Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (4.o.) A bibliafordítók csak magyarok akartak maradni címmel számol be Nemeskürty István írónak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán hétfőn tartott előadásáról, amelyet a Szent István Társulat szervezett, a Biblia éve alkalmából. A professzor leszögezte: nemcsak a hitélet, hanem a kultúra szempontjából is jelentős műnek számít a Szentírás. Nemeskürty István felidézte, hogy hazánkban sokáig a históriások segítségével jutottak el a szent szövegek az emberekhez. A XVI. században Tinódi Lantos Sebestyén többek között két bibliai történetet is – a Juditról, valamint a Dávidról és Góliátról szóló szakaszt – beépített a háborús hőstetteket megéneklő művei sorába. Ez azért volt jelentős, mert a középkorban – napjainkkal ellentétben – a hétköznapi emberek nem olvashatták a Szentírást, mert hiszen a vallási élet hivatalos nyelve a latin volt. A török hódoltság idejében a költészettel felérő bibliafordítások készültek a vészterhes időkben is, de ezeket akkoriban a katolikus egyház hivatalosan még nem ismerte el. „Nem miniszteri utasításra, nem felsőbb parancsra, hanem egyenesen magából termelte ki a nép az első bibliafordításokat, a szent szövegek ihlette irodalmi műalkotásokat. Egész egyszerűen azért, mert magyarok akartak maradni. Van mit tanulnunk tőlük ma is” – mondta az író-művelődéstörténész. Az MH arról is hírt ad, hogy Boldog, aki imádkozik címmel jelent meg az a világon is egyedülállónak számító CD-album, amelyen Erdő Péter bíboros prímás gondolatai hallhatók a szeretetről, a szenvedésről, az együttérzésről és az örömről. A felvétel a Magyar Katolikus Rádió stúdiójában készült, és tegnap került a boltok polcaira. A kiadvány abban a reményben készült, hogy „a Biblia évében a hangzó szó ereje sokakat megérinthet és közelebb vihet a hit öröméhez. Erénye, hogy egyaránt szól hívőkhöz és nem hívőkhöz.”

A Magyar Nemzet (Szita… 14.o.) közli, hogy a Budapesti Evangélikus Országos Múzeumban ma délután nyílik meg Szita István evangélikus lelkész, festőművész tárlata a Biblia éve programsorozat részeként. A kiállítás, amelyet Fehér Károly nyugalmazott evangélikus lelkész nyit meg, április 27-éig látható.

A Magyar Demokrata (28-30.o.) Szentek útján címmel mutatja be a Szeretet Misszionáriusainak Magyarországon is működő közösségét. A lapnak Tokodi Bence atya, aki az érdi csoporttal tartja a kapcsolatot, elmondta: gyóntat, szentségeket nyújt és misézik a nővérek számára. A katolikus plébános „gyermeki csodálattal beszél róluk, és szentként tiszteli őket.” Elmondja azonban, hogy a Szeretet Misszionáriusai nem karitatív egyesület, nem szociális munkások, se nem orvosok. Õk elsősorban egy keresztény szerzetesrend, melynek elsődleges értelme, hogy tanúbizonyságot szolgál Krisztusról. Ezt úgy valósítja meg, hogy érdek nélkül a legszegényebbek szolgálatát vállalja el Jézus tanításai alapján.” Tokodi Bence elmondta azt is, hogy egy alkalommal megpróbált pénzt adni a nővéreknek saját célra, de olyan heves ellenállásba ütközött, hogy azonnali meghátrálásra kényszerült. Végül a pénz adományként a szegényekhez került. Bence atya kitért arra is, hogy egyházközségében igen sok a rossz körülmények között élő cigány. Egyik alkalommal a nővérekkel tartott, akik éppen a romák lakta nyomornegyedbe tartott, akik éppen a romák lakta nyomornegyedbe indultak. A látogatás olyan jól sikerült, hogy azóta ezek a cigányok minden vasárnap megjelennek a misén, és szájtátva hallgatják a történeteket Jézusról. A lap megállapítja: Magyarországon kis közösség él, „akik csendben és szerényen végzik apostoli küldetésüket. Talán most, ebben a percben is éppen egy nyomorúságos viskó ajtaján kopogtatnak azért, hogy a bent levő szegényt, számkivetettet felkarolják. Viskóból pedig egyre több van Magyarországon. Akik találkoztak velük, mind felfigyeltek arra a kedves derűre, ami a nővéreket jellemzi. Teréz anya és a Szeretet Misszionáriusai jelképpé, követendő példává váltak az elmúlt évek során. Kevés az olyan ember, akit hidegen hagy a velük való találkozás.”

Magyar Kurír