Napi sajtószemle

Összefoglaló a karácsonyi szertartásokról

Külföld

A Népszabadság (1.,3.o.) A pápa az önzés ellen, a Népszava (2.o.) Békét kért a világnak a pápa, a Magyar Hírlap (1.,5.o.) A világnak béke és vigasz kell, a Magyar Nemzet (1.,5.o.) „Elszennyezett bolygó a Föld” címekkel számolnak be arról, hogy békét, társadalmi igazságot, az emberi méltóság védelmét sürgette XVI. Benedek pápaságának harmadik karácsonyán.
A Népszabadság beszámolója szerint a pápa „Az aktualitást sem felejtette: egoistának nevezte a kizárólag önmagával és saját gazdagodásával foglalkozó emberiséget, amely se időt, se helyet nem tud szorítani nemcsak a szegényeknek és a menekülteknek, hanem a környezetnek sem.”

A Népszava kiemeli, hogy a Szentatya „békét kért a világnak Darfúrtól Srí Lankáig, és különösen Irakban, Libanonban és a Szentföldön, de említést tett a Föld számos, „elfelejtett konfliktusáról” is.”

A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet egyaránt figyelemre méltónak tartja, hogy XVI. Benedek pápa mind karácsony éjféli miséjén, mind Urbi et orbi üzenetében szólt a „szennyezett és jövőjében fenyegetett világról”, a természeti erőforrások önző és gátlástalan felhasználásáról is.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente A valódi üzenet címmel arra figyelmeztet, hogy amióta az emberiség „felvilágosodott”, és istenévé a tudományt tette, „eltűnt a titok a világból. Legalábbis mindent megteszünk, hogy eltűnjön. Mindent meg tudunk magyarázni, és addig csűrjük-csavarjuk a szavakat, míg lefektetjük az új dogmát, megszüntetjük a misztériumot. A gyermek Jézus nem akkor és nem ott született meg, az egész csak egy pogány rítus továbbélése, és lám, milyen vicces ebben hinni. Legyetek cinikusak, mondja az új világ felkent papja, és vetkőztessétek le, tegyétek nevetségessé gyerekeitek előtt a karácsony csodáját! Nem hoz már ajándékot Jézuska, együtt vásároljuk meg a bevásárlóközpontban. Pedig a kissrác azt akarja, hogy varázsoljanak neki, és valóban Jézus hozza neki a karácsonyfát. Amikor pedig ott áll a szobában, illatokosan és szikrákat szórva, az maga a csoda. Mert ők, a kicsik egy cseppet sem cinikusak.” A szerző idézi XVI. Benedek karácsonyi üzenetéből: „Legyetek olyanok, mint ők, gondoljatok Darfúrra, Irakra és Palesztinára!” Sitkei Levente hozzáteszi: „Nekünk is vannak betegeink, szegényeink, akiknek szükségük van ránk, a mi darfúri, iraki és palesztin menekültjeink. Mindenki kapja meg a neki járó szeretetet olyanoktól is, akiket nem ismer. Ha mi, keresztények sem ismerjük fel a karácsony valódi üzenetét, akkor ki fogja?” A cikkíró figyelemre méltóak tartja, hogy a Szent Család idén nem egy istállóban fogadta a Szent Péter térre látogató tömeget, hanem egy szobát rendeztek be számukra. Figyelmeztet: „Ha ez kell, úgy számoljunk le a havas karácsonyi vidékkel, az istengyermeket lelő barmokkal. Krisztus mindenkiért született erre a világra, azokért is, akik Kalasnyikovot adnak ajándékba, vagy decis keserűt isznak az aluljáróban, esetleg sivatagos hazájukban rettegik az ellenséges milíciák támadásait. Bizony, Isten az emberek világában 2007 végén kissé nemkívánatos vendég. De akik figyelnek rá, azoknak reményt ad. Betlehemet nyolcméteres betonfal választja el Jeruzsálemtől, a Születés temploma mellől tökéletesen lehet látni egy újonnan épült telepet a fal túloldalán. Ott tényleg sok a fegyver, a lakók nem ismernek pardont, a katonák cseppet sem barátságosak. De ezen az oldalon született a Megváltó. Azokért, akik itt vannak, és azokért is, akik a fal túloldalán.”

