Napi sajtószemle

Külföldi hírek

Amint arról március 11-ei számunkban beszámoltunk (A Vatikán nem készül Luther rehabilitációjára – a szerk.), Federico Lombardi szentszéki sajtószóvivő cáfolta a brit Financial Times című lap állítását, hogy a Vatikán Luther Márton rehabilitására készülne. A Hetekben (13.o.) Benke László Luthernek igaza volt? címmel úgy véli: a találgatásokra az olasz sajtó közlése szolgáltatott alapot, amely szerint XVI. Benedek pápa árnyalni szeretné az egyházban Lutherről kialakult képet, akiről ezért castelgandolfói nyári rezidenciáján egykori teológushallgatóival zárt kapuk mögött tart majd tanácskozást. A La Stampa értesülései szerint a „professzor pápa” és öregdiákjai azzal a munkahipotézissel néznek az augusztusi ülésszak elébe, hogy Luther eszmeisége „katolikusabb” volt, mint amennyire azt az egyháztörténetírás az évszázadok során engedte. A látszattal és a brit sajtóban megjelent értesülésekkel ellentétben azonban az augusztus végén kezdődő néhány hetes tudományos találkozó csakugyan mindössze az ökumenikus kapcsolódási pontok megerősítésére, a reformált egyházakkal folytatott párbeszéd előmozdítására szolgálhat. „Luther Márton kiközösítését az egyház sohasem vonta vissza, és most sem fogja visszavonni. Lehetséges, hogy a pápa így kíván hidat verni a reformált egyházak felé, a meglévő közös pontok, vagyis a Biblia és az egyéni hit fontosságának hangsúlyozásával” – mondta a Messaggero című lapban egy vatikáni bennfentes. Walter Kasper, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke pedig így nyilatkozott: „Az idei témaválasztás kedvező jel a protestánsokkal való párbeszédre nézve. Luthertől sokat tanulhatunk, kezdve az Isten beszédének fontosságával. A Szentatya egykori diákjainak szemináriuma kedvezőbb értékítéletet hirdethet, árnyaltabb meglátást adhat Lutherről. Az Ágoston-rendi szerzetes ugyanis olyan nézeteket előlegezett meg, amelyeket az egyház idővel újra felfedezett és meghonosított. A reformáció atyja például ragaszkodott a Szentírás fontosságához.”

Ugyancsak március 11-i számunkban számoltunk be arról, (Lengyel teológus nyerte el a Templeton-díjat – a szerk.), hogy az idén Michel Heller, a neves lengyel kozmológus és katolikus pap nyerte el a Templeton-díjat. A Magyar Nemzet (Templeton-díj… 18.o.) idézi Michal Hellert: „Úgy is be lehet mutatni az univerzum folyamatait, mint olyan folyamatok sorozatát, amelyben az előző állapot egy korábbi állapot eredményeként jött létre. Mindig van egy olyan dinamikus folyamat, amely leírja, hogyan képes az egyik állapot egy másikat generálni. Ezek a dinamikai törvények matematikai egyenletek formájában vannak leírva, és mikor azt kérdezzük, hogyan keletkezett az univerzum, azt is meg kell kérdeznünk, hogyan keletkeztek ezek a matematikai törvények. Miközben az univerzum keletkezésének kapcsán visszatérünk Isten hatalmas tervéhez, felvetődik az alapvető kérdés: miért van itt valami a semmi helyett?” A polgári napilap megállapítja: „Provokatív és meggyőző elméleteivel a világegyetem keletkezéséről Michal Heller a fizika, a kozmológia, a teológia és a filozófia területének emblematikus alakja.”

A Népszabadság (Iszlám vallásoktatás… 7.o.) beszámolója szerint az iszlám vallás oktatása a jövőben hivatalos tárgy lesz a német állami iskolákban. Erről állapodtak meg tegnap Berlinben a harmadik iszlám konferencia nyitányaként a német kormány és a németországi muzulmán szervezetek képviselői. A lap szerint a belügyminiszter javaslatára tavaly létrejött fórum az országban élő 3,5 millió muzulmán beilleszkedésének felgyorsítását szolgálja. Wolfgang Schauble belügyminiszter korábban azt hangoztatta, hogy a tervezett intézkedés a muzulmánok radikalizálódásának megakadályozását célozza.

Hazai hírek

A Magyar Fórumban (István királytól… 12-13.o.) Oberfrank Pál színművész nyilatkozik, aki elmondta, nem az egyik szervezője volt a tavalyi katolikus Városmissziónak, hanem színészeket verbuvált a fellépésekre. „Nagyon örültem annak, hogy sok színész, akinek fontos a hit és a keresztény értékrend, vállalta a közreműködést. Jelenits tanár úr tanította nekünk: az emberek jelek egymás számára. Vannak olyan emberek, akik még nagyobb jellé akarnak válni, ilyenek a színészek. Annak, aki színházban, vagy médiában szerepel, nem mindegy, hogy mit képvisel, mit mond, s milyen tevékenység közben látja a publikum. Hatalmas a felelőssége. Mindenki példából él. Ha egy színész egy tévéműsorban trágárul beszél, akkor a néző átveszi tőle, mert azt hiszi, ez a divat. Ha azt látjuk, hogy egy kormányzat mindent megenged magának, hazudozik, s sok mindent büntetlenül meg lehet úszni, akkor mi is – tisztelet a kivételnek – megpróbálunk a könnyebbnek látszó úton járni. Azt mondom: jónak lenni jó, szeretni kell egymást, vigyázzunk a másikra, s válasszuk a jobbik utat. Természetesen ebben hinni kell, hinni abban, hogy érdemes, s abban is: egy színésznek óriási a felelőssége. Ha van egy olyan lehetőség, mint amilyen a városmisszió volt, akkor az a dolgom, a közreműködést vállaló kollégáimmal együtt biztassam az embereket. A városmisszió mottója volt: Reményt, jövőt adok nektek! Ez a lényeges, mert mit látunk? Nincs jövőképünk, reménytelenek, boldogtalanok és depressziósak vagyunk. Ki lehet lábalni a mocsárból, ha egyszerre mondunk igent az életre. Idén, a Biblia évében Nagykovácsiban, a helyi művelődési házban, minden vasárnap egyórás felolvasást tartunk a Bibliából.” Oberfarnk Pál elmondta azt is, hogy Valljalak, tagadjalak – az idézet József Attilától való – Istenkeresés a történelemben című estjével járja az országot. A műsorban részletek hangoznak el többek között a Biblia Genezis könyvéből, az Ómagyar Mária siralomból, József Attila verseiből és Madách Tragédiájából. „A Teremtéstől eljutunk a teljes nihilig, mikor az értékek földbetiprása, a családok tönkretétele a cél. Marx pl. leírta, hogy a Sátánnal milyen szövetséget kötött. De!!! A műsor végén Ady, József Attila verseivel arra mutatunk rá: mégis van Isten, s az ő útját kell követni. A zárás a Tragédia utolsó képe: ’Ember küzdj, és bízva bízzál’!”

Magyar Kurír