A Népszavában (7. o.) Debreczeni József Az egyházak és a Gárda címmel viccesnek tartja, hogy az SZDSZ üdvözli Márfi Gyula veszprémi érsek döntését, melynek értelmében nem engedélyezte a Magyar Gárda zászlójának megszentelését. Debreczeni szerint ugyanis a katolikus egyház „nem foglalt állást a szóban forgó erőszakszervezet ellen – főleg nem egyértelműen; az az egyházi személy – Márfi Gyula –, aki a liberális párt patetikus hangú elismerését kiváltotta, szintén nem tett semmiféle elvi nyilatkozatot, ráadásul ő maga a liberalizmusnak, sőt a humanizmusnak is ádáz ellenfele… Hab az SZDSZ tortáján, hogy Márfi Gyula nemrég efféléket prédikált a szószékről: „A vad liberális gondolkodók nem veszik észre, hogy a szabadság merőben külső túladagolása milyen óriási veszéllyel jár. Magyarország ma szabadságmérgezésben szenved, és ezért életveszélyben van.” Debreczeni azt is kifogásolja, hogy az SZDSZ által „most érdemtelenül és érthetetlenül feldicsért katolikus egyház a mai napig nem feddte meg azt a papját, aki a megalakulásakor református és evangélikus kollégájával együtt szakrális megerősítést adott az újnáci gárdának.” A cikkíró ha nyelvileg nem is, de elvileg rendben lévőnek minősíti a református egyház 2007. december 9-ei, Magyar Gárdával kapcsolatos nyilatkozatát, és felteszi a kérdést: „De mi van a megzavarodott szabad demokraták által méltatlanul egekbe emelt katolikusokkal és az evangélikusokkal? Õk vajon mért tartanak ki még mindig a neonáci gárda ügyében a maguk tarthatatlan álláspontja mellett? Miért köntörfalaznak akkor, amikor már politikai szövetségesük, a Fidesz is igyekszik a maga módján elhatárolódni, a neki is kárt okozó Jobbik botrányaitól? Mi van emögött a makacs kitartás mögött?” A szerző nem tud más magyarázatot adni, mint ami a Jobbik alapító nyilatkozatában olvasható: „Valljuk, hogy nemzetünk erkölcsi megerősödése csak a krisztusi tanításon alapulhat, és ehhez a magunk eszközeivel, politikai pártként is hozzá akarunk járulni. Számunkra a nemzeti identitás és a kereszténység egymástól szét nem választható fogalmak… Kellő súllyal kívánjuk érvényesíteni a nemzeti-keresztény szellemi oktatást. Szorgalmazzuk a kötelező hit, illetve erkölcstan bevezetését… Pártunk keresztény értékelvű mozgalom, vagyis minden szavához, tettéhez, működése miden eleméhez az isteni törvényekbe és az egyetemes emberi értékekbe vetett hit szolgál forrásul.” Debreczeni leszögezi: „Ez a vallás és a politika egybeforrasztása. Ez a politikai fundamentalizmus. Ezen az alapon működnek napjainkban az iszlám államok. Valóban ez volna a közös nevező, ami a történelmi egyházak egy részét ma összeköti a szélsőjobbal? Ami alatt még újnáci jelenségek is takargathatók? Ha így van, akkor ez több mint félelmetes…”
A Magyar Nemzet (Pert vesztett… 2.o.) közli, hogy a lapon keresztül, fizetett hirdetésben kell bocsánatot kérnie Cselényi László Duna TV-elnöknek egykori beosztottjától. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az elnök megsértette Mátyássy Andrea volt híradósfőszerkesztő-helyettes szakmai jó hírnevét. A pereskedés még 2005-ben kezdődött. Az előzmény: a II. János Pál pápa temetési szertartásáról készült televíziós összeállításban Mátyássy Andrea a gyászolók között lévő Orbán Viktorral készített interjút. Orbán nem politikusi, hanem magánemberi minőségében volt jelen. Ezt a beszélgetést tiltotta le a Duna TV vezetése, mondván, hasonlóan magas rangú baloldali politikust is meg kell szólaltatni. Erre nem volt lehetőség, hiszen a szocialista delegáció még nem tartózkodott a Vatikánban. Cselényi László és Pomezanski György tévéalelnök az interjú letiltása nyomán kialakult feszült helyzetben sajtótájékoztatót tartott, ahol lényegében Mátyássy Andrea szakmai felkészületlenségével magyarázták az anyag visszatartását. A riporternő ezután indított pert becsületsértés és szakmai jó hírnév megsértése miatt. A polgári napilap érdekességéként említi, hogy a bírósági eljárás alatt Cselényi oldalán szakértőként felbukkant Kálmán László nyelvész, aki korábban megtámadta a Fidesz népszavazási kezdeményezését. Ténykedése során a bíróság enyhítette a Duna TV elnökének büntetését.
A Magyar Hírlap (2.o.) „Aczél elvtárs helyébe Nézettség úr lépett” címmel számol be a Makúsz tanulmányi napjáról, kiemelve Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének a szavait: „Aczél elvtárs helyébe Nézettség úr lépett. A kereskedelmi szemlélet ma már a közszolgálatokra is rátelepedett. Nem az örök élet élményét, hanem a pillanat mámorát keresik az emberek.” Idézi a lap Jelenits István piarista szerzetes tanárt is: „Demagógiával nem lehet legyőzni a demagógiát.” (A témával kapcsolatban lásd: A hazugság és következményei című, január 26-ai tudósításunkat – a szerk.)
Ugyancsak a Magyar Hírlap (2.o.) Nem jár a kiegészítő normatíva címmel idézi Trombitás Zoltánt, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatóját, aki elmondta: „Nagy gond, hogy az egyházi intézmények által fenntartott kórházak nem kapnak az államtól kiegészítő normatívát költségvetésükhöz.” Trombitás hangsúlyozta: mivel kevés egyházi kórház van, nem lenne különösebb megterhelés az állami költségvetésnek ezeknek az összegeknek a folyósítása. A Szent Ferenc Kórház költségvetése 300 millió forint, ebből 270 millió az OEP-finanszírozás.
Magyar Kurír
