, mint feltámadása után: „Ne féljetek!” „Ebből kitűnik: Jézus nem változott meg a kereszt és a feltámadás által, de bizony megváltozott a halál lényege. Ennek tudatában kell lennünk, hiszen a félelem ott kísért bennünk, mióta az ember képes volt felrúgni az Isten iránti bizalmi kapcsolatot. A feltámadás hite tesz képessé bennünket, hogy felül tudjunk emelkedni minden indulaton, a félelmen;a félelem ellentéte a teljes szeretet.” Bölcskei Gusztáv leszögezte: „A történelem nem zavaros események véletlen egymásutánisága, hanem az élő Krisztus uralmának, az élő Krisztus dicsőségének színtere.” Ittzés János, az evangélikus egyház elnök-püspöke ünnepi prédikációjában Győrött, az Öregtemplomban kijelentette: „A hit nem legbensőbb magánügy, nem privatizálható: Jézus Krisztus ügye a legszélesebb közügy. Tévedésben vannak azok, akik ugyan istenfélőnek vallják magukat, de erről csak néhány ünnepi órán emlékeznek meg. Miből gondolják azt, hogy Jézus Krisztusnak a hatalma a templomok négy fala közé korlátozható?” – tette fel a kérdést az evangélikus püspök. Ittzés János leszögezte: az isteni hatalom jelen van, és áthatja a köznapi élet erkölcsétől az üzleti etikán át a hálószobák titkáig létünk minden pillanatát

Egyéb témák

A Magyar Hírlap (3.o.) néhány sorban beszámol arról, hogy Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra, a szegények orvosára emlékeztek vasárnap, boldoggáavatásának ötödik évfordulója alkalmából. A herceg földi maradványait érckoporsóban szállították az ausztriai Güssingből, azaz Németújvárról Körmendre, az ünnepi szentmisét Veres András szombathelyi megyéspüspök celebrálta.

A Magyar Nemzetben (Szentek adnak ihletet 14.o.) a 60 éves Madarassy István ötvös-szobrászművész nyilatkozik, akinek a napokban nyílt tárlata Soroksáron, a Galéria ’13-ban. A március 31-éig látható kiállításon szentek, ó- és újszövetségi motívumok élnek együtt. A művész elmondta: „A hit a neveltetésemből adódik, ma is hetente látogatom a gazdagréti Szent Angyalok templomában Lipp László atya miséit. A konkrét vezérmotívumot nekem talán az ötvösök, aranyművesek védője, a tárlaton is látható Szent Eligius adta, ő a mesterségemhez legközelebb álló szakrális személyiség. Megmintáztam a festők védőszentjét, Szent Lukácsot, ez az alkotás is látható Soroksáron. Követték őket a többiek, talán legnevezetesebb Szent István király szobra, amely 2000-ben II. János Pál pápához került a Vatikánba, Mádl Ferenc köztársasági elnök első vizitjekor. Természetszerűen következett felesége, Gizella is. Vannak munkáim, amelyeket megrendelésre, templomok számára készítettem, így került Cserkeszőlőre, a Szent Benedekről elnevezett templomba a névadó szobra. Szent András alakját egy barátom rendelésére készítettem. Neki van három fia, Krisztián, András és Stefán. Mindhárom fiúnak készítettem egy szobrot, Szent Andrást tőlük kértem kölcsön, hogy e tárlaton szerepelhessen. A Biblia és a szentek ihletettséget és tereket fakasztó eltökéltséget adtak és adnak a jövőben is az elkövetkező munkákra. Azt tervezem, hogy minden magyar szentről szobrot készítek… Istennek hála, Magyarország bővelkedik megmintázni való szentekben.” Madarassy István Noé bárkája című alkotásáról elmondta, hogy az egy szakrális tematikájú biennáléra készült, ami évek óta működik Kecskeméten. „Ennek háromszor voltam meghívott kiállítója. A pályázati kiírás úgy szólt, hogy a genezis könyveiből, történéseiből válasszunk ki egyet. Én Noéra gondoltam, azt a pillanatot rögzítettem, amikor az emberiséget sújtó özönvíz után Noé egy kövön áll a szivárvány alatt, amikor a galamb visszatér a hírrel, hogy a bárka készítője immár biztonsággal partra vonulhat.”

Magyar Kurír