Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (10.o.) Velkei Tamás Jégkunyhó, gondola és tengerpart című, Szlovéniáról készített összeállítása bemutatja a Dél-Szlovéniában fekvő Bled városkát, amelynek egyik látványossága a gótikus alapokon nyugvó templom. Harangjának legendája a következő: valaha a vár egyik urát rablók ölték meg, felesége pedig bánatában minden kincsét pénzzé tette, és abból harangot öntetett. A harangot szállító hajó azonban elsüllyedt. Elkeseredésében az asszony Rómába ment, és apácának állt. Halála után ismerte meg történetét a pápa – a cikkből nem derül ki, hogy melyik –, és tisztelete jeléül egy harangot küldött Bledbe. Azóta aki felmegy a templom tornyába, s megkongatja a harangot, annak teljesül egy kívánsága.

Hazai hírek

A Népszabadságban (11. o.) Fazekas Csaba-Gábor György Van pajesz címmel reagálnak arra, hogy izraelita műhely jött létre a KDNP-ben. A cikkírók elismerik, hogy önmagában „nem volna vitatható, sőt nagyon is üdvözlendő lenne, hogy keresztények és zsidók dialógust folytassanak egymással, ha azonban a teológiai és valláserkölcsi diskurzus ügyét egy politikai párt akarja felkarolni, az enyhén szólva gyanús. Ráadásul pont ez a párt, amely nemcsak elnökének elhíresült ki- és beszólásai révén lett a jobboldali radikalizmus egyik bázisa, hanem azért is, mert önmagának a Fideszbe történt betagolásával világos példája az eszközökben kevéssé válogató, hatalomra éhes politizálásnak. A KDNP (alapszabálya és lépten-nyomon sulykolt önmeghatározása szerint „keresztény-keresztény világnézeti alapon álló párt) Semjén szíves közlése szerint „az egyház lándzsájának hegye”, a „történelmi” keresztény egyházak és a Fidesz-jobboldal közötti híd egyik legstabilabb pillére. Semjént vélhetően az izraelita műhely kezdeményezésekor sem teológiai indíttatás, hanem a pártpolitika saját eszköztárának alkalmazása vezérelte. Önnön szempontjából logikusan következtet. Ha egy jobboldali konzervatív pártban megjeleníthetők markánsan baloldali eszmék, sőt, munkástagozat is létesíthető, akkor miért ne lehetne egy keresztény pártnak izraelita műhelye, amit később talán más vallási, vagy politikai irányzatok integrálásának kísérlete is követhet. Az „izraeli pártkapcsolat” is érdekes ebből a szempontból, ott ugyanis nemigen található keresztény-keresztyén világnézeti alapon álló jelentősebb politikai csoportosulás.” A szerzők arra utalva, hogy az izraelita műhely megalakulása előtt Semjén Zsolt azt mondta, lesz meghökkenés, elismerik, rájuk áll ez a jövendölés. Hangsúlyozzák: „A mózesi törvényeket, a rabbinikus hagyományt ugyanis az elnök úr az SZDSZ-en kérte számon, s most nyilván maga kívánja a szavaira lépten-nyomon rárakódó antiszemita vádat elhárítani, megfelelő számú jelentkező felkínálkozásával – vajh miért cserébe? – önnön politikáját legitimálni. Ezúttal mintegy jogot formál arra, hogy a „jó magyar zsidó” – „nem jó magyar zsidó” – megítélésében döntnökként lépjen fel, holott a demokratikus politikai értékrend számára már a kérdés elfogadhatatlan. A két világháború közötti magyar politikában gyakran fogalmazódott meg, hogy „vannak jó zsidók”, akiktől el kell választani a „rosszakat”, (vagyis az eltérő politikai értékrendet választókat) és akkor is akadtak, akik ezzel az állásponttal a zsidóság vélt, avagy a maguk jellemtelenül és ostobán számító érdekeiből kiindulva készek voltak azonosulni. A különbség inkább csak az, hogy akkoriban a keresztény közéleti erők még nem érezték szükségét annak, hogy álláspontjukat egy nyilvánvalóan pártpolitikai indíttatású szerveződéssel próbálják hihetővé tenni.”

Ugyancsak a Népszabadság (Hírek 23.o.) beszámol arról, hogy öt templomba törtek be a hét végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és kifosztották a perselyeket. Az ismeretlen elkövetők Komorón, Fényesltikén és Mándokon törtek be templomokba, s ott felfeszítették a perselyeket és eltulajdonították belőlük a pénzt. A lap szerint a bűncselekményekből egy elkövetői körre lehet következtetni, akik a rongálással is jelentős kárt okoznak.

A Magyar Nemzet (Beszélgetés… 14.o.) közli, hogy Kondor Katalin újságíró beszélget holnap este hat órakor Jelenczki István filmrendezővel, a Népek Krisztusa Magyarország, 1956 című dokumentumfilm alkotójával a Polgárok Házában (Budapest VIII., Visi Imre utca 6.). Az est során filmrészleteket is vetítenek az alkotásból.

Magyar Kurír