Napi sajtószemle

A Népszabadság (A 4.o), Végső tulajdonos: Isten a Magyar Hírlap (19.o.) Egyházi elvek összefoglalása és a Magyar Nemzet (2.o.) Kötet az egyház társadalmi tanításáról is beszámolnak arról, hogy megjelent magyar fordításban a katolikus egyház társadalmi tanításának kompendiuma. (Lásd tegnapi számunkban a Megjelent az egyház társadalmi tanításának kompendiuma című tudósítást – a szerk.)

A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet beszámolói Erdő Péter bíboros prímás szavai mellett ismertetik Beran Ferenc erkölcsteológus, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes és Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Szövetségének (NOE) elnökének gondolatait is. Beran Ferenc kiemelte azt a könyvbeli gondolatot, hogy az állam és a társadalom van a családért, nem pedig fordítva. Semjén Zsolt leszögezte: ha a döntéshozók figyelembe vették volna mindazt, amit XIII. Leó pápa több mint száz éve leírt az első szociális tárgyú enciklikában a munka és a tőke viszonyáról, elkerülhető lett volna mind a vadkapitalizmus, mind pedig a létező szocializmus szélsőséges antihumanizmusa. Kozma Imre szerzetes szerint a szegények melletti elkötelezettségre, a szeretetszolgálat küldetésére buzdít a könyv. Szabó Endre kijelentette: „Stratégiai partnerünk a családbarát egyház, annál inkább, mivel a négy- vagy nagyobb gyermekes családok több mint 80 százaléka hazánkban a létminimum alatt él. A NOE elnöke figyelmeztetett: mindenféle devianciának elsődleges prevenciója az ép család. Egyúttal szociális bombának nevezte, hogy januártól csaknem félmillió ember egészségügyi ellátása válik kérdésessé.

A Magyar Narancs (15-16.o.) A jövőre tekintettel címmel készített összeállítást arról, hogy a váci egyházmegyében idén zárult le az 1991-es törvénnyel indult ingatlanrendezés. „A visszakapott épületekkel megannyi új gond is a püspökség nyakába szakadt. A megyéspüspök nyitottan és gyakorlatiasan gondolkodik e problémákról” – írja a liberális hetilap. Azzal kapcsolatban, hogy az elnéptelenedő falvakban a templomok is veszélyben vannak, s míg a kiemelt műemlék templomok felújítását egyház és állam fizeti, a kisebb templomok tatarozása kizárólag az egyházmegyék gondja, Beer Miklós elmondta: „Bármilyen furcsán és fülsértően is hangzik, komolyan gondolkodom azon, hogy egy-két templomunkat lebontatom ott, ahol lassan kihal a falu, és ahol a templom nem műemlék, de a felújítása, a rendbehozatala százmilliókat igényelne. A Tiszaföldvárral egybeépült Homokon teljesen elvizesedtek a templom falai, a nógrádi Litkén is siralmas állapotú a templomunk. Litkét túlnyomórészt cigányság lakja. Ahol nagy a munkanélküliség, ott sokkal fontosabbnak tartanám, hogy az egyház teremtse meg az infrastruktúrát a közösségépítéshez, így a plébánosnak és a pedagógusnak lenne hol foglalkoznia a gyerekekkel, fiatalokkal, öregekkel. Ami persze nem könnyű, amikor öt-hat faluja van egy plébánosnak. Ezért fontos, hogy merjünk megválni a használhatatlan templomtól, és létrehozni közösségi otthonokat… A távlati koncepciónkban első helyre teszem a közösségi házakat. Mindig azt mondom, hogy a régi templom ne ázzon be, de a templomon kívül legyen egy olyan helyiség, ahol közösséget építhetünk. Ebben másféleképpen gondolkodunk, mint az elődeink, ugyanakkor próbáljuk megbecsülni a múltat, ameddig lehet, de hát mégiscsak az élő egyház a fő szempont, egy új nemzedék kinevelése, életre ébresztése.”

Magyar Kurír