Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Jövőépítés… 13.o.) beszámol arról, hogy Szent István országfelajánlásának évfordulóján ünnepi fogadalmi szentmisét mutatott be Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a városból és az egyházmegyéből érkező papsággal közösen a székesegyházban. A főpásztor szentbeszédében felidézte: első királyunk 1038-ban, a halála előtti napon Szűz Mária pártfogásába ajánlotta az országot, népét és koronáját. Így lett Magyarország Mária országa, azaz Regnum Marianum. „A keresztény ember szemét rá emelve tudja, mit jelent Isten akarata szerint élni. Építsük az utánunk jövő nemzedékeknek a boldog jövőt, keresztény hagyományainkra alapozva” – mondta a püspök.

A Magyar Nemzetben (14.o.) Pósa Zoltán A korona misztériuma címmel ad hírt arról, hogy Jelenczki István Égi élő igazság című, a Szent Koronáról szóló dokumentumfilmjét a tavalyi, október 30-ai bemutatót követően augusztus 20-án, Szent István ünnepén, délután öttől ismét vetítik, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A filmben megszólalnak a Szent Korona-tan hiteles szakértői, V. Hunyadi László ötvös-történész, Molnár V. József néplélekkutató, Kocsis István író-történész, Tóth Zoltán József jogtörténész, Zétényi Zsolt ügyvéd. A cikkíró kiemeli: ahogy a filmben is elhangzik Szent István fiához intézett intelmei alapján: az égiekkel kötött frigy a Szent Koronát a mindenkori király fölé emeli, amely „jelképezi az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és az országban lakó, együtt élő, vendégként befogadott idegen népeket.” Pósa felhívja a figyelmet: a Szent Korona, mint a királyok fölött álló jogi intézmény, Európában „egyedülálló, igazságos és demokratikus intézményrendszert teremtett meg, hiszen leválthatóvá tette a királyt is abban az esetben, ha méltatlanná válik a koronához, s megsérti az apostoli kereszténység, az isteni igazságosság alapelveit.” A cikkíró szégyenteljesnek nevezi, hogy „Magyarország bukott miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc kétségbe vonta, hogy a Szent Korona a Magyar Köztársaság első számú jelképe lenne. Azt, hogy elindultunk a mélypontról, jelzi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök a Szent Koronára utalna az új alkotmányban.”

A Népszabadságban (3. o.) Aczél Endre Nyitás Varsóban címmel ír arról hogy „Berlinbe, Brüsszelbe és Párizsba készül Bronislaw Komorowski, Lengyelország júniusban megválasztott köztársasági elnöke. Az ugyancsak államfővé emelt Schmitt Pál útiprogramjairól nem tudunk, legfeljebb annyiról, hogy jövő hónapban módja lesz találkozni a római pápával és áldását kérni tőle a munkához. Noha Komorowski múltjában és társadalmi tevékenységében finoman szólva is több katolikus elem fedezhető fel, mint Schmittében, hasonló szándékról eddig nem nyilatkozott. Schmitt „nyitása” a hitélet felé látványos. Állítólag evangéliumi szövegek olvasásával kezdi mindennapjait, ez meghökkentheti mindazokat, akik évtizedek óta ismerik őt.”

A Magyar Nemzet (Tőkés… 1.o.) beszámol arról, hogy Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület volt püspöke szerint az egykori Securitate titkosszolgálattal együttműködő besúgók is szerepelnek azon jelöltek között, akik közül augusztus végén megválasztják az egyházkerületi vezetőket. A vitatott személyek között két esperesjelölt is található.
Szintén a Magyar Nemzetben (5.o.) Mizsei Bernadett A szeretet szigete címmel mutatja be a Tolna megyei Bölcske lelkészét, Szerdahelyiné Zimányi Máriát, aki tizennyolc éve nyitotta meg a parókia kapuit szegény és árva gyerekek előtt. A lelkésznő azt tanítja híveinek: „Ha adtok, testvérek, ne a felesleget, hanem a legszebbet adjátok.” A cikkíró kiemeli: „A nyári táborok a kicsiknek közösséget és hitet adnak. A nehéz sorsú gyermekek közül többeknek csupán az itt töltött néhány hét jelenti a gondtalan boldogságot… Mária küzd a mindennapokban a szegénységgel, a helyiek hitetlenségével. Nehéz jól válaszolni, amikor nekiszegezik a kérdést: ’Milyen az az Isten, aki minket ilyen szegénységben tart?’ Mária azt vallja, nem így kell megközelíteni mindezt. A kérdést úgy kell feltenni: ’Milyen az az Isten, aki ilyen szép heteket ad nekünk’?” A lelkésznő nem ítél meg senkit, még az alkoholistáknak is ad: „Õ az ital rabja, én az Istené. Én sem tudnék elszakadni, ő sem tud” – mondja.

Magyar Kurír