Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) Nagyvonalú egyházi kárpótlás címmel számol be arról, hogy bár kemény viták tárgyát képezte a cseh állam és a katolikus egyház közt az egyházi vagyon kárpótlása a rendszerváltozás óta, a több mint másfél évtizedes huzavonát az idei karácsonyi ünnepek küszöbén siker koronázta: megállapodott a jobbközép cseh kormány és az egyházakat képviselő szakbizottság abban, hogy a kommunista diktatúra idején jogtalanul elkobzott vagyonért 83 milliárd korona járna az egyházaknak. Megegyezés született arról, hogy ezt a pénzt – amelynek évi kamata 4,85 százalék lenne, s ennek következtében a végösszeg 267 milliárd koronára (2557 milliárd forint) emelkedne – hatvan év alatt fizetnék ki az egyházaknak. E végösszegnek a 90 százaléka a katolikus, 10 százaléka pedig az eddig is állami támogatásban részesülő kisebb egyházakat illetné. Miloslav Vlk bíboros, a cseh katolikus egyház feje üdvözölte, s a legszebb karácsonyi ajándékok egyikének nevezte a megállapodást. Leszögezte: a kedvező eredmény kiemelkedő mértékben a katolikus egyház nagyvonalú hozzáállásának köszönhető. A polgári napilap megjegyzi, hogy a megállapodást egyes szakértők történelminek nevezik. Ha a parlament jóváhagyja a kormány egyházi kárpótlási tervezetét, akkor az egyházak 2009-től kezdve részesülnének pénzbeli kárpótlásban. A polgári napilap beszámolójából az is kiderül, hogy a cseh állam és a katolikus egyház közt továbbra is rendezetlen a prágai vár területén emelkedő Szent Vitus-székesegyház tulajdonjogának kérdése. A katedrális egy közelmúltban meghozott bírósági döntéssel ismét az államhoz került. A cseh katolikus egyház azonban karácsony előtt megfellebbezte a döntést, s jelezte, hogy az ügyet kész az európai igazságszolgáltatási fórumok elé vinni.

Hazai hírek

A Népszabadság (17.o.), Leégett… a Magyar Hírlap (3.o.) Felgyújtották… és a Magyar Nemzet (1.,3.o.) Betlehemet gyújtottak… Kereszténygyalázás… is beszámolnak arról, hogy felgyújtották ismeretlen tettesek csütörtök éjszaka a szegedi dóm bejárata előtt felállított betlehemet, az egyház feljelentést tett a városi rendőrkapitányságon. A vandál akcióról és a katolikus egyház feljelentéséről tegnap Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök tájékoztatta a nyilvánosságot. Elmondta: a tűzeset észlelését követően azonnal értesítették a hatóságokat, de mire a tűzoltók kiérkeztek, és sikerült megfékezni a lángokat, több mint tízmilliárd forint kár keletkezett. Megsemmisült a betlehem, illetve megrongálódott a templom kapuján található bronz dombormű, s a bejárat mellett levő faragott oszlopok is szétestek. A Szegedi Rendőrkapitányság szóvivője közölte: ha felmerül az idegenkezűség gyanúja, a rendőrség megteszi a szükséges lépéseket, de egyelőre a gondatlanság, azaz a véletlenül bekövetkezett esemény lehetőségét sem zárják ki. A Magyar Nemzet szerint azonban a szándékosság feltételezhető, hiszen előzőleg a dóm plébánosának már többször vissza kellett állítania az embernagyságú bábokat a helyükre, mert ismeretlenek felborították őket. A polgári napilap arra is emlékeztet, hogy a mostani tűzesetet megelőzően már nem egy alkalommal gyalázták meg a keresztényeket, szinte minden évben akadt példa a mostanihoz hasonló esetre: 2000 november elején öt fiatal – köztük a Népszabadság Online felelős szerkesztőjének, Léderer Pálnak a fia – elfűrészelte a Rákosi Mátyás idején lerombolt Regnum Marianum temploma helyén emelt keresztet. Õket később közmunkavégzésre ítélte a bíróság. Az advent idején állított kereszteket azóta is több alkalommal megrongálták. 2003 karácsonyán botrányt kavart a Tilos Rádió, amikor egyik műsorvezetőjük karácsony este azt mondta, hogy kiirtaná a keresztényeket. Idén pedig ugyancsak a Tilos Rádió támogatásával a fővárosi önkormányzat intézményében, a Kultiplex moziban Fuck the X-mass címmel tartottak rendezvényt.

