Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (15.o.) Foltmentes ruhákat adnak a rászorulóknak címmel számol be arról, hogy ruhagyűjtő kampányt indít március elsejétől a hónap végéig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a többféle háztartási terméket gyártó Reckitt Benckiser multinacionális vállalat. Az akció kapcsán Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke hangsúlyozta: „adni is meg kell tanulni.” Az összegyűjtött ruhák hajléktalanokat foglalkoztató mosodákban lesznek tiszták, így a rászorulók nemcsak segélyt, hanem bért is kapnak munkájukért. Az akció során Budapest és több város nagy terein helyeznek el ruhagyűjtőket. A március 31-éig tartó kampányhoz csatlakozott negyven hipermarket és szupermarket. is.

A Népszabadság (4.o.) A romatelep befeketítői című riportja szerint három éve egy idős pap telefonon kért segítséget a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól a monori cigánytelepen lakókocsiban élő család számára. A lakókocsiról a helyszínen kiderült, hogy valójában egy utánfutó alvázára épült deszkabódé, amivel egykor vándorcirkuszosok járták az országot, mostanra viszont már csak a csoda tartja össze szétszáradt eresztékeit. Ilyen kocsiból állt még ott hét másik, és azokat is lakták, a környéken pedig egy majdnem négyszáz lelkes romatelep volt, négy fabódé illemhellyel és egyetlen nyomós kúttal. Amikor a látogatás végén a fent említett család tagjai megkérdezték, számíthatnak-e arra, hogy leszigetelik a lakókocsit, és esetleg még egy kis fát is adnak, Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke azt felelte, sajnálja, de nem engedhetik meg, hogy ráköltsenek negyvenezer forintot a kocsira, majd hozzátette: „Nem tehetünk úgy, mintha nem látnánk ezt a tömény nyomort. A Máltai Szeretetszolgálat nem vonulhat ki innen úgy, hogy maga után hagy egy ilyen telepet” – mondta. A riport szerint a máltaiak a telep helyben történő felszámolására dolgoztak ki egy kísérleti modellt, amelynek lényege az integráció. A telepfelszámolás első lépéseként lakókonténereket hoztak, majd betonalapra kisméretű faházakat építettek, hogy a lakókocsikat valamennyi család elhagyhassa. Elbontották a régi mellékhelyiségeket, és pályázaton nyert forrásokból központi vizesblokkot építettek zuhanyzókkal, illemhelyekkel, mosókonyhával. Az utcára konténer került, a szemetet időről időre összeszedik. Épült egy közösségi helyiség, amelyben eddig gyermekfoglalkozásokat és nagyobb ünnepeket tartottak, a jövőben tanodaként is hasznosítani akarják. A riportból kiderül: a családok egy része dolgozik és többre vágyna, de a piacon forgalomképtelen házaik foglyul ejtették őket. A cigánytelep évtizedeken át zsákutcának bizonyult. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a mobilitás megteremtésére több ingatlant vett a telepen, így a dolgozó családok lehetőséget kaptak, hogy másutt kezdjék újra életüket. Helyben maradt otthonaikat rosszabb körülmények között élők kapták meg, a legrosszabb állapotú putrikat pedig elbontották, nehogy újabb családok foglalják el. Az új otthonokba költözők áramszámláját – több millió forintos költséget – a szeretetszolgálat vállalta magára. Az első három évben a telepen élők egyharmada került így nagyobb, komfortosabb, egészségesebb lakásba. Miután a Máltai Szeretetszolgálat támogatói a romatelepen történő befektetésekre nem szívesen áldozták a pénzüket, az elnök, Kozma Imre atya bocsátotta a program rendelkezésére a Prima Primissima Díjjal kapcsolatos millióit – írja a Népszabadság.

Magyar Kurír