Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (8.o.) Az ENSZ-t bírálja XVI. Benedek című beszámolója kiemeli: „Karácsony közeledtével a humanitárius szervezetek Olaszországban is egymással versenyezve gyűjtik az adományokat. Nem mindegy azonban, hogy milyen erkölcsre épül a segíteni akarás – bírálta XVI: Benedek az ENSZ szerinte egoista, ideológiai nyomásra cselekvő, az emberi jogok terén szelektív tevékenységét.” Sárközy Júlia tudósító megjegyzi: „Huszonnégy óra sem telt el a kortárs nihilizmussal szemben reményt sugalló második pápai enciklika megjelenése óta, és az adventet nyitó AIDS-ellenes világnap küszöbén XVI. Benedek nevén nevezte azt, ami és aki a világban a relativizmust terjesztené, a semmilyen alkura nem bocsátható emberi jogokat veszélyezetve. Pontosabban az egyházfő nem ejtette ki az Egyesült Nemzetek nevét, de az ENSZ-nél akkreditált 85 katolikus nem kormányzati szervezet képviselőit fogadva a Vatikánban, egyértelmű volt az Üvegpalotára való utalás. Olyannyira, hogy a New York-i székház szóvivője, Farhan Haq azonnal reagált: az ENSZ az 1948-as egyetemes emberi jogok alapján cselekszik. A szentszéki sajtóközpontot vezető Lombardi atya szerint szó sem volt az ENSZ elleni támadásról, a pápa szavait ismét félreértelmezték.” Sárközy emlékeztet rá, hogy nem ez az első vita a Vatikán és a nemzetközi szervezetek között, s a téma mindig ugyanaz: az abortusz és az óvszerhasználat.

A Magyar Nemzet (9.o.) Felszentelt… röviden beszámol arról, hogy felszentelte kedden a kínai katolikus egyház a déli kantoni egyházmegye Vatikán által jóváhagyott új püspökét, alig néhány nappal azután, hogy a közép-kínai Jicsangban is új püspököt szenteltek fel. Kan Csün-csin keddi és Lu Suo-vang múlt pénteki beiktatása Peking és a Vatikán viszonyának javulását jelzi – írja a polgári napilap.

Ugyancsak a Magyar Nemzet ( 9.o.) Ortodox…és a Népszabadság (Az albánok… 1,7.o.) is közli, hogy Artemije szerb pravoszláv püspök mozgósítana Szerbiában a szakadárok ellen, s katonai nyomásgyakorlással akadályozná meg Koszovó elszakadását. A beszámolók kiemelik: a Szerbiában igen befolyásos ortodox egyház keményvonalas szárnyának képviselője szerint a politikusok reagálásai a koszovói fejleményekre „méltatlanok egy szuverén államhoz. Retorikájuk ugyanis csak bátorítja az albánokat, hogy egyoldalúan kihirdessék a függetlenséget.” A főpap a katonai mozgósítás és hadgyakorlatok mellett tömeges tüntetések megszervezését javasolja, hogy lássa a világ, mennyire kiállnak Koszovóért. Szerbiának gondolnia kell azt ország legitim védelmére, függetlenül attól, ki a hódító – forgalmazott Artemije püspök.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (3. o.) Egyházi vezetők… és a Magyar Hírlap (3.o.) Sólyom László… beszámolnak arról, hogy tegnap a Sándor-palotában Sólyom László államfő fogadta a hazai és a határon túli történelmi egyházak vezetőit. Ismeretes, hogy a Mazsihisz nem jelent meg az eseményen, vezetőik nyílt levélben üzenték meg Sólyom Lászlónak, hogy távol maradnak, mivel a köztársasági elnök előzetes alkotmányossági normakontrollra bocsátotta a gyűlöletbeszéd-törvényt. A Magyar Nemzetnek ketten is nyilatkoznak. Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke elmondta: „Lemondott elnökként nem volna ízléses kritizálnom a Mazsihisz jelenlegi vezetését, de nem tartom adekvát reakciónak a távolmaradást.” Szegő András, a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért elnöke pedig így fogalmazott: „Személyes véleményem, hogy Sólyom László semmi olyat nem tett, amiért őt bojkottálni kellett volna a Mazsihisznek.” Hozzátette: a Mazsihisz mostani döntése ugyanolyan szerencsétlen lépés, mint amikor az idén március 15-e előtt Feldmájer Péter elnök arra szólította fel a pesti zsidókat, hogy az ünnepnapon ne merészkedjenek az utcára. Az államfő nem vádolható azzal, hogy egyetért a gyűlöletbeszéddel, egyszerűen jogkörét gyakorolta, amikor kontrollra küldte a törvényt. Egy zsidó közösségi blog egy doboz flódnit (zsidó süteményfajta) küldött engesztelésül a Sándor-palotába tegnap-