A Magyar Hírlapban Várkonyi Balázs fűz kommentárt a tudósításhoz, hangsúlyozva: „A magyar barbárt arról ismerni fel, hogy kész akár templomot is felgyújtani, ellentétben minden korok világbarbáraival, akik – mint a krónikákból ismert – az Isten háza rombolását igyekeztek elkerülni. Ha csak nem volt eleve elkerülhetetlen… Magyar barbárunk mellesleg szerény is: névtelenségbe burkolózik. Pedig bátor tette érdemesítené a legnagyobb nyilvánosságra. Jó lenne a nevét tudni. És a szemébe nézni.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Nyílt levél… és a Magyar Nemzet (2.o.) A kurátor… is közlik, hogy Balogh László, az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettes nyílt levelet intézett Rudi Zoltánhoz, a köztévé elnökéhez. A KDNP-s kurátor kifogásolja, hogy Aczél Endre a Népszabadság december 27-ei számában, Mennyből a püspökök című cikkében negatív színben tünteti fel a katolikus és a református püspökök – Veres András, illetve Bölcskei Gusztáv – karácsonyi üzeneteit: „Egy ügyes történelmi hasonlattal az európai fasizmus kialakulásában szerepet játszó világválságra is utal. Tipikus szélsőbalos módszer a fasizmus gomolygó felhőit Gyurcsány ellenzéke fölé húzni” – írja Balogh László, hangsúlyozva: „Aczél Endre MTV-s szereplése összeegyeztethetetlen a tévé közszolgálatiműsor-szolgáltatási szabályzatával, mert egy párthoz köthető sajtóorgánumban… ad hangot politikai nézeteinek…” A kuratórium elnökhelyettese levelében azt kéri a tévéelnöktől, hogy nyilatkozzon, szerinte elfogulatlanul tudja-e kérdezni az MTV-ben Aczél az egyházak képviselőit.

A Magyar Hírlapban (13-14.o.) Boldog, aki olvassa... Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának újszövetségi tanszékvezetője nyilatkozik abból az alkalomból, hogy 2008 a Biblia éve lesz hazánkban. A professzor elmondta: „A Biblia egyedülálló könyvtár, amelynek mindegyik könyve Isten kijelentését, üzenetét tartalmazza. Nem szépirodalmi alkotás, nem történelemkönyv, nem is természettudományos mű, hanem bizonyságtétel Isten és ember kapcsolatáról. Arról tesz bizonyságot, hogy Isten a világ teremtője és gondviselője, Jézus Krisztus a Megváltója. A Biblia elmondja, hogy a teremtett, bűnbe esett, kegyelemre szoruló ember hogyan találhatja és ismerheti meg Istent, hogyan kérhet és kaphat bűnbocsánatot, üdvösséget, és hálából hogyan követheti Jézust. Mindezt rendkívül változatos, színes formában, sok műfajban beszéli el. A lényeg azonban nem a forma, hanem a tartalom, az üzenet. Ez a könyv megszólít, kérdez tőlem és válaszol nekem a Szentlélek ereje által. Ezért a ’Könyvek Könyve’, hitünknek és életünknek zsinórmértéke, iránytűje. A kánon szó éppen ezt jelenti: mérce, zsinórmérték, szabály. Ha az Úristennel találkozik a mai ember, a Szentírás ennek a találkozásnak a ’kánonja’.” Az interjú alatti, Bibliai ötlettár című rövid összeállítás idézi Pecsuk Ottót, a Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkárát, aki szerint a Biblia évében a hazai egyházak felmutathatják, hogy ez alkalommal nem azért fognak össze, hogy kérjenek valamit a társadalomtól, hanem hogy adjanak: adják át azt a hitet és tudást, hogy a Szentírás életünk egyetlen hiteles zsinórmértéke, és még ma sem lehet jobb eszközt találni az életünk nagy kérdéseiben való eligazodáshoz. A bibliatársulat által indított internetes honlapon – www.bibliaeve2008.hu – minden, a Biblia évéhez kapcsolódó információ, háttéranyag, program- és kiadványajánló megtalálható.

Magyar Kurír