Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (16.o.) A Vatikánban kap szobrot Galilei címmel számol be arról, „alig 375 évvel azután, hogy perbe fogta és elítélte eretnekség vádja miatt, a Vatikán most emlékművet készül állítani Galileo Galilei olasz csillagász-fizikus-matematikusnak. Az indoklás szerint azért, hogy méltóképpen fejezze be a tudós rehabilitását. A tervezett szobor a katolikus állam kertjében kap majd helyet, nem messze attól a helytől, ahol Galileit 1633-ban perbe fogták. Bűne az volt, hogy az egyház geocentrikus világképe (amely a Földet tekinti mozdulatlannak az univerzum közepén) helyett a kopernikuszi tanokat fogadta el és hirdette. A heliocentrikus világkép szerint a Nap az univerzum központja, s körülötte kering a bolygónk” – írja a polgári napilap. Az orgánum emlékeztet rá: Galileo cenzúrázott műveit újra kiadták 1718-ban, hamvait 1737-ben a firenzei Santa Croce-bazilikában újratemették, a tudóst formálisan rehabilitálták. II. János Pál pápa 1981-ben Galilei ügyének kivizsgálására bizottságot hozott létre, majd 1992-ben megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét. Az írásból kiderül az is, hogy az emlékmű közadakozásból épül, s jövőre állítják fel.

A Heti Válaszban (30-31.o.) Estefán Zsolt A populizmus útján címmel latolgatja a március 9-én esedékes spanyolországi parlamenti választások esélyeit. A cikk egyik alcíme: Radikális egyházellenesség. Estefán kiemeli, hogy a kormányzása négy éve alatt több súlyos hibát is elkövető José Luis Zapatero szocialista miniszterelnök idén januárban kivívta a katolikus egyház rosszallását is. A püspöki kar arra intette híveit, ne szavazzanak olyan pártra, amely tárgyalásokat folytatott az ETA-val. A püspökök a társadalom elvi alapjait megrendítő intézkedések miatt tíz pontban bírálták a szocialista kormányt. Zapatero például a hittan helyett az állampolgári ismeretek oktatását vezette be az állami iskolákban, egyszerűsítette a válást és az abortuszt, és engedélyezte a homoszexuálisok házasságát. Válni 1981 óta lehet Spanyolországban, ám a házasság felbontása a 2005-ös könnyítése óta szinte divattá vált. A statisztikák szerint ma 2,3 házasságra 1 válás jut. Tavaly december 30-án ezért is tüntettek több tízezren a házasság intézményét kiüresítő „radikális laikusság” ellen, és a keresztény család védelmében – írja Estefán Zsolt. Egyúttal emlékeztet rá: az ellentét nem újkeletű a szocialisták és az egyház között. Még a polgárháború idején, az 1930-as években a katolikus egyház a szocialistákkal szemben a hadsereggel és a jobboldallal lépett szövetségre. A jobboldali diktatúra 1975-ös bukása óta azonban még nem volt ennyire kiélezett egyház és állam viszonya. A vallás szerepének csökkenése a '70-es évek közepe óta folyamatos, de Zapatero soha nem látott lendületet igyekezett adni a folyamatnak. A vallásellenes intézkedések elleni tiltakozás szavazatokban mérhető veszélyt jelent a szocialisták számára, és a miniszterelnök ezt azzal igyekezett csökkenteni, hogy február végén tárgyalni hívta a vatikáni nunciust.

Hazai és határon túli hírek

A Magyar Nemzet (10.o.) Csalódott felvidéki magyar katolikusok címmel emlékeztet rá: először 1990 májusában találkoztak a szlovákiai magyar katolikus hívek – több mint húszezren – Révkomáromban, hogy a rendszerváltás hozta szabadság adta lehetőséget kihasználva pünkösdi imanapot tartsanak az önálló szlovákiai magyar püspökségért, magyar püspökökért és papokért. A lap szerint tizennyolc év után „csalódott és reményvesztett a szlovákiai magyar katolikus hívek mintegy 380 ezres közössége”. Ennek oka, hogy február 18-án a Szlovák Püspöki Konferencia hivatalosan tudatta a nyilvánossággal, hogy XVI. Benedek pápa elfogadta javaslatukat: csaknem 300 év után új egyházmegyerendszer alakulhat Szlovákia mai területén. „Ekkor tudhatta meg a szlovákiai magyar katolikus hívők közössége, hogy az óhajtott és imádságba foglalt egy helyett hat egyházmegyébe szórták szét őket a szlovák püspökök javaslata alapján, magyar püspökről pedig olyannyira nem volt szó, hogy a Szentszéknek eljuttatott dokumentumban még csak a magyar hívők közössége sincs megemlítve, mintha a katolikus egyház Szlovákiában egynemzetiségű lenne.” A magyar nemzetiségű hívek és lelkipásztoraik a hír közzététele után nyílt levélben fordultak a Szlovák Püspöki Konferenciához, amelyben csalódottságukon kívül aggodalmukat is kifejezik amiatt, hogy az egyházmegyei átszervezés felgyorsíthatja a magyar nemzeti kisebbség észrevétlen asszimilációját. A nyílt levelet a Pázmáneum Polgári Társulás, a Mécs László Társulás és a Jópásztor Alapítvány jegyezte, azóta 21 további szlovákiai magyar szervezet csatlakozott hozzá, köztük a Csemadok, a Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Szülők, illetve a Pedagógusok Szövetsége. A levél párbeszédre kéri a szlovák püspököket a magyar katolikusok helyzetének rendezése érdekében, s immár aláírásgyűjtés is indult ez ügyben.

A Magyar Hírlap (2.o.) Szolidaritást jelent az igen címmel közli, hogy a keresztény értelmiségiek szerint a március 9-ei népszavazáson az „igen” kiállást jelent a szolidaritás mellett, és az „igen” szavazat „igen” a közösségi intézmények megerősítésére. A Bencés Diákszövetség elnöke, Bischof Péter elmondta: véleményük szerint a társadalombiztosítás magánosítása ugyanúgy nélkülözi a társadalmi-szakmai konszenzust, mint a mostani népszavazás tárgyát képező vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj. A Magyar Piarista Diákszövetség alelnöke, Oberfrank Ferenc szerint arról kell dönteni, mi a fontosabb az oktatás és az egészségügy területén: a szolidaritás vagy a verseny, az együttműködés vagy a vetélkedés, az igazságosság vagy a hatékonyság. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, Osztie Zoltán elfogadhatatlannak tartja a kormány nemzetpusztító stratégiáját.

Magyar Kurír