Belföld

A Népszabadság (3.o.) A valóságos határnyitás főcímmel és Erdő Péter szerint az erőszak erőszakot, a bosszú bosszút szül alcímmel, a Népszava (4.o.) Józanságról, bizalomról, békességről főcímmel és Erdő Péter bíboros szerint a szenvedés eltörpül a szeretet mellett felcímmel, a Magyar Hírlap (1.,3.o.) Egyházi vezetők ünnepi üzenetei a békességről , a Magyar Nemzet (5.o.) A történelmi egyházak ünnepi üzenetei címekkel ismertetik a három nagy történelmi egyház vezetőinek karácsonyi prédikációit.

A Népszabadság kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros prímás a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet kápolnájában bemutatott szentmiséjén azt mondta: „a bűn természete olyan, hogy nem lehet könnyen szabadulni tőle, mert egy vétek elkövetése továbbiakat hoz magával, az erőszak erőszakot, a bosszú bosszút szül… amelyekből az egyénnek nincs ereje kiszabadulni. A Megváltó ereje kell hozzá, az Istennek az ereje kell hozzá, hogy az ember megszabaduljon ettől a történelmi tehertől.” A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy a magyar katolikus egyházfő ugyanakkor leszögezte: „Krisztus békéje és a megváltás a világtörténelem végéig szelíden van jelen köztünk”, tehát nem kötelező azt elfogadni.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint Erdő Péternek a budapesti Szent István-bazilikában karácsony éjfélkor elmondott szentbeszédének súlypontja az a buzdítás volt, hogy a második eljövetelig nekünk, keresztényeknek kell hordozni az emberré lett Isten sugárzó harmóniáját és ajándékozó szeretetet. Mindennek meg kell nyilvánulnia az egyház missziós munkájában is. Ennek kapcsán említette meg a bíboros prímás a katolikus egyház ez év őszi budapesti Városmisszióját is.
Valamennyi országos napilap részletesen ismerteti a protestáns egyházi vezetők karácsonykor elmondott prédikációinak főbb gondolatait. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni nagytemplomban 25-én tartott ünnepi istentiszteleten arra figyelmeztetett, eltompulttá, érzéketlenné váltunk, és már csak a nagy rábeszélőgépet fogadjuk el. Hozzátette: zuhognak ránk az összevissza kapkodó kormányzati intézkedések. A betegbiztosítás reformja minden józanságot nélkülöz – szögezte le a református püspök. Hozzátette: ma nagyon nagy szükségünk van a józanságra, és azt csak Istentől kaphatjuk meg. „Némelyek azt mondják, az idei karácsony legnagyobb ajándéka a schengeni határnyitás” – szólt az ünnep profanizálásának egyik jellegzetes példájáról a református püspök. Bölcskei Gusztáv így igazította helyre a fentieket: a karácsony valóban határnyitás, Isten határtalan irgalmának jele, Jézus születése. Ezért hát fogadjuk be a karácsony titkát, ez a valóságos határnyitás.” A református püspök arra is figyelmeztetett, hogy a karácsony a hazatérésről, a hazatalálásról szól. Elmondta: a közelmúltban sok üdvözlőlapot kapott. Válaszul Rembrandt A tékozló fiú hazatérése című képét küldené, „amelyen megjelenik többek között a bűnbánó fiú és a megbocsátó, csalódott apa, akiből fény árad, az irgalom fénye.” Ittzés János evangélikus püspök Győrött arról beszélt, hogy a karácsonyi történetben Isten igent mond az örömre és a békességre. Jézus születésének eseményeiből sugárzik az öröm. Mindez azonban csak úgy realizálható, ha befogadjuk a Megváltóról szóló örömhírt. A béke útja is Jézus Krisztusban lelhető fel. Az evangélikus püspök az MTI-nek nyilatkozott is. Elmondta: várakozással tekint 2008-ra, amely a történelmi keresztény egyházak szervezésében a Biblia éve lesz. A Biblia olvasása egyúttal az önpusztítás elutasítását, a család iránti fokozott felelősségvállalást, és a nagyobb közösségek, így a nemzet iránti elkötelezettséget is eredményezheti. A Népszabadság beszámolója szerint Bölcskei Gusztávnál sokkal egyértelműbb volt Veres András szombathelyi megyéspüspök, aki egy karácsonyi interjúban azt mondta: „a bölcs kérdés nem elsősorban az, hogy hogyan mozduljunk ki a jelenlegi gazdasági mélypontról, hanem az, hogy miért kerültünk ilyen helyzetbe? Nem tartom erkölcsileg védhetőnek azt a helyzetet, amikor azok kérnek óriási áldozatokat a társadalomtól, akik a felelősei a katasztrofális gazdasági állapotoknak… Bízom benne, hogy 2008-ban a lehető legtöbb ember megtalálja a segítő embertársakat, akik mindennapi problémájukban melléjük állnak, legyen az anyagi, szellemi és lelki természetű. Remélem, hogy gyökeres gazdasági és politikai változásoknak leszünk tanúi, amely egy szebb társadalmi jövőt vetít majd elénk, amelyben fontos szerepe lesz az erkölcsi megújulásnak is.”

