A Népszabadság (11.o.) Tízméternyi bazilika címmel ír arról, hogy újraépítik a jelenleg csupán romjaiban létező székesfehérvári koronázó templomot, pontosabban annak csak egy tízméternyi szeletét. A negyven méter magas bazilikarészlet lesz a Nemzeti Emlékhely egyik fő eleme. Az orgánum emlékeztet rá, hogy az első tervek még az 1930-as években születtek meg a Szent István korában épült Nagyboldogasszony-bazilika romjainak a teljes feltárására. Viniczai Tibor, Székesfehérvár alpolgármestere közölte: az emlékhely kialakításának konkrét terveit az összes érintett elfogadta, és a megszületett kormánydöntés értelmében a megvalósításához a forrás is rendelkezésre áll. A cikkből kiderül: a kormány a központilag támogatott, kiemelt fejlesztések közé sorolta az úgynevezett Királyi séta Székesfehérváron elnevezésű projektet, amelynek legfőbb eleme a Nemzeti Emlékhely végső kialakítása, és amelynek első ütemére 2,3 milliárd forintos uniós támogatást különítettek el. Legalább ilyen fontos sarokpont annak a közös nyilatkozatnak az aláírása, amely szerint az emlékhely sorsában érintett szereplők – többek között Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Gedai István, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, Fülöp Gyula, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője – kézjegyükkel igazolták: egységesen támogatják a tervek megvalósítását.
A Napi Gazdaság (24.o.) Betlehem… hírül adja, hogy több mint harminc, Nápolyból származó, mívesen díszített bibliai alak látható a Magyar Nemzeti Múzeumban advent első vasárnapjától vízkeresztig. A kiállítás ráadásul nemcsak a mesterien faragott és festett figurák miatt különleges, de óránkénti előadással háromdimenziós vetítési technika segítségével is gyönyörködhetnek a betlehemi alakokban a látogatók, felnőttek és kicsinyek egyaránt – írja a gazdasági napilap.
A Magyar Hírlap (5.o.) Mederben… bemutatja a zalaszántói Lengyel Lászlót, aki házának udvarán, az egykori halastó medrében minden évben elkészíti hatalmas betlehemi életképét, amelynek az egész környék a csodájára jár. A villanyszerelő férfi elmondta: hat éve jött az ötlet, vett a családnak egy kis betlehemet, ami aztán kikerült az udvarra. Ezt követően fölvetődött benne, vajon nem lehetne-e a vörsihez hasonló, óriás betlehemet építeni az udvaron a rég kiszáradt kerti tó medrében? Lengyel László előbb megépítette a sziklakertet, majd erre az istállót, benépesítette bárányokkal, pásztorral, Máriával, Józseffel és a Kisdeddel. A férfi évről évre újra felépíti az óriási betlehemet, ami aztán advent első vasárnapjától várja a látogatókat. Egy hónappal előtte hozzálát a fenyőgallyak, az ötzsáknyi moha begyűjtéséhez. Ilyenkor a család apraja-nagyja segít neki.
Magyar Kurír