Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (3.o.) Miklós Gábor Elkendőzve címmel reagál arra, hogy a török kormány valóra váltja legfőbb választási ígéretét, és alkotmánymódosítás segítségével megszünteti a vallási fejkendő használatára vonatkozó tilalmat. Ez azonban csak az áll alatt megkötött „török” kendőre vonatkozna, a politikai iszlám jelképének tartott fej köré csavart változat továbbra is tiltott maradna. A szerző emlékeztet rá: „Törökországban az eddig uralkodó rendszer a modernség és világiasság jegyében a vallásos emberek demokratikus szabadságjogait korlátozta. Erőszakkal kényszerítve, akit lehet, nyugatias megjelenésre. Eközben sok esetben korlátozott más szabadságjogokat, mint nemzetiségek nyelvhasználatát, a szólásszabadságot, a kisebbségi vallásgyakorlatot… Bizarr, ám a középkorias viselet voltaképpen a liberalizmus jele. Igen, ámde sokan jogosan tartanak attól, hogy a lehetőséget a megmámorosodott vallásos körök kötelezővé teszik. Gyanús, majd kitaszított lesz a fedetlen hajú nő. Hasonlóképpen, mint amikor vallástalan szülők hittanra küldik nálunk gyereküket.” A cikkíró szerint Európa „képtelen feldolgozni, hogy muzulmán polgárai, a korábbi bevándorlók, más kulturális és erkölcsi szabályok szerint élnek, elkülönülve a többségtől. Nálunk még nincsenek ilyen török/arab enklávék. De tudjuk-e, miként viselkedjünk hasonló esetekben? A szomszédos Ausztriában felkészülhetnénk. (Előbb persze meg kellene próbálni normálisan együtt élni a magunk kisebbségével.)”

Hazai és határon túli hírek

A Népszavában (7.o.) Bartus László Jézus vére című írásának témája, hogy az új közlekedési jogszabály szerint a rendőrök a legkisebb alkoholfogyasztás esetén is elveszik a gépkocsit vezető személy jogosítványát. A cikkíró bírálja a katolikus egyházat, „megint azt kéri, hogy velük kivételezzenek”, és azon ironizál, hogy ha az egyházak „megkapják a kedvezményt, valóságos egyházi ébredés indulhat el, a hívek taposni fogják egymást a templomban, különösen, hogy rendes helyen a templom és a kocsma éppen egymás mellett van. A katolikusok most az őket állítólag elnyomó kommunista Egyházügyi Hivatalra hivatkoznak, hogy azok 1974-ben már megengedték nekik a büntetlen piálását. E tekintetben tehát az antikommunista harc háttérbe szorul, sőt egyenesen nemkívánatos. Ha a papok megkapják a szonda alóli feloldozást, nekik már csak egy dologra kell ügyelniük: nehogy sörszaguk legyen. Mert misesör az nincs.”

A Magyar Hírlapban (15.o.) Apáti Miklós A felvidéki magyarok és egy DVD hányatott sorsa címmel méltatja Paulus Alajos A kiengesztelődés című dokumentumfilmjét, amely azt mutatja be, hogyan fosztották meg a Benes-dekrétumok a második világháború után a Csehszlovákia területén élő egymilliónyi magyart alapvető jogaiktól a kollektív bűnösség alapján. A cikkíró idézi az Ebed térségében tevékenykedő Burján László atyát, aki a filmben erős hittel vallja a szeretet mindenhatóságát: „Ne éljen bennünk gyűlölet, engesztelődjünk ki szlovák embertársaink iránt, legyünk jó állampolgárai Szlovákiának, hiszen minden nagypéntek után szükségszerűen el kell jönnie húsvétvasárnapnak is.” Apáti szerint Paulus Alajos rendező „egyszerre mutatja be e kiengesztelődés akadályait és a vágyódást a valódi megbékélés iránt. A film már első képkockáin állást foglal, amikor Szent István Szűz Máriának tett felajánlásáról beszél; hiszen Ebed és még sok száz Szlovákiában rekedt, zömében ma is magyarok által lakott helység ugyan az Európai Unió területén van, de Mária oltalma alatt. E transzcendens valóságot nagyon sok szlovák politikus még mindig nem fogta fel, s ilyen-olyan módon érzékeltetik a magyarokkal, hogy csak ne nagyon ugráljanak, itt és ott most (még) ők az urak.” A cikkből kiderül az is, hogy Paulus Alajos megbízta a KDNP országgyűlési képviselőcsoportját, hogy készítsen a dokumentumfilm DVD-változatáról az eredetivel megegyező, vágatlan másolatokat.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (14.o.) A dalai láma és 1956 címmel közli, hogy február 8-ától kapható lesz az első olyan magyar dokumentumfilm DVD-változata, amely a dalai lámáról és a vezetése alatt álló, a kínaiak által megszállt Tibetből elmenekült emigrációról szól. A Tibet, a száműzött ország című, 85 perces dokumentumfilmben a dalai láma arról is beszél, hogy 1956-ban a BBC-n hallgatta Nagy Imre miniszterelnök beszédét. Akkor tehát, amikor Magyarország és Tibet egyaránt idegen megszállás alatt volt.

Magyar Kurír