Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Muzulmánokat támadtak… 6.o.) beszámolója szerint tojással dobálta és kigúnyolta az Íd al-Aidha alkalmából összegyűlt, imádkozó muzulmán bevándorlókat több tucat szélsőjobboldali aktivista és helyi lakos kedden Athénban. Az ünneplő muzulmánok – hivatalos mecset híján – a város egyik központi terén gyűltek össze, amelyet a hatóságok előzőleg kordonnal kerítettek körbe. A lap szerint az utóbbi időben Athén egyes területein – köztük a keddi zavargás helyszínén, az Attika téren – megnövekedett a feszültség a bevándorlók és a helyiek között.

Hazai és határon túli, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Demokrata (Tarlós István… 6.o.) beszámol arról, hogy Tarlós István főpolgármester november 9-11. között Varsóban járt, s lengyel kollégájával, Hanna Gronkiewicz-Waltz folytatott megbeszélést. Többek között szóba került a Boldog Jerzy Popieluszko múzeum anyagát bemutató budapesti kiállítás is.

A Magyar Nemzet (Vizsolyi Bibliát… 14.o.) közli, hogy újonnan restaurált, első kiadású vizsolyi Bibliát mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum tegnap megnyitotta tárlata. Az intézmény az értékes műtárgya felújítása és a Károli-féle Biblia 420 éves születésnapja alkalmából rendezi meg a kamarakiállítást.

A Magyar Demokratában (20-22.o.) Szelei István Föld és ég címmel emlékeztet rá, hogy a készülő új alkotmány kapcsán egyesek még a gondolattól is megborzongnak, hogy abban Istenről vagy a Szent Koronáról eshet szó. Ezzel ugyanis szerintük a népfelség, a demokrácia alapelve csorbulna. Ám a cikkíró figyelmeztet: „Ahhoz, hogy tudatos országban élhessünk, az alkotmányunkban is ott kell lennie annak az örök állandóságot biztosító magnak, mely által az állam nem egy géppé, hanem egy önmagát tudatosan megújítani képes élő szervezetté válik. Egy állam nem a külső erőknek kiszolgáltatott prostituált képét kell hogy mutassa, hanem az önmagát fenntartani képes szabad emberét. Azt kell látni, hogy egy kiszolgáltatott állam azokat az elveket is kiszolgáltatja, amelyek alapján létrejött. Hiába a nép szabadságának hirdetése, ha maga a jogállam nem szabad, a szabadság eszménye is prostituálódik. A nép szuverenitása csak akkor biztosított, ha az a nép kapcsolatban van az őt fenntartó forrással. A forrással, amit a magyar közjogi hagyományban a Szent Korona fősége biztosít. A Szent Korona, mely szimbolikus kapcsolat nép és Isten, föld és ég között. A népszuverenitás mit sem ér, hisz az állandósággal való kapcsolat nélkül törvényszerűen önmaga felszámolásába kezd. Így válik a demokrácia önmaga karikatúrájává.”

Az összeállítás alatt olvasható Bencsik András A barbár kor alkonya című, témához kapcsolódó cikke. A lap főszerkesztője felhívja a figyelmet: „Hajlamosak vagyunk a nyugati civilizáció válságtüneteit a hanyatló Rómáéhoz hasonlítani, s egy új barbár kor eljövetelével ijesztgetjük egymást, pedig könnyen lehet, hogy a dolog fordítva áll: valójában egy barbár korszak válságát éljük éppen, s az impérium felemelkedése közeleg…” Bencsik szerint azonban hazánk különlegesen szerencsés helyzetben van, „Az éthosz, azaz a társadalmi erkölcs helyreállításához az eszközt a kétharmados győzelem adta meg, s a gyakorlatban az ezeréves államiságból fakadó erkölcsi alaphoz való visszatérés teremtette meg. Teljesen érdektelen e tekintetben…, hogy ki hisz Istenben és ki nem. A társadalom számára használható egyetemes erkölcs ugyanis csakis az Egyetemességből vezethető le. Az már egy másik tanulmány tárgya lehetne, hogy valójában nem úgy kell feltenni a kérdést, létezik-e Isten a világmindenségben, hanem fordítva: létezik-e a világmindenség Istenben, igaz-e, hogy az Ige Testté lett.”

Magyar Kurír