Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (8.o.) Topolánek kiegyezett az egyházzal címmel ad hírt arról, hogy Csehországban a jobboldali Topolánek-kormány jóváhagyta az egyházak kárpótlását, az elnöki iroda pedig szerződést kötött a prágai káptalannal a Szent Vítus-székesegyház közös működtetéséről. A törvénytervezet szerint az állam visszaadja a kommunista rezsimben elkobzott egyházi vagyon mintegy egyharmadát, elsősorban a szerzetesrendek ingatlanjait. Az eltulajdonított vagyon kétharmadát pedig hatvan év alatt készpénzben fizeti ki. Ennek alapján az egyházaknak az állam összesen 270 milliárd koronát (2700 milliárd forint) fizet ki. Egyezség született arról is, hogy két évtizedes átmeneti időszak után az állam már nem nyújt egyéb támogatást az egyházaknak, amelyek azután önállóan és saját forrásaikból gazdálkodnak majd. A Népszabadságnak Bohuslav Sobotka, az ellenzéki cseh szociáldemokraták (CSSD) árnyékkormányának pénzügyminisztere nyilatkozik, aki „galád lépésnek nevezte a Topolánek-kabinet egyezségét, amellyel az adófizetők több nemzedékére és az elkövetkező cseh kormányokra rótt olyan terheket, amelyek teljesen indokolatlanok. Sokkal ésszerűbb lett volna a privatizálásokból befolyt összegekből, néhány év alatt kárpótolni az egyházakat” – mondta az ellenzéki politikus. A lap szerint több cseh politikai elemző és ellenzéki politikus az egyezséget a február 8-án sorra kerülő elnökválasztással hozza összefüggésbe, szerintük politikai háttéralku született.

A Hetek (12.o.) Tömeggyilkosból igehirdető címmel készített összeállítást arról, hogy Joshua Milton Blayee egykori rettegett libériai hadúr önszántából tért vissza hazájába, hogy a háborús bűnöket vizsgáló Igazság és Megbékélés Bizottsága előtt vallomást tegyen. A gyermekként a Sátánnal szerződést kötött, 1970-ben született Blayee elismerte, hogy kegyetlenségükről hírhedt harcosaival legalább húszezer embert gyilkoltak meg. A tábornok meggyőződése, hogy a mefisztói alku során szerzett mágikus erejének köszönhette harci sikereit. Nem fogtak rajta az ellenséges golyók, képes volt 15 másodperc alatt láthatatlanná válni, és természetfeletti védelem alá tudott helyezni embereket. 1996-ban azonban az történt, hogy egy nő – állítólag mások megmentése érdekében – saját gyermekét ajánlotta fel Blayee-nek az emberáldozat céljára. „Még véres volt a kezem az áldozat bemutatásától, amikor megjelent előttem Jézus, és azt mondta: ne legyél többet a Sátán szolgája!” – mondta az egykori hadúr a monroviai városházán tartott meghallgatásán. Hozzátette: „A libériai embereknek azt szeretném mondani, hogy nagyon, de nagyon sajnálom mindazt, amit tettem. Kérem, bocsássanak meg nekem. Az ördög befolyása alatt álltunk, amikor ezeket a szörnyűségeket elkövettük. Nagyon, nagyon sajnálom. Más emberré lettem, és soha nem fogok visszatérni korábbi életemhez.” A húszezer ember haláláért felelős tábornokra halál vár Libériában. Az időközben igehirdető prédikátorrá vált Blayee kegyelmet kért, de mint fogalmazott, sorsát a bizottság kezébe teszi. A döntés meghozataláig pedig folytatni kívánja az igehirdetés munkáját. „Szeretnék tovább dolgozni, amíg nappal van, hiszen az éjszaka számomra bármikor elérkezhet – a börtön, a villamosszék, az akasztás vagy bármilyen más büntetés formájában. A megbocsátás és a megbékélés az egyetlen megoldás.”

Hazai hírek

A Népszabadság (4.o.) 12 milliárd az egyházaknak az egy százalékból címmel közli, hogy az egyházak a számukra tavaly felajánlott személyi jövedelemadó egy százaléka alapjáén 11,8 milliárd forintot kapnak január 31-éig az állami költségvetésből. Az állami kiegészítéssel együtt a katolikusoknak 7,1 milliárd, a reformátusoknak 2,3 milliárd, az evangélikusoknak 698 millió, míg a Mazsihisznek 126 millió forintot folyósítanak a hónap végéig.

A Magyar Nemzet (14.o.) Veszélyben a közgyűjtemények címmel emlékeztet rá, hogy évek óta jelentősen csökken a mintegy 135 katolikus, református és evangélikus egyházi közgyűjtemény fenntartására fordított kormányzati támogatás. A lapban több egyházi személy is nyilatkozik. Varga Lajos váci segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) vezetője elmondta: „Részt veszünk a reneszánsz év rendezvényein, de szomorúan vesszük tudomásul, hogy – a gyorsuló infláció ellenére – évről évre folyamatosan csökken a támogatás, legutóbb 165 milliós elvonást tapasztalhattunk. A történelmi egyházak kénytelenek tudomásul venni, hogy a csökkenő állami finanszírozás nem fedezi a közgyűjteményeink fenntartását. Hiller István százmilliót ajánlott fel a reneszánsz év keretéből a történelmi egyházak közgyűjteményeinek. Erről – tudomásom szerint – semmiféle értesítést nem kaptunk.” Csoma Áron, a református zsinat elnökségének szóvivője kijelentette: a történelmi egyházak közgyűjteményeinek ellehetetlenítése súlyosan érinti a nemzeti kulturális örökség ügyét. A kormányzat négymilliárd forintot szánt a reneszánsz évre, ehhez képest az egyházak gyűjteményei ebben az évben 325 millió forintot kapnak. Csoma szerint nem nehéz meglátni a tendenciát: az egyházi közgyűjtemények támogatása 2007-ben negyven százalékkal – nyolcszázról ötszázmillióra –, idén újabb harmincöt százalékkal, 325 millió forintra csökkent. „Hangsúlyozni kívánom, hogy nemzeti kincseink állagmegóvásáról, őrzéséről és felújításáról van szó. Várjuk a miniszter értesítését az állapot megszüntetéséről. Ettől tesszük függővé bekapcsolódásunkat az évad eseményeibe.” Hafenscher Károly, az evangélikus egyház országos irodavezetője leszögezte: „Az evangélikus egyház komolyan veszi kulturális misszióját, lehetetlennek tartjuk ugyanakkor, hogy az egyházak kezelésében lévő nemzeti kincsek fenntartására egyre kevesebb a pénz. A reneszánsz éven részt veszünk, de hangsúlyozzuk, hogy gyűjteményeink a nemzet, a köz kulturális javát szolgálják.” Lengyel Roland, a Reneszánsz Programiroda kommunikációs vezetője kijelentette: „A reneszánsz év elképzelhetetlen az egyházak nélkül. A minisztérium éppen ezért két-három héten belül az ígért százmillió forintból pályázatot fog kiírni az egyházi közgyűjtemények állagmegóvására, felújítására, új kiállítások létrehozására. Erre az összegre csak egyházi intézmények pályázhatnak.”

Magyar Kurír