Ugyancsak a Népszabadságban (3. o.) Aczél Endre Mennyből a püspökök címmel utal Orbán Viktornak a Magyar Nemzet december 24-ei számában megjelent interjújára, s bírálja annak hangnemét. A cikkíró kiemeli: „Orbán Viktor… még aznap, aztán másnap komoly támogatást kapott a Magyar Római Katolikus, illetve Magyar Református Egyház vezető személyiségeitől.” A cikkíró Veres Andrásra és Bölcskei Gusztávra gondol. Aczél idézi a szombathelyi megyéspüspököt, aki „katasztrofális gazdasági állapotokról, egy, a puszta életben maradásáért küzdő társadalomról, valamint e katasztrófa felelőseinek tarthatatlan erkölcsiségéről beszélt egy interjúban és gyökeres politikai és gazdasági változásokat sürgetett 2008-ra.” A szerző hozzáteszi: „Én ugyan, szemem előtt a múlt század ’30-as éveinek világválság képeivel, óvatosabban bántam volna a katasztrófa szóval, mint a püspök úr, aki szerintem nem járt áruházban ezüstvasárnap, de inkább afelé fordítanám a mondanivalómat, hogy én ugyan soha nem hallottam az övéhez hasonló világvége-hangulatot árasztó szavakat német püspököktől, amikor a német gazdaság még évi egy százalékkal se tudott gyarapodni. Veres András után Bölcskei Gusztáv református püspök esett neki (minek szépítsük) a Gyurcsány-kormánynak karácsonykor, erősre formált szavak kíséretében. A magyar kálvinisták első embere azt találta mondani, hogy a betegbiztosítás reformja minden józanságot nélkülöz, hogy zuhognak ránk az összevissza kapkodó kormányzati intézkedések. S mintegy önvédelemből azt is kijelentette, hogy az egyháznak kötelessége megszólalni olyankor, amikor (politikai) döntések az emberek feje fölött, tudtuk és akaratuk nélkül születnek. Ehhez az első körben annyit mondanék, a betegbiztosítási reformot olyan képviselők szavazták meg a magyar parlamentben, akiket választóik juttattak oda, hogy helyettük és a nevükben cselekedjenek. Ezt a kifogástalan mechanizmust csak Orbán pártelnök és Bölcskei püspök úr kérdőjelezi meg. A kérdésem a második körben pedig nem az, hogy miért ilyen eltökéletlen ellenzékiek a püspök urak (amihez egyébként joguk van), hanem az, hogy miért éppen a szeretet ünnepén látták opportunusnak kampányolni Orbán Viktor kedvenc témái mellett?”

A Magyar Nemzet (5.o.) Feledésbe merül Jézus születése? címmel ismerteti a Szonda Ipsos 2007-ben végzett felmérésének eredményét, amely szerint arra a kérdésre, Az ön számára mit jelent a karácsony? a következő válaszok születtek: a szeretet ünnepe 59, a család ünnepe 28, Jézus születésének ünnepe 10, mindegyik 3 százalék. A polgári napilap emlékeztet rá, hogy 2004-ben még 17 százaléknyian mondták azt, hogy a karácsony Jézus születésének az ünnepe.

