Napi sajtószemle

Szent István ünnepéről, alakjáról

A Népszabadság (2.o.) Erdő Péter: Törekedni kell a társadalmi igazságosságra alcímmel, a Magyar Hírlap (4.o.) Államalapítónk öröksége szent és értékálló főcímmel és Erdő Péter a nőkért és az idősekért szólt felcímmel, a Magyar Nemzet (3.o.) „Igazságosságra kell törekedni” címmel számolnak be a budapesti Szent István-bazilika előtt megtartott ünnepi szentmiséről, s az azt követő körmenetről. Mindhárom lap kiemeli, hogy a szertartást vezető Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek Szent István meghatározó vonásai közül uralkodói igazságosságát emelte ki, hangsúlyozva: „A társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni.”

A Magyar Nemzet említett beszámolója közli azt is, hogy az ünnep előestéjén felekezetközi istentiszteletet tartottak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kápolnájában. Bölcskei Gusztáv református püspök Isten áldását kérte az állami vezetőkre, hogy a „fejetlenség mai formáit kordában tartsák, és élhető keretet biztosítsanak egész magyar népünk számára.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (34.o.) Kormos Valéria Térdeplő király címmel készített összeállítást arról, hogy hazánk először kapott lehetőséget arra, hogy kiemelt módon mutassa meg az olaszországi Rimini Meeting keresztény fesztiválon azokat a történelmi, erkölcsi és kulturális értékeit, amelyeknek megmaradását köszönheti. (Riminiben 1980-ban rendezték meg az első ilyen fesztivált. Hátterében a Közösség és Szabadság – Comunione e Liberazione nevű mozgalom áll, amely egy Milánó környéki kis faluból származó katolikus pap, pedagógus, Luigi Giussani nevéhez fűződik – a szerk.) A magyar pavilon kilencszáz négyzetméternyi területén lesz megtekinthető a Szent István – államalapító és a nép apostola című nagyszabású kiállítás. A cikkíró rámutat: sokan dolgoznak térítés nélkül a sikerért külföldön és itthon. Így Törley Mária szobrászművész és Németh Tamás építész. A művésznő Szent Istvánról készített mellszobra és egy Szent Gellért-szobra lesz látható Riminiben, s elkészül egy köztéri szobor is államalapító királyunkról, ez az alkotás Dunaharasztira kerül. A szobrot a város plébánosa, Láng András és polgármestere, Szalay László szorgalmazta. Törley Mária, aki számos kiállításon, nagy rendezvényen állított már ki Európában és a világban, elmondta: „Ez az alkalom sokkal többről szól, mint egy művészi megjelenés. Hazánk jelenlegi állapotában, anyagi kifosztottságában és erkölcsi kiüresítettségében rendkívül fontos, hogy ismét megtaláljuk mindazt, ami jó és erős bennünk.” A szobrászművész munkái által azt is szeretné érzékeltetni, hogy „István király és az olasz származású, de hazánk iránt elkötelezett Gellért püspök azért lett szent, ha úgy tetszik, nagy, mert döntéseikért mindketten vállalták a személyes felelősséget. Mindenestül alárendelték magukat annak a célnak, amely hazájuk, népük javát, felemelkedését szolgálta. Ha mindebből eljut valami a közönséghez, akkor ő megtette a magáét.” A magyar pavilon belső tere Németh Tamás tervei alapján készül. Elmondta: a tárgyak kiválasztásában és szállításában az Esztergomi Keresztény Múzeum szakemberei segítenek. Háromezer önkéntesre számítanak.

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Népszabadság (Sok amerikai szerint… 7.o.) és a Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) is közli, hogy a Time című amerikai hetilap csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásából kiderül: az amerikaiak 24 százaléka – helytelenül – azt hiszi, hogy Barack Obama elnök muzulmán hitű. A felmérést a Manhattanben – a 2001. szeptember 11-én muzulmán terroristák által felrobbantott ikertornyok közelében – felépítendő, a lakosság 61 százaléka által ellenzett iszlám központ körül kirobbant vitával kapcsolatban végeztette el a Time. A megkérdezettek 28 százaléka gondolja azt, hogy iszlám hitű nem lehet tagja a legfelső bíróságnak, s csaknem egyharmaduk megtiltaná, hogy az Egyesült Államok elnökének jelöltesse magát. A Fehér Ház szóvivője reagálásában közölte: Obama elnök keresztény, és mindennap imádkozik.

A Magyar Hírlap (Hazaküldték… 7.o.) beszámolója szerint kiutasítottak Franciaországból egy gyűlölködésre uszító muzulmán hitszónokot. A Seine-Saint-Denis párizsi külváros mecsetjének imámját, Ali Ibrahim esz-Szudánit hazájába, Egyiptomba küldték vissza. Brice Hortefeux belügyminiszter közölte: „E gyűlöletet hirdető pap durva kijelentései teljeséggel ellentétesek társadalmunk értékeivel.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (5.o.) Dombi Margit Ahol a lelket is gondozzák címmel emlékeztet rá, hogy az elmúlt hetek „szomorú szenzációját adták az illegális idősotthonokról napvilágra került hírek, a minősíthetetlen körülmények között működő, gyakorlatilag elfekvőként szolgáló vecsési ’otthon’ fenntartóját a napokban a rendőrség őrizetbe is vette. Azonban oktalanság lenne azt gondolni, hogy az idősellátás egészére jellemző lenne az embertelen, lelketlen bánásmód. Vannak olyan helyek szép számmal, ahová örömmel költöznének be az emberek.” Ezek a helyek az egyházi működtetésű idősotthonok, ám a cikkből kiderül: ezek az otthonok helyszűkében szenvednek, a jelentkezők hosszú várakozási idő után kerülhetnek be oda. „Vagyis, ha az országosan több tucatra tehető illegális idősotthon lehúzza a rolót, nem lesz hova elhelyezni az onnan kikerülőket.”

A Magyar Hírlapban (Bach… 15.o.) Rozsnyói Péter zongorista elmondja: „Bach korában az emberek mindennapi életének olyan szinten volt része a vallásgyakorlat, amilyet ma már szinte csak a nyugdíjasoknál, vagy valami furcsa szekta körein belül tapasztalhatunk. A barokk kor embere a misén egyszerre találkozott Istennel, az emberrel, a zenével. Ez az, amit ma is hallunk Bach zenéjében: ugyanannyira írt Istennek, mint az embernek. Egyszerre érzünk és hallunk fenséges, minden hangjukkal imádkozó dallamokat, amelyek ugyanolyan szeretettel simogatják gyarló lelkünket, mint amilyen áhítattal szólnak a Mindenhatóhoz. Bach egy gömb volt. Zenéje számomra értelem és érzelem tökéletes szintézise, amely a hit hídjaként húzódik Isten és ember között.”

Magyar Kurír