Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Célkeresztben… 8.o.) washingtoni tudósítása szerint az előválasztási eredmények és a népszerűségi adatok alapján ellenfelei mindeddig nem akadtak rá Barack Obama sebezhető pontjaira. Ám a lap szerint a demokrata elnökjelöltség vezető várományosának hitéletében központi szerepet játszó személy kritikus nézetei okozhatnak még számára súlyos kellemetlenséget. A cikk szerint Jeremiah Wright, a chicagói feketéket tömörítő Krisztus Egyesült Szentháromság Egyházának közelmúltban nyugdíjba vonult pásztora fontos szerepet játszott Obama Barack látványos külsőségektől mentes hitéletében. Wright adta össze Obamát feleségével, Michellel, s keresztelte meg gyermekeiket, Malia Annt és Natashát. Obama számára egy évvel ezelőtt vált először kellemetlenné a tiszteletessel való kapcsolata, amikor az egyik újság hírt adott Wright egy meglehetősen erőszakos hangnemű rasszizmusellenes beszédéről. Egy prédikációjában pedig a tiszteletes arról beszélt, hogy az AIDS-et a kormány találta ki a színes bőrűek meggyilkolására, és hogy Jézus egy szegény fekete volt, aki a gazdag fehérek által uralt világba született. A szertartás során Wright többször is felkiáltott: „Isten verje Amerikát!” A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokról pedig azt mondta, hogy korábbi politikája ütött vissza az Egyesült Államokra. A lap emlékeztet rá: Obama már ekkor úgy döntött, hogy lazít kapcsolatukon, és nem hívta meg kampánynyitó rendezvényére Wrightot, ám most, az elhúzódó demokrata előválasztás kritikus heteiben-hónapjaiban a tiszteletes kijelentéseit ellenfelei ismét az illinois-i szenátor fejére olvassák. A hátralevő időben szinte bizonyos, hogy újból és újból felhánytorgatják Jeremiah Wright kapcsolatát a keményvonalas muzulmán, Luis Farakhannal, vagy éppen kijelentését, miszerint a cionizmusban van egy adag fehér rasszizmus.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (13.o.) Végh Attila Kőnig Frigyes érző romjai a váci templomban címmel ír Kőnig Frigyes festőművésznek a váci görög templomban április 6-áig látható tárlatáról. A cikkíró kiemeli, hogy Kőnig Frigyest „az elmúlás érdekli… Romokat fest. A romantika romkultusza óta a rom mint képzőművészeti téma médiuma annak a gondolkodásnak, amely a halált, a nemlétet, a történelmet, a dolgokat fölszámoló és azoknak minduntalan életet adó időt igyekszik megérteni.” Végh Attila emlékeztet rá, hogy az időt sokáig dolognak képzelték, de már Szent Ágoston rájött, hogy az idő a lélek tevékenysége: „Benned mérem, lelkem, az időt.” A cikkíró hozzáteszi: „Lehetséges, hogy az elmúlást nem lehet megérteni (hiszen akkor a Semmi, az Isten vagy a Lét nem volna transzcendens), de ha nem lehet, akkor egy közeledési mód még mindig megmarad: megérezni, megéreztetni. Az idő természetének megéreztetésére persze alkalmasabbak az időbeli művészeti ágak: az irodalom, a zene. Kőnig is nagyon közel kerül hozzá. Festményei érző festmények.”

Magyar Kurír