Egyéb témák

A Magyar Nemzet (Éhségsztrájk… 3. o.) beszámolója szerint több mint egy tucat ember jelezte csatlakozását a két jezsuita szerzetes, Hoffher József és Vértesaljai László éhségsztrájkjához, akik korábban szolidaritásukról biztosították Nagy Attila debreceni orvost. Õ három héten át szintén a tiltakozásnak ezt a formáját választotta az egészségügy igazságtalannak és felelőtlennek tartott átalakítása miatt. A jezsuita szerzetesek egészségesek és jól vannak. Ismeretes: Hoffher József és Vértesaljai László vízkeresztig, azaz január 6-áig csak folyadékot vesz magához. Az éhségsztrájkkal a gazdasági, morális és politikai problémákra akarják felhívni a közvélemény figyelmét. Nagy Attila már befejezte tiltakozó akcióját. Elmondta: minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy hangot adhassanak tiltakozásuknak, egyet nem értésüknek, az egészségügyi dolgozók körében egyre nagyobb elégedetlenségnek. Ott tartunk, hogy egy orvosnak kell sztrájkolnia, hogy elláthassa feladatát, amire fölesküdött, a gyógyítást – mondta, s hozzátette: ha kell, januárban újrakezdi a demonstrációt, több kollégájával együtt. A sztrájkoló orvos a hippokratészi esküre emlékezteti a tisztelt döntéshozókat, név szerint Horváth Ágnes egészségügyi minisztert.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (A lélekgyógyító… 5. o.) Kerényi Lajos, a Szent Kereszt-templom plébánosa nyilatkozik, aki több mint 50 esztendeje végez kórházlelkészi szolgálatot. Elmondta: „Visszatekintve a két világháború közötti időre, akkor hazánk nagyon szép és komoly magaslatra jutott el a kultúrában, világszemléletben, jövőképben, vallásosságban. Kevés volt az öngyilkosság, a magzatölés, a válás és egészségesebbek voltak az emberek. Aztán jött a vadkommunizmus, a Rákosi-korszak, amely mindent megtett, hogy felszámolja az elért eredményeket, de mégsem tudott igazán nagy sikereket elérni, ez mutatkozott meg ’56-ban. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy akkor majdnem minden diák azonnal hittanos lett. Mára ez a helyzet, köszönhetően a Kádár-rendszernek, teljesen megváltozott. Lekopott valami az emberekről, mindenki fél, tart valamitől, ma már alig van hittanos. A Kádár-rendszer több mint 30 éve a smirgli évei voltak, kiölték az emberekből a lelket. Íme a mítosztalanítás. Üres az emberek lelke, kiégett belőle minden, ami szent, és lassú a gyógyulás… Az oktatásban is vadliberális őrület van. Azt mondják, hogy a gyerekeket nem lehet fegyelmezni, mert sérül a személyiségük. Minden szinten korlátozzák a lehetőségeinket, de ennek ellenére az egyházi iskolák mégis egyre népszerűbbek. Mind többen és többen szeretnének beiratkozni hozzánk és évről-évre többen érdeklődnek a hittanóráink iránt. Az ország vezetői, a „csodamatadorok” látják ezt, ezért is szorongatják az egyházi oktatási intézményeket azzal, hogy megvonják a fejkvótákat. Most komoly nehézségekkel küszködnek az iskoláink de azért működnek.” A piarista szerzetes tényként állapítja, meg azt is: „Siralmas állapotok uralkodnak a kórházakban, könnyezve járom végig azokat az intézményeket, amelyeket halálra ítéltek. Ott van a Szabolcs utcai kórház, amelyet csaknem ötven éve látogatok, és most nosztalgiázva búcsúztam el, mert ma már alig néhány beteg keresi ott a gyógyulást pár napig. Egykor orvos-továbbképző központ volt, remek felszereltséggel, és maholnap ledózerolják. Kedvenc kórházam, a Rókus hasonló helyzetben van. Azt is fél évszázadon keresztül látogattam, és ma kong az ürességtől, csak egy-két osztálya működik. A nővérek teljes elkeseredettségben dolgoznak. Minden természetellenes és minden erőltetett, a bili kiborulóban van.”