A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor Egyházi csörték a szélsőjobbal címmel fölteszi a kérdést: „Megtesznek mindent a nagy keresztény egyházak az egyre hangosabb szélsőjobboldal kordában tartására? Egészen biztos, hogy nem. De azt se lehet állítani, hogy egyáltalán nem tesznek semmit.” A cikkíró ezúttal „nem a hiányérzetről, az elszalasztott lehetőségekről és az elmaradt tettekről szól, hanem azokról a lépésekről, amelyek reményt adnak, hogy a kereszténységet megcsúfoló nézetek idővel talán kiszorulnak az egyházakból.” Czene emlékeztet rá, hogy a szélsőjobboldali Magyar Gárda támogatói között egy katolikus pap, egy református volt tábori püspök és egy evangélikus lelkész is felsorakozott. A református egyház vizsgálatot folytatott le az ügyben, s Csuka Tamást – aki utóbb bocsánatot kért – elmarasztalták. „A katolikus és az evangélikus egyház is elhatárolódott, hangsúlyozva, hogy a lelkipásztorok egyházi engedély nélkül cselekedtek. Az evangélikusok kinyilvánították, hogy mindent elutasítanak, ami a legkisebb mértékben is a nemzetiszocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal.” A szerző szerint a nyilatkozatokból kezdetben úgy tűnt, az egyházaknak nincs lehetőségük megakadályozni papjaik vagy lelkészeik nem kívánatosnak tartott közszerepléseit. „Aztán kiderült, hogy mégis van: a Magyar Gárda következő – októberben, a Hősök terén tartott – avatásán egyik felekezet képviselője se jelent meg. A nagy keresztény egyházak közül leginkább a katolikus igyekszik elkerülni, hogy a belső, adott esetben politikai nézetkülönbségek nyilvánosságot kapjanak. Közvetett, de egyértelmű üzenet a szélsőjobboldal felé, hogy a zsidóság és a katolikus egyház képviselői újabban egyre több fórumon keresik a közös hangot.” Czene egyúttal emlékeztet rá: „Miroslav Vlk prágai érsek a közelmúltban a tiltakozók élére állt, amikor a neonácik a régi zsidónegyedben akartak vonulni. Nálunk még egyetlen katolikus méltóság se szánta rá magát ilyen demonstratív lépésre, de legalább a kulisszák mögött történik valami. Az egyik szentendrei templomról az egyházi elöljáró levetette a szélsőjobb jelképnek számító Árpád-sávos zászlót, és egyházi nyomásra volt kénytelen távozni posztjáról a budakeszi katolikus gimnázium igazgatóhelyettese, aki egy ’hagyományőrző túra’ alkalmával náci egyenruhát viselt.”

A Népszabadság (23. o.) Megzavarták… beszámolója szerint a budapesti Nyugati téren tartott hanuka ünnep megzavarása miatt kedden előállították a Tomcat néven elhíresült P. Tamást és két társát. A BRFK közleménye szerint hárman légvédelmi sziréna zajával és egy áruház teraszáról transzparens kifüggesztésével sértették meg az ünnepet, amelyen Lonmici Zoltán gyújtotta meg Európa legnagyobb gyertyatartójának első lángját. Az ünnepségen felolvasták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelét, amelyben megállapította, hogy Magyarország hirdeti a befogadás kultúrájának üzenetét.

A Népszabadság (10.o.) Reneszánsz… közli, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyolc másik köztiszteletben álló személy mellett Várszegi Asztrik püspököt, pannonhalmi főapátot is felkérte, hogy legyen tagja a január 22-én induló Reneszánsz év – 2008 rendezvénysorozat társadalmi védnökségének.

Magyar Kurír