Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Matisse… 14.o.) közli, hogy rendkívüli állandó kiállításra készül az év végén a Vatikáni Múzeum: Henri Matisse egyedülálló egyházi műveit mutatják be.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Koszovóiak védik… 9.o.) és a Magyar Hírlap (Maguk védenék… 6.o.) is beszámolnak arról, hogy míg Belgrádban nemtetszéssel, addig a szerb ortodox egyházban egyenesen elutasítással fogadták a KFOR döntését, hogy a nemzetközi erőktől a koszovói rendőrség vegye át a középkori szerb kolostorok védelmét. Az ortodox főpapok nem bíznak az albánokban. Példákat hoznak fel arra, hogy miért nem bízhatnak a Pristina által irányított rendőrségben. A szerb kormány Koszovó-ügyi minisztériuma az ENSZ BT 1244. számú határozatár hivatkozik, amely szerint nemzetközi erők felelőssége a szerb kulturális hagyaték védelme.

A Magyar Nemzet (Bezárták… 8.o.) beszámol arról, hogy Hamburgban bezártak egy rossz hírű mecsetet, amelyben terrorizmussal gyanúsított személyek jöttek össze. A korábban al-Kudsz nevet viselő muszlim imaház már kilenc esztendővel ezelőtt felhívta magára a biztonsági szervek figyelmét azt követően, hogy a Hanza-városból indultak útnak New Yorkba azok a merénylők – így a főszervezőnek tartott Mohammed Atta is –, akik részt vettek a 2001. szeptember 11-ei terrorakcióban.

A Népszabadság (Radikális… 7.o.) hírül adja, hogy az indonéz hatóságok őrizetbe vettek Jáva szigetén egy radikális muszlim papot iszlamista fegyveresek kiképzőtáboraival fenntartott kapcsolatai miatt. Hírek szerint ő alapította a Ngruki muszlim iskolát, amelynek padsoraiból több merénylő került ki.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Merjük megélni… 4.o.) Szacsvay Éva néprajzkutató nyilatkozik, akinek több mint négy könyve, száz publikációja jelent meg és több filmet készített a népszokás és népi vallásosság témakörében. Elmondta: „A Szent István-nap alapvetően katolikus ünnep volt, a Szent Jobb-ereklye bemutatásának alkalma. 1938-ban, a szenttéavatás 900. évfordulójára tervezett ünnepségsorozaton a reformátusok nem vehettek volna részt. Ekkor döntött úgy a református zsinat, hogy az új kenyérre való úrvacsoravételt augusztus utolsóelőtti vasárnapjára teszi. Ily módon lehetővé vált, hogy a reformátusok is megünnepelhessék a szent király ünnepét. A következő éles váltást a kommunizmus hozta, amely teljesen lecsupaszította ennek az ünnepnek a vallásos jellegét, és ekkor lett augusztus 20. a ’kenyér ünnepe’, meg az általuk létrehozott új alkotmány születését is ehhez a naphoz kötötték. Csak 1989-től rendezték meg újra a régi tradíciók szerint a Szent Jobb-körmenetet, az ünnep újjászületése pedig 1991-ben történt meg.” Szacsvay Éva emlékeztet rá: „A reformáció előtti időszakban száznál is több ünnep volt a katolikus évben. A reformációval ez megváltozott, legtöbbjük eltűnt, maradt a három, nagy ’sátoros’ ünnep és a vasárnap, amely a hétköznapok fölé emelkedett. Véleményem szerint, amikor az ünnep politikai arculatot ölt, állami szintre emelkedik, elveszíti az intimitását. Addig érzem a magaménak, amíg a személyes szférámba bele tudom helyezni, mikor fölém emelik, el is távolítják tőlem. A két világháború között Magyarországon a falusi egyesületek, legény- és iparoskörök bálokat rendeztek a jeles napokon, így vitték át a polgári szokásokba a nemzeti ünnepeket. Nem igazán tudom, hogyan lehetne ezt újra közel hozni az emberekhez. Jelenleg augusztus 20-a centrumában Budapest és a tűzijáték áll, Szent István napja amerikai típusú ünneppé vált.” A többi ünnepünk is fokozatosan kezd kiüresedni, s ezt a folyamatot nevezi a néprajzkutató „elvasárnapiasodás”-nak. Szacsvay Éva kifejti: „A vasárnap a feszes munkaviszonyok között ’alvó nap’ lett. A monoton hétköznapok után szombaton bevásárolunk, vasárnap pedig kipihenjük az egész hét fáradalmait, hogy hétfőn újra tudjuk kezdeni a munkát. Így ’vasárnapiasodik’ el a többi ünnepünk is, nincsenek modelljeink, miként kellene megélni őket. Sokszor nem is tudjuk, hogy miről szólnak. A család és a társadalom feladata, hogy visszasegítse az embereket a karácsony és a húsvét többnapos ünnepéhez. Sok nosztalgia van még az emberekben, a nagymamák még mesélni tudnak róla, hogy régen hogyan zajlottak ezek az ünnepek. A Néprajzi Múzeum és a Hagyományok Háza is nagyon sokat tesz azért, hogy jó hagyományaink fennmaradjanak… Új oktatási programra is szükség volna. A népi kultúra ismereteinek tanítása mindennek az alapja.”

Magyar Kurír