Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Tőkés László… beszámolva arról, hogy a szerdai elutasítás után támogatta az Európai Parlament Tőkés László interparlamentáris tagságát, kiemeli, hogy a Királyhágó-melléki református püspök javaslatcsomagot nyújtott be Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének, amelyben nemzetközi Bibliakiállítás megrendezését indítványozza, s a vallások közötti ökumenikus párbeszéd érdekében javasolta XVI. Benedek pápa meghívását az EP-be.

Amint arról január 17-ei számunkban beszámoltunk Európa legnagyobb, 33 méter magas Krisztus-szobrát szeretné felépíttetni az egykori Sáros megye székhelyének, a szlovákiai Eperjesnek az önkormányzata. (Óriáskereszt épül Eperjesen – a szerk.) A mai Magyar Nemzetben (16.o.) Európa legnagyobb Krisztus-szorbra Pavol Hagyari polgármester nyilatkozik, aki elmondta: még csak két éve polgármester Eperjesen, de már korábban is megfordult a fejében, hogy valahol fel kellene állítani egy emlékművet, amely az európai keresztény civilizáció szimbóluma lenne. Örül tehát annak, hogy a város önkormányzata már hozzá is járult a Krisztus-szobor megalkotásához és felállításához a város fölé emelkedő dombon, ahol már van turistalátványosság, hiszen ott található egy XVIII. században épült templom és tizenhat barokk stílusú kápolna is. A polgármester szerint ehhez jól illeszkedik majd a szobor, amely „nem a szenvedő, hanem a befogadó és megbocsátó Krisztust ábrázolja majd”, de nem ezért lesz egyedi Európában, hanem azért, mert „szimbolikusan, 33 méter magas lesz a betonból öntött alkotás, amivel Európa legnagyobb Krisztus-szobra lesz.” Hagyari megemlítette, hogy természetesen tud a lisszaboni Krisztus-szoborról, amely 103 méter magas alkotás, de abból a talapzat 75 métert tesz ki, vagyis maga a szobor mindössze 28 méter, azaz az eperjesi öt méterrel magasabb lesz. Az önkormányzat azt reméli, hogy a szobor felállításának híre és méterei fellendítik az idegenforgalmat a városban, mivel ez idáig nem igazán fedezték fel a külföldi turisták Eperjest, még a magyarországiak sem. Pedig számtalan látványosság és magyar történelmi emlékhely van a városban, a Rákócz-ház, Maléter Pál szülőháza, az evangélikus templom és az egykori evangélikus gimnázium. A polgármester szavai szerint leghamarabb két év múlva lehetséges a szobor avatása.

A Magyar Nemzet (3.o.) Evangélikus lelkészek győzködik Donáthot címmel közli, hogy Donáth László MSZP-s országgyűlési képviselő két evangélikus lelkésztársa nyílt levelet jelentetett meg az Evangélikus Élet című hetilapban. A csornai Tubán József és a Budai Egyházmegye lelkészi munkaközösségének nevében eljáró Bence Imre esperes a nyílt levélben arra kéri a szocialista frakcióban ülő Donáth Lászlót, hogy a parlament tavaszi ülésszakán ne szavazza meg az egészségbiztosítási törvényt. „Testvéri szeretettel és a körülöttünk zajló eseményeket figyelve kérlek, hogy mint országgyűlési képviselő mindent tegyél meg annak érdekében, hogy az egészségbiztosítás átalakítását célzó törvényt a parlamenti többség ne szavazza meg újra” – olvasható Bence Imre esperes levelében, amelyet a Budai Egyházmegye lelkészi munkaközöségének 25 tagja is aláírt. A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy nem sikerült elérniük Donáth Lászlót.

A Népszabadság (1.,2.o.) Jut az ördögűzőknek is című összeállítása kiemeli: „Boszorkányok, ördögűzésben járatos spiritualisták, szélsőjobboldali eszméket hirdető metafizikai tradicionalisták is versenyeztek az egyszázalékos adófelajánlásokért. Nem is sikertelenül. Néhány száz támogató összegyűjtésével már milliókhoz lehet jutni, ráadásul a költségvetés ezt az összeget – amolyan ráadásként – a többszörösével megnöveli. Az egyházak tavaly egyszázalékos felajánlásként összesen 4,3 milliárd forintot, állami kiegészítésként 7,5 milliárdot, összesen tehát majdnem 12 milliárdot kaptak. A hivatalos kimutatás szerint 144 egyház szerzett jogot arra, hogy részesüljön az adófelajánlásokból. A pénz túlnyomó része – a magyarországi vallási viszonyokat és a népszámlálási adatokat ismerve ez nem meglepő – a hagyományos keresztény egyházakhoz vándorol, de azért a kicsiknek is csurran-cseppen valami.” A cikk szerint a kevésbé ismert szerveződések közül figyelmet érdemel a Közösség a Születés Méltóságáért nevű egyház, amely az egyszázalékos adományok és az állami kiegészítés révén csaknem 90 millió forinttal gyarapodott. A lap megjegyzi, hogy Gyurcsok József távgyógyító „ehhez képest csak kispályás, a nevével fémjelzett Egyetemes Szeretet Egyházának még a másfél milliót sem sikerült elérnie.”

Magyar Kurír