Napi sajtószemle

A Népszava (A volt kormánybiztos… 1.,16.o.) beszámolva arról, hogy a közelmúltban létrejött a Február Harmadika Munkacsoport, azzal a céllal, hogy megszámolja a budapesti hajléktalanok számát, kiemeli: szakemberek arra számítottak, hogy a fővárosban legalább 2500 utcán élő hajléktalant találnak, ehelyett csupán 700-at regisztráltak a számlálóbiztosok. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, volt kormánybiztos elmondta: boldog lenne, ha valóban csak ennyi hajléktalan élne a fővárosban, szeretné azt hinni, hogy ilyen jól dolgoztak. Úgy gondolja azonban, a regisztráltaknál sokkal többen élnek az utcán, és arra kellene megtalálni a választ, miért nem akarják, hogy lássák őket. Miért rejtőzködnek jobban, mint három éve. Vecsei hozzátette: ő is részt vett a számlálásban, és azt látta, hogy a Nyugati pályaudvar környékén sok volt a rendőr, akik ugyan nem viselkedtek ellenségesen, de a hajléktalanok „eltűnését” valószínűleg elősegítették. Legutóbb 2005 telén készítettek hasonló felmérést, akkor mintegy háromezerre becsülték az utcán élők számát. A máltai szeretetszolgálat alelnöke már ezt a számot is kevésnek találta, pedig akkor mínusz húsz fok volt, és csak azok maradtak kint, akiknek végképp nem volt hová menniük éjszakára. Az elmúlt hét végén viszont plusz öt fok volt, ezért arra számítottak, hogy többen visszatérnek a közterekre. Vecsei Miklós arra is kitért, hogy a társadalom néhány száz ember után alkot véleményt a hajléktalanokról, elsősorban azokról, akik koszosan a padokon, kapualjakban húzzák meg magukat. A „láthatatlan” hajléktalanok viszont küzdenek, tisztán járnak, jól öltözöttek. Az eredményt kevesen látják, csak a hiány szembetűnő – fogalmazott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

A Népszabadság (10.o.) Újraéled a váci zsinagóga címmel közli, hogy évekkel ezelőtt életveszélyesnek minősítették a váci zsinagógát, de most mégis megújult. A lap emlékeztet rá: a város szívében álló, latin romantikus stílusjegyeket viselő, 144 éves műemléképület Alois Cacciari olasz építőmester tervei alapján készült. A zsinagóga a második világháború pusztításait épségben vészelte át. Egy ideig lengyel menekült gyerekek otthona volt – a külvilág katolikus iskolának hitte –, falai között megfordult Antall József néhai miniszterelnök is. A világégés után idővel tanácsi tulajdonba került az épület, s egyre lepusztultabb állapotba került. Turai János, a helyi hitközség elnöke elmondta, hogy a holokauszt után felújított zsinagógák közül a váci lesz az első, amelyet a helyi hitközség saját beruházásában épít újjá, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szigorú ellenőrzése mellett. Turai szerint tízmilliókat spóroltak azzal, hogy nem adták ki kft.-knek, rt.-knek az építkezést, hanem ő felügyelte a munka minden mozzanatát. Segített a Mazihisz, a városi önkormányzat és pályázati pénzeket is elnyertek. A váci hitközség elnöke közösségi helyet szeretne a zsinagógában, nem közönséges programokkal.

Magyar Kurír