Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlapban (Európának lelke is van 7.o.) Stanislaw Dziwisz, Krakkó bíboros érseke, II. János Pál egykori titkára nyilatkozik, aki elmondta: a néhai szentatya híres üzenete – „Ne féljetek!” – azt is jelenti, hogy „legyetek szabad emberek, hiszen ebben rejlik az erőtök.” Dziwisz érsek kifejtette: „A fiatalok szerte a világon az értékeket keresik, az igazságot, a jóságot és a szépséget. II. János Pál személyében megtalálták azt az embert, aki mindezeket hitelesen képviselte. Emlékezetesek a pápa halála előtti napok, amikor fiatalok töltötték meg a Szent Péter teret. Imádkoztak, énekeltek érte – ez a pápa szobájába is behallatszott, és örömmel töltötte el. Ezt mondta: ’Kerestelek benneteket. Most ti jöttetek el hozzám. Köszönöm nektek!’ A fiatalok teljesítették a Szentatya végrendeletét, ők gondozzák az örökségét, II. János Pál követői lettek.” Felidézve II. János Pál pápa 1979-es, első lengyelországi zarándoklatát, a Szentatya egykori titkára elmondta: „Brezsnyev határozottan meg akarta akadályozni, hogy II. János Pál Lengyelországba jöjjön. Ez azonban akkora feszültséghez vezethetett volna a lengyel társadalomban, hogy az egyértelmű tiltást nem merték kockáztatni. A második lengyelországi zarándoklatot talán még nehezebb körülmények között tette, hiszen 1981. december 13-án hadiállapotot vezettek be. Éppen emiatt maradt el az 1982 augusztusára tervezett látogatás, és csak egy évvel később, 1983-ban valósult meg. Emlékszem, akkoriban élénk viták zajlottak arról, hogy találkozhat-e a pápa az ellenzéki Szolidaritás mozgalom vezérével, Lech Walesával. Végül Jaruzelski tábornok beleegyezett, de egy olyan, ’gondosan előkészített’ teremben tették lehetővé, ahol könnyen rekonstruálni lehetett volna a beszélgetés tartalmát. Amikor II. János Pál belépett a terembe, és körülnézett, rögtön kétségei támadtak. Karon fogta Walesát, kikísérte a folyosóra, ahol ’biztonságosan’ szót tudtak váltani egymással.” Stanislaw Dziwisz arra is emlékeztetett, hogy amikor Karol Wojtylát 1978. október 16-án pápává választották, „még létezett a két blokk, amikor pedig eltávozott, már nem volt vasfüggöny, megbukott a kommunizmus. Ebben döntő szerepe volt a Szentatyának is, hiszen mindig az egyén objektív és erkölcsi szabadságáról beszélt. Részben ezek a mondatok és a bennük rejlő erő szabadították meg Európát a totalitárius rendszertől.” A krakkói bíboros érsek arra is figyelmeztet: „A keresztények nem bújhatnak ki a jövő formálásának felelőssége alól, és nyíltan ki kell állniuk a keresztény értékek képviselete mellett. Európának szüksége van a lélekre is. Az egyház támogatja az európai integrációs folyamatokat, de ez nem csak arra korlátozódik, hogy fölhívja a figyelmet a társadalom mai kihívásaira. Egyúttal szüntelenül emlékeztet Európa keresztény gyökerére és értékeire is.”

A Heti Válaszban (31-32.o.) Balla Eszter Isten, haza, család című írása szerint sokféle érdeknek kell megfelelnie annak, aki az Egyesült Államok elnöke akar lenni. „Bár ma már nem kizárólag fehér, angolszász, protestáns férfiak rúghatnak labdába, még mindig csak valamely keresztény egyház tagja jöhet számításba.” A lap San Franciscó-i tudósítója felidézi, hogy a múlt heti, döntő fontosságú ohiói és texasi előválasztások előtt Hillary Clintont, a demokraták egyik elnökjelöltjét arról kérdezte a CBS tévétársaság riportere, hogy szerinte pártbeli ellenlábasa, Barack Obama muszlim-e? Clinton, aki a szenátus reggeli keresztény istentiszteletén már évek óta együtt imádkozik az illinois-i szenátorral, kivárt, majd így válaszolt: „Nem… Amennyire én tudom… nem.” Balla Eszter hozzáfűzi: „A politikai ’merényletnek’ is beillő kiszámított habozás persze figyelmeztetés kívánt lenni az igazi patrióták felé, hogy jó lenne figyelni, mert nemsokára a zsidó-keresztény hagyományokon alapuló Amerikát egy muszlim elnök vezetheti, aki a Biblia helyett esetleg a Koránra esküszik fel. Hogy az epizód mennyire járult hozzá Obama ohiói és texasi vereségéhez, nem lehet tudni, de tény, hogy a vallásos lobbicsoportok befolyása a jelenlegi választáson is meghatározó… A kampányban el sem indulhat az, aki nem keresztény, és nem mondja magát gyakorló vallásos embernek. A jelenlegi jelöltek közül John McCain baptista, Hillary Clinton metodista, Barack Obama pedig egy harmadik keresztény felekezet, a Trinity United Church of Christ (Krisztus Szentháromságos Egyesült Egyháza) tagja. A republikánus párt bázisát jelentő fehér protestánsok megkövetelik, hogy jelöltjük erkölcsi vezető is legyen, álljon ki a családi értékek, a házasság, az élet szentsége mellett, ítélje el az abortuszt, a homoszexuális partnerkapcsolatot. A párt elnökjelöltje, John McCain igyekszik ezeknek a kitételeknek megfelelni – bár kétszeri házassága, nemrég feltárt nőügyei nem segítenek a konzervatívabb emberek megnyerésében, miként az sem, hogy állami pénzből támogatná az őssejtkutatást.” A cikkíró megemlíti azt is, hogy az Egyesült Államokban kisebbségben lévő katolikus klérus igyekszik távol maradni a politikai csatáktól, híveik általában a demokratákat támogatják, mondván, hogy ők próbálják felkarolni a szegényeket, a kitaszítottakat. Az idei választáson Hillary Clinton élvezi bizalmukat – a katolikus latin-amerikaiak segítettek is neki Kalifornia megnyerésében, és a katolikus írek fellegvárát, Massachusettset és Rhode Islandet is sikerült bevennie.

Hazai hírek

A Népszava (6.o.) Építészet és hitgyakorlat címmel közli, hogy a Művészetek Palotája ad helyet március 17-étől a Tér és Imádság című tárlatnak. A Fesztivál téri kiállítás megnyitóján részt vesz Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke. A tárlat egy ciszterci rendházat, egy mecsetet és egy zsinagógát mutat be fényképekkel, tervrajzokkal, teológiai reflexiókkal és zenés videofelvételekkel. Az április 20-áig látható kiállítás a kortárs építészet és a több ezer éves hitgyakorlat viszonyát illusztrálja.

Magyar Kurír