Napi sajtószemle

A Népszavában (7.o.) Hegyi Gyula Autós nagyböjt címmel üdvözli, hogy negyvennapos autóböjtöt kezdeményez az osztrák katolikus és evangélikus egyház. Arra kérik az osztrákokat, hogy a nagyböjt idején, február 6-tól március 22-ig hagyják otthon az autóikat, helyette gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedési járműveken utazzanak. A cikkíró kiemeli: „Nem ez az első jele annak, hogy a nyugati egyházak felismerik a környezetvédelem jelentőségét. Demokratikus hagyományú országokban az egyházak pártpolitikai szerepvállalása ellenszenves és visszataszító. Másrészt az sem helyes, ha az egyházak a templomok és teológiai akadémiák csendjébe zárkóznak a való világ gondjai elől. A környezeti értékek melletti kiállással az egyházak a globális közjót, az emberiség élhető jövőjét szolgálják.” Hegyi megjegyzi: az osztrák katolikus és evangélikus egyház felhívása „gyökeresen más mentalitás, mint óriási médiavisszhang közepette éhségsztrájkot folytatni egy kormány ellen: de hát mindenkinek magának kell eldöntenie, mi az igazi keresztény alázat.”

A Népszabadság (8.o.) Lemondatnák Canterbury érsekét, aki bevezetné a sariát című beszámolója szerint az anglikán egyház vezetője a brit közhangulat tökéletes félreismerőséről tett tanúbizonyságot, amikor csütörtökön a BBC-nek adott nyilatkozatában, majd ezer vezető jogász jelenlétében a Királyi Legfelsőbb Bíróság épületében tartott beszédében felvetette az iszlám saria jog meghonosításának „elkerülhetetlenségét” a szigetországban. Egyházi személyek, politikusok, anglikán, katolikus és muzulmán hívők egyaránt értetlenül fogadták a bejelentést, amelynek utózengéi vasárnap sem csendesültek – írja a lap. Williams elődje, Lord Carey emlékeztetett arra, hogy a brit jogrendszert a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott fájdalmas küzdelem alakította ki. A volt canterburyi érsek leszögezte: „A muzulmán törvények integrálása katasztrofális lenne a nemzet számára.” Az anglikán egyház zsinatának egyik világi tagja, Alison Ruoff több tévétársaságnak is nyilatkozott, és „tragikusnak” nevezte Williamst a közösség számára. Kijelentette: „Canterbury érseke habozik, gyenge vezető, nem áll ki az egyház érdekében. Szeretném, ha lemondana és visszatérne a hittudomány világába.” A legolvasottabb angol vasárnapi újság, a The Sunday Times viszont azt írja, hogy Williamsnek nincs szándékában önként távozni posztjáról, politikai és hitelvi okokból pedig nem mozdítható el. Ha úgy gondolja, 70. születésnapjáig, azaz 2020-ig töltheti be a tisztséget. A lap idéz egy muzulmán bloggert, aki felteszi a kérdést: „Kinek van szüksége az al-Kaidára, ha itt van al-Rowan? Ez a főhivatású bolond nem fogja fel, hogy sokan éppen a saria elől menekülve kerültünk Nagy-Britanniába. Azok, akik mindenáron akarják élvezni a kézlevágást, bármikor egy iszlám köztársaságba költözhetnek.” A Népszabadság valószínűnek tartja, hogy a canterburyi érsek „szerencsétlen megjegyzése” miatt a brit jogrendszer a közeljövőben nem fogja integrálni az iszlám törvényeket.

A Magyar Nemzetben (15.o.) Pósa Zoltán Vencser László, a Krisztus-követő címmel ismerteti Varga Gabriella Itthon és otthon című, Vencser Lászlóval készített interjúkötetét. A beszélgetés alanya Gyergyóditróból származó teológus professzor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán tanít, és az Ausztriában működő, Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója. Pósa Zoltán kiemeli: „Vencser László hűséges maradt az erdélyi magyar teológia elkötelezett hagyományaihoz, ugyanakkor a keresztény megújulás módozatait kereste világéletében. Istent szolgálva segítette a rendszerváltó erdélyi forradalom hőseit, majd az új világ kezdetén elfogadva a meghívást: Ausztriában, Linzben… képviseli a világban a Kárpát-medencei magyarság ügyét. A könyv olvasásakor átérezzük, hogy a hit és az elhivatottság segítette Vencser Lászlót, a Krisztus-követőt a lelkek megmentésében és a magyarság ügyének hiteles képviseletében.”

Magyar Kurír