Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (6.o.) Terjeszteni kell a reményt című beszámolója kiemeli, hogy a vallási felekezetek közötti együttműködés és az egymás iránti türelem fontosságát hangsúlyozta év végi beszédében XVI. Benedek pápa. Az orgánum idézi a Szentatyát: „A római katolikus egyház nem mondhat le arról, hogy Jézus Krisztus üzenetét és az abból eredő reményt továbbítsa az emberiségnek. Az egyháznak kötelessége is, hogy folytassa küldetését az emberek keresztény hitre térítésének útján.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzetben (Valódi itt 23.o.) a közelmúltban hazánkba látogató Pierbattista Pizzaballa, a ferencesek szentföldi kusztódiájának vezetője nyilatkozik. Elmondta: „Ferences testvérként a hitet tartom a legfontosabbnak, és ez más dimenziót ad az emberi várakozásoknak. Hétköznapi emberként, realistaként azonban úgy vélem, hogy túlságosan mély a félelem és a gyűlölet az emberek szívében ahhoz, hogy békéről beszéljünk. Lehet szó megállapodásokról és fegyverszünetekről, de a béke olyan dolog, amelyet az emberek szívében, a lelkekben kell kimunkálni. Ehhez az egyik legjobb eszköz az oktatás, a gyerekekkel és a szülőkkel való rendszeres eszköz az oktatás, a gyerekekkel és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a beszélgetések. Tizennégy iskolát tartunk fent a Szentföldön, ezek arab iskolák, amelyeknek fő céljuk, hogy megőrizzék a keresztény kisebbség helyzetét, összetartsák az idegen vallási közegben élő Krisztus-követőket. Nagy kihívás számunkra úgy megszervezni iskoláink működését, hogy betölthessék hivatásukat. Diákjaink nagy része keresztény, de nyitottak vagyunk mozlimok irányába is. Nagyon fontos, hogy össze tudjuk tartani a fogyatkozó számú keresztényeket, és felkészítsük őket azokra a próbatételekre, amelyek kisebbségi létük miatt érhetik őket. A palesztin közösség legnagyobb tragédiája az erőszak. Ez a mi szempontunkból semmiképp nem elfogadható, de megosztja a palesztin közösséget is.” A szentföldi kusztódia elöljárója semmi különösre nem számít karácsonykor Betlehemben, „Rengeteg zarándok érkezik majd a világ minden tájékáról, hogy együtt ünnepeljük Krisztus születését. Tipikus mediterrán karácsony lesz, különleges atmoszférával.” Fáy Zoltán interjúkészítő kérdésére, hogy mennyiben más a betlehemi karácsony és mondjuk a budapesti, P. Pizzaballa elmondta: „A karácsony mindenütt karácsony, ez nem kétséges, de Betlehemben mégis különleges küldetése van ennek az ünnepnek. Ehhez hozzájárulnak a világ minden tájáról gyülekező zarándokok, akik révén talán könnyebb megérteni a megtestesülés egyetemességét, az egész emberiségre vonatkozó konzekvenciáit. A megváltás utáni felfokozott vágy és öröm talán jobban megérthető Betlehemben. Gondoljunk bele, hogy amikor elhelyezzük a kis Jézus szobrát a születés barlangjában, és elénekeljük a ’hic puer natus est’ kezdetű antifónát, akkor a ’hic’, az ’itt’ kicsit mást jelent, mint a világ más pontjain, mert valóban itt, Betlehemben született a Megváltó.” (A témával kapcsolatban lásd még november 26-ai számunkban a Magyarországra látogatott Pierbattista Pizzaballa szentföldi kusztosz című tudósítást és a november 28-án megjelent, vele készített beszélgetést a Megkérdeztük rovatunkban – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (Az ünneptelenekről is szól a karácsony 2. o.) a három történelmi egyház képviselői nyilatkoznak karácsony ünnepéről. Veres András, a szombathelyi egyházmegye püspöke megérti azokat, akik keveslik magukban az ünnepi érzületet. A főpásztor lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy az emberek nagyfokú elszegényedési spirálba kerültek, s ennek lelki következményei is vannak. Rámutatott, hogy az erkölcsi amortizáció súlyos foka a harmadik nagy országos gond. A politika idén is próbálkozott az egyházellenesség kártyájával, akár az egyházi közintézmények finanszírozása, akár a Magyar Gárdával való hírbehozás terén. Ilyen körülmények között nem kis feladat volt helytállni 2007-ben – mondta a püspök, hozzáfűzve: a hívek ezek ellenére is tudtak örülni mindannak, amit a Szent Erzsébet- és Szent Imre-év, illetve az ötven éve meggyilkolt vértanú pap, Brenner János emlékéve jelentett. Veres András tapasztalata szerint mind többen az egyháznál keresik azt a stabilitást, amelyet elveszni látnak a társadalmi földcsuszamlást tapasztalván. Nagyobb városok plébániáin csoportosan történik a szentségek vételére való felkészítése azoknak, akiknek korábban nem volt semmiféle kapcsolatuk az egyházzal. Veres András szerint az emberek már abban sem hisznek, hogy egyáltalán demokráciában élnek. Hangsúlyozta: az egyházaknak a párbeszéd útján kell megmaradniuk, természetesen a leghatározottabban kiállva azok igazsága mellett is, akik nem tudják saját igazságukat megvédeni. Fabiny Tamás, az északi evangelikus egyházkerület püspöke leszögezte: a szolidaritásról kell, hogy szóljon 2007 karácsonya. A szolidaritás az egyházak szótárában is ott van. Az egész Szentírás erről tanúskodik. Az emberi szolidaritás mögött forrásként ott az isteni szolidaritás, az egyház prófétai szolgálatához pedig hozzátartozik a vigasztalás. Mindez a püspök szerint most különösen időszerű. „Mély válságban van az egyház hagyományos kereteihez leginkább kötődő parasztság, napi megélhetési gondjai adódnak a gyülekezetek gerincét alkotó középosztálynak, de az egész ország, nemzet is vigaszra szorul – fogalmazott Fabiny Tamás. Hozzáfűzte: már csak azért is felháborítónak tartja az egyik nagy áruházlánc ünnepi reklámját – „Hülye, aki nem ünnepel!” –, mert igen kevesen tudnak ma bensőségesen ünnepelni. „Ennek a konzumidióta szólamnak a kiagyalói átlépnek azokon, akik az aluljárókban fetrengve töltik a karácsonyt, akik annyira elszegényedtek, hogy sem karácsonyfát, sem tűzifát nem tudnak vásárolni, ráadásul értéktelennek tartják azt az embert, aki nem hajlandó parancsra cselekedni. Mi annál inkább gondoljunk az ünneptelenekre és arra: az első karácsony, ama „csendes éj” nem ünnepi csillogások közepette zajlott. Már Jézus élete hajnalán igaz volt, amit ő felnőttként így fogalmazott meg: ’A rókáknak barlangja van, az égi madaraknak fészke, de az ember fiának nincs hova fejét lehajtania.’ Azzal kapcsolatban, hogy mit jelent az egyházi szolidaritás a gyakorlatban, az evangélikus püspök leszögezte: a karácsonyi örömhír mindenkié. Ezért tart az egyház sok istentiszteletet kórházban, börtönben, hajléktalanszállón, ezért látogatnak meg sok elesett embert is. Karácsonykor pedig meghirdetik az „apróval az aprókért” akciót, vagyis a tavasszal az amúgy is bevonásra kerülő 1 és 2 forintosokat a következő hónapokban gyűjteni fogják a templomban, s ebből az evangélikus óvodáikat fogják támogatni. Balog Katalin, a Református Iszákosmentő Misszió vezetője elmondta: egyre többen vannak az olyan nehéz helyzetű emberek, akiknek pszichiátriai diagnózisuk is van. Közöttük rengeteg a pszichózisba, depresszióba hulló, küzdeni nem képes, 30 év körüli fiatal. Ennek okai többek között: létbizonytalanság, értékválság, hitetlen, csonka családi háttér, alkalmi párkapcsolatokban, új vallási mozgalmakban való megmerítkezés. „A gyógyulás útját együtt járjuk a függőséből szabadulni akarókkal, hiszen mi is rászorulunk annak a megújító erejére, aki karácsonykor elérkezett a világba” – tett bizonyságot a Megváltó mellett a református misszióvezető.

A Népszabadság (Karácsonyi rémeket lát a ferencvárosi Fidesz 6.o.), a Magyar Hírlap (Meggyalázták… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Nincs felelőse… 2. o.) beszámolnak arról, hogy a ferencvárosi Fidesz képviselői a helyszínen fejezték ki tiltakozásukat a Kultiplex Szórakoztató Központ Fuck The X-Mass Party II nevű rendezvényének meghívója miatt. „Nem kell különösebb angol nyelvtudás, hogy megállapítsuk, a legmeghittebb keresztény ünnepünket, a szeretet ünnepét gyalázták meg a meghívón. Tiltakozunk a keresztény gondolkodású emberek érzéseit, értékrendjét sértő primitív gondolatok, tettek ellen. Elutasítjuk a keresztény vallást és annak ünnepeit, szimbólumait gyalázó mindenfajta megnyilvánulást és elvárjuk a felelős liberális vezetők elhatárolódását a gyalázkodóktól!” – áll közleményükben. Bácskai János ferencvárosi önkormányzati képviselő feltette a kérdést: „Meddig kell még tűrni Demszky Gábor liberális vezetésű városában, hogy gyűlöletkeltő rendezvényekkel provokálják az embereket?” A Népszabadság és a Magyar Nemzet idézi Dirner Lászlót, a művelődési házat üzemeltető cég vezetőjét, aki azt mondta: „Az X-Mass szó, ellentétben a félreinformált szerzők által leírtakkal, nem a karácsonyt jelenti, annak közismert rövidítése az X-Mas, hanem egy szójáték az angol karácsony és tömeg szavak összevonásával. A szervezők ezzel legszentebb ünnepünk tömeges elüzletiesedésére utaltak, és a rendezvény elnevezésekor ezt a jelenséget kívánták elutasítani. Az említett rendezvényen, amelyet nem az üzemeltető szervezett, nem hangzott el olyan kifejezés, amely bárki faji, vallási, nemzeti, nemi politikai vagy egyéb hovatartozását sértené” – mondta Dirner László, aki ennek ellenére elnézést kér azoktól, akiket mégis sértett volna bármilyen módon a rendezvény

A Népszava (20.o.) A Biblia segíti a tudományos gondolkodást címmel idézi Vizi E. Szilvesztert, az MTA elnökét, aki annak kapcsán, hogy 2008 Magyarországon a Biblia éve lesz, elmondta: a Bibliában lévő tanítások, így a Tízparancsolat is erkölcsi tanulságai mellett közvetve segíthetik a természettudományos gondolkodást, a Szentírásban megjelenő példák, történetek logikai összefüggéseiből és a levont következtetésekből az emberek a döntési kényszert tanulhatják meg, ami a kutatók gondolkodásmódját is befolyásolja. Az akadémia elnöke megemlítette II. János Pál Fides et ratio kezdetű enciklikájára, amely a hitet és a tudást egyenlőnek állította. A Biblia tanítása és a tudományos eredmények ebből következően összhangba hozhatók, az özönvíz történetét például a geológiai kutatások által feltárt, a Föld minden pontján meglévő üledékek támasztják alá, amelyek egy, a bolygónk nagy részére kiterjedő tengerre utalnak – mondta Vizi E. Szilveszter. Az MTA elnöke Polányi Mihály tudományfilozófussal egyetértve hangsúlyozta: a tudomány műveléséhez ugyancsak szükség van – a vallástól függetlenül – hitre, mert a kutatónak hinnie kell a feltételezéseiben, amelyeket be szeretne bizonyítani. Az emberi agy hit nélkül nem képes feldolgozni a tér és az idő végtelenségét. Vizi E. Szilveszter idézte Albert Einsteint – „a kikutathatatlan valóban létezik” – s hozzátette: ennek elfogadásához hitre van szükségünk.

Magyar Kurír