Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (13.o.) Benke László Index és gettó címmel számol be arról, hogy Ritkák és értékesek címmel nyílt kiállítás Rómában a Szent Inkvizíció újkori tanaiból. A cikkíró szerint a Vittorio Múzeum tárlatának internetes oldala alapján a közszemlére tárt dokumentumok közül a Tiltott könyvek jegyzékének egy korai szövege, illetve a Pápai Állam városainak gettósítási tervrajzai a leginkább figyelemreméltóak. Benke László kiemeli: „A legtöbb vitát a Vatikáni Titkos Levéltár fokozatos, vontatott kutathatóvá tétele váltja ki. A levéltár 1922-1939 közötti szekciójában például 2006 szeptembere óta a müncheni és a berlini nunciatúra anyagai már kutathatók, de az 1939 utáni időszakból már azok sem. Az intézmény ma is inkább az állománya zárolására szolgál, semmint megosztására, és abban is egyedülálló a világon, hogy még a Jad Vasem Intézet történészei számára sem hozzáférhető. Egyelőre tehát XII. Piusnak a holokausztról szerzett értesülései sem ismerhetők – erről talán csak a Titkos Levéltár halogató és takargató technikája szolgálhat közvetett felvilágosítással.”

Ugyancsak a Hetek (18.o.) Védelemre szorul Darwin című összeállítása szerint Darwin születésének kétszázadik és A fajok eredete kiadásának 150. évfordulójához közeledve „egyre hevesebb a csatározás evolucionisták és kreacionisták között. Tavaly októberben az amerikai tudományos akadémia (NAS) kiadványa, a héten pedig 67 ország tudományos akadémiáinak állásfoglalása – köztük a Magyar Tudományos Akadémiáé – támadta a kreacionizmust, amely mindeközben globalizálódik, és egyre több országban a tananyag része lett… A kreacionizmus ellen foggal-körömmel harcoló tudományos közösségnek szemmel láthatóan nem sikerült még megbékélnie azzal a trenddel, amelyet André Malraux francia író úgy fogalmazott meg, hogy ’a XXI. század vagy a vallások évszázada lesz, vagy egyáltalán nem is lesz’.” A lap idézi Michael Zimmermann biológus professzort, aki érzékelve a küszöbön álló vallási paradigmaváltást, a tudományos akadémiák által kiadott harcos állásfoglalás helyett a vallási vezetőkkel való párbeszédet részesíti előnyben. A New Scientist című tudományos ismeretterjesztő lapban megjelent kommentárjában Zimmermann azt írta: ha az embereket az evolúció és a vallás közötti választásra kényszerítik, akkor a legtöbben a vallást választják. A professzor mozgalmat indított el, amely arról szeretné meggyőzni a különböző felekezetek képviselőit, hogy az evolúció és a keresztény hit nem zárja ki egymást. A hetilap szerint azonban a jelenlegi trendeket figyelembe véve a mozgalom sikere kérdéses.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszabadság (7.o.) Sólyom László a Biblia nyomában címmel tudósít a magyar államfő izraeli látogatásáról, kiemelve, hogy tegnap bibliai helyeket keresett fel, köztük Jardenicben, Jézus megkeresztelésének helyszínét, ahol mezítláb belegázolt a Jordán folyóba.

A Magyar Hírlapban (Sztankay… 14.o.) Sztankay István színművész nyilatkozik, aki felidézte: görög katolikus pap édesapja ihlette a színészi pályára, és tőle örökölte a tartását is. Azokban az időkben, amikor nem volt előnyös lelkésznek lenni, azt mondta neki: „Édes fiam, ne dicsekedj velem sehol, de ha kérdezik, ne tagadj azért le!” A színművész szerint így lehetett túlélni nehéz időket.

Magyar Kurír