Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság Hétvége mellékletében (7.o.) Nemes János Tom atya misézik címmel írt riportot a venezuelai börtönviszonyokról. A szerző a német orvosok a Harmadik Világért segélyszervezet keretei között végzi munkáját. Nemes János bemutatja a Cagacan de Oro nevű nagyvárostól tíz kilométerre fekvő Városi Börtön papját, Tom Catarata atyát, „Igazi Adonisz, magas, izmos, jóképű. Középosztálybeli, az angolja választékos. Tíz testvére között akad polgármester, rendőrtiszt, németországi mérnök. A haditengerészetnél kezdte egyházi pályafutását. Jelentkezett az Irakba delegált hadtestbe tábori papnak, de nem került be. Kapott katonai kiképzést. Csípősnek szánt kérdésemre, hogy lőni is szokott-e, meglepetésemre igennel válaszolt. Van pisztolya, veszélyesebb helyekre magával viszi. Hogy használta-e már? Tűnődve méreget, majd tétován azt mondja, nem.” A tudósító kiemeli, hogy a női részlegben bemutatott „miséhez behozzák a gyermek Jézust, egy lenhajú, műanyag koronás játékbabát. Az istentisztelet a szabad világban látottaknál is elmélyültebbnek, őszintébbnek tűnik. Itt fontosabb? Unaloműzés, igazi vigasz, vagy bűnbánat? Nem tudom a választ, valószínűleg mind együtt. A szertartás egy pontján megfogják egymás kezét, és imádkoznak. Én is belekerülök a körbe, a hideg futkároz a hátamon. Kár, hogy nem vagyok hívő, fut át a fejemen a nem túl eredeti gondolat. A mise után Tom atya minden helyiséget, a konyhát is, megszórja szenteltvízzel, melyet egy eredetileg szájöblítőt tartalmazó műanyag flakonból ráz ki…”

Hazai hírek

Ugyancsak a Népszabadság (9.o.) Reneszánsz év: egyházi bojkott címmel közli, hogy a történelmi egyházak múzeumai, könyvtárai és levéltárai bojkottálják az állam által a 2008-as évre meghirdetett reneszánsz évet. Így tiltakoznak az ellen, hogy az egyházi közgyűjtemények állami támogatása jövőre jelentősen csökken. A cikkből kiderül: az összesen 133 katolikus, református és evangélikus közgyűjtemény jövőre 325 millió forintos állami támogatásra számíthat, míg az idén 500 millió forintot kaptak, tavaly pedig 800 milliót. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az egyházi zsinat elnöke tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján közölte: az egyházak a közgyűjteményeiket sújtó drasztikus támogatáscsökkentés miatt nem tudnak és nem kívánnak részt venni a reneszánsz év lebonyolításában. Elmondta: az állam a rendezvénysorozatra négymilliárd forintot különített el, ugyanakkor az egyházi közgyűjtemények támogatását drasztikusan csökkentik. Bölcskei Gusztáv leszögezte: nem fenyegetőznek, nem ígérgetnek, csupán a józan észre apellálnak. A sajtótájékoztatón Gáborjáni Szabó Botond, a debreceni református kollégium könyvtárának igazgatója azt mondta: a 135 intézmény számára a 325 millió forintos támogatás elenyészően kevés, ez a közgyűjtemények fennmaradását veszélyezteti. Hozzátette: tiltakozásul aláírásgyűjtési akciót indítottak.

A Magyar Hírlapban (16.o.) Hernádi Sándor Önállósult szövegkezdetek címmel nyelvészeti szempontból elemzi a keresztény imádságokat. A professzor emlékeztet rá: szövegkezdet önállósulása révén keletkezett a miatyánk szavunk: a „Mi Atyánk…” megszólítású imából. Hasonló módon jött létre az üdvözlégy főnév a katolikus imából: „Üdvöz légy, Mária…” Ekképpen alakult ki a hiszekegy is, mégpedig a „Hiszek egy Istenben…” kezdetű hitvallásból. Ezek a képződmények konkrét, egyedi megnevezéssé váltak az összefoglaló ima fogalomhoz képest – írja Hernádi Sándor. Egyúttal rámutat: mivel évszázadokig latin volt a szertartások nyelve a római katolikus egyházban, latin nyelvű szövegkezdetek is önálló életre kelhettek. A tedeum szóösszevonásunk a „Te, Deum, laudamus…” (Téged, Isten, dicsérünk…”) kezdetű ókeresztény himnuszra vezethető vissza. Ennek a szónak a jelentése napjainkban: hálaadó mise. Korábban az iskolaév vallási befejezését is jelentette. Ilyen alkalmakon mindig elhangzott a himnusz együttes éneklése. Venisancte szavunk azáltal juthatott az ünnepélyes tanévnyitó, illetőleg az ünnepélyes tanévnyitó szentmise értelméhez, hogy ezeken az eseményeken mindig fölzendült a „Veni, Sancte Spiritus…” (Jöjj el, Szentlélek Isten…”) kezdetű ókeresztény himnusz. Hernádi professzor idézi egyik katolikus zsoltárunk bevezetését is – „Rorate, caeli desuper…” (Harmatozzatok, égi magasok…”) –, és kifejti: az advent idején szokásos hajnali mise rövid megnevezése – roráté – azért válhatott belőle, mert az egyházi szertartás hagyományos kísérőjeként mindig égbe szárnyalt a hívek ajkáról ennek a zsoltárnak dallama és szövege.

Magyar